Bartók Tamás, a szegedi EPAM-nál Solution Architect, akire egy új szervezeti egység felépítését bízták rá, amely arról gondoskodik, hogy a már "sokat látott", tapasztalt kollégák, a saját projektjükön kívül is elérhetők legyenek, hogy tudásukat megosszák más szervezetekkel, projektekkel. Az új formáció egyúttal azt is szavatolja, hogy a senior kollégák egyfajta "guru" szerepben, új kihívásokat találjanak, így maguk is tudnak fejlődni.

A témánk fókusza az az új szervezeti egység, amit tavaly, 2020-ban kezdtél építeni. Hogyan mutatnád be, mi a lényege ennek az építkezésnek?

A magyar menedzsment kérésére, 2020-ban kezdtem el a meglévő pozícióm mellett ezt a munkát. Ahhoz, hogy megértsük, miért volt szükség erre a szervezeti egységre, látni kell, hogyan épül fel az EPAM. Különböző szervezeti struktúrák mentén szerveződik a fejlesztés; az egyik ezek közül az un. Delivery, azaz a leszállításért felelős struktúra, mely méretét tekintve talán a legnagyobb. Emellett vannak jelen a Solution Practice-ek az üzleti, szervezeti oldal. Miután a Business Unit-ban töltöttem el három évet, kértek fel arra, hogy a már említett Delivery egységben építsek egy új organizációt. Mégpedig azzal a célkitűzéssel, hogy kiszolgáljuk, segítsük a különböző egyéb szervezeti egységeket, projekteket azáltal, hogy tapasztalt, senior kollégákat szerepkörüktől függetlenül egymással összekötünk. Ezáltal aztán még több tudást, értéket tudunk szállítani az ügyfelek, valamint különböző szervezeti egységek részére is.

Korábban nem volt ilyen, miért támadt erre igény éppen 2020-ban, amikor amúgy is nehezített pályán kellett mozogni?

Azt láttuk, hogy az üzleti oldalnak problémát okoz, hogy minden egyes alkalommal, amikor egy új ügyfélnek ajánlatot szeretnénk adni, olyan senior kollégák kerültek egy csapatba, akik sokszor még soha korábban nem dolgoztak együtt. Mivel nem volt közös munkatapasztalatuk, nehezen volt garantálható, hogy az elvárt magas minőséget szállítsuk. Azt is észrevettük, hogy számos tapasztalt kollégánk, bár maga mögött tudhat jó néhány projektet, már évek óta ugyanabban a feladatkörben dolgozik. Egy idő után repetitívvé / unalmassá válhat a feladat, ami egyfajta lefelé vezető spirált indíthat el az illető karrierjében. Ahhoz, hogy ezt megtörjük színesebb feladatokat kell biztosítani. Így két legyet ütöttünk egy csapásra ennek a szervezetnek a létrehozásával. Mindemellett volt egy harmadik tényező is; ez az utóbbi időben a technológiai fejlesztés iránt jelentkező kereslet emelkedése - globálisan. Egyre több ügyfél érdeklődik a szolgáltatásaink iránt, így meg kell vizsgálnunk, melyik ügyféllel fogunk együtt dolgozni, mennyire illik a portfoliónkba és mi magunk mit szeretnénk nyújtani. Ezt azonban nem biztos, hogy egy Business Development-el foglalkozó kolléga egymaga képes eldönteni, fontos, hogy legyen egy olyan, magasan képzett, nagyon tapasztalt csapat, akikre támaszkodhat ebben.

 Milyen szerepkörökben dolgoznak a csapat különböző tagjai?

A szervezetet eleve úgy építettük fel, hogy az alegységek tükrözzék a lefedni kívánt területeket. Ennek érdekében a különböző pozíciókra, címekre is figyelünk és alapvetően a feladatkörökre koncentrálunk. Van egy Project Management Office nevű szervezetünk, ahol alapvetően projektmenedzsmenttel foglakozó kollégák vannak. Ők különböző (jó)gyakorlatokat osztanak meg egymással, így pl. azon is dolgoznak, hogy ajánlatadásnál  rendelkezésre álljanak azonnal használható anyagok. Felállt egy un. Business Domain Practice, ők az üzleti domain területen átívelő tudást fogják össze. Erre azért van szükség, mert az adott iparág üzleti környezetének ismeretével, jobb ajánlatokat tudunk adni, illetve az ügyfélre is pozitív benyomást tusunk tenni, ha ismerjük és használjuk az ő "terminus technikusait". A harmadik csapat a Product Management Competency, akik elsősorban a termékfejlesztéssel foglalkoznak és az ügyfelek igényeinek lebontásában és a tervezésben - mennyi idő alatt, milyen funkciókat szállítsunk – vesznek részt. Végül a negyedik terület a Technology Excellence, ahol főként Architect, Principal Engineer kollégákkal dolgozunk, akik a projektek technológiai előkészítéséért felelnek.

Hogyan viszonyul ez a practice a Solution Practice-hez?

A Solution Practice-k valamilyen üzleti vagy technológiai domain mentén szerveződnek, ott egy erős kollaborációt hoznak létre a practice-en belül. Ez egyébként szintén un 'silókon' átívelő szervezet, ám ők egy adott domain mentén mozognak. Mi alternatívát kínálunk azoknak, akik nem feltétlenül szeretnének egy-egy Solution Practice-hez tartozni, ezáltal specializálódni. Ide leginkább azokat várjuk, akik színes, átfogó tudást szeretnének fenntartani és hajlandóak akár egyszerre több, különböző üzleti domainnel rendelkező projekten dolgozni, vagy "csak" szakmai tanácsadást végezni. Mivel silókat bontunk le, különböző kollégákat kötünk össze és erős kollaborációt hozunk létre, mégis nagyon hasonlítunk a Solution Practice-ekhez. 

Mi az, amivel te foglalkozol, milyen feladataid vannak ehhez kapcsolódóan?

Absztrakt megfogalmazásban, a pontokat, az embereket kötöm össze más szervezeti egységekkel és folyamatokkal. Mondhatnám úgy is, hogy egyfajta katalizátor vagyok. Szeretném elérni, hogy a csapat/practice-tagok, saját kapcsolati hálót is ki tudjanak építeni, mert ez a legjobb módja annak, hogy értéket szállítsunk egymásnak és a klienseinknek. Hiszem, a sokszínűség mindennek a záloga.

Hogyan fogalmaznád meg, mi a Solution Architect szerepkör lényege?

Ennek a feladatkörnek az esszenciája a kockázatmentesítés. Ez rendkívül fontos terület, hiszen így biztosítható, hogy a különböző ajánlatokat, követelményeket elviselhető kockázati profil mellett tudja vállalni maga az ügyfél és az EPAM is. A Solution Architect szerepe pedig, hogy megértse az üzleti domaint és mind technikai, mind követelmény tekintetében megvizsgálja a különböző aspektusokat, majd javaslatot adjon, hogy hogyan minimalizálható a bizonytalansági faktor. Eszköztárban nem csupán technológiai tudásra, de bizonyos interperszonális és kommunikációs képességekre is szükség van.

Folyamatosan keresitek az új kollégákat, kiket, milyen szerepkörben dolgozó szakembereket vártok leginkább?

Mindenkire szükségünk van, aki illeszkedik a profilunkba. Ha mégis ki kell emelnem pár szerepkört, akkor Software és Solution Architect valamint Product Managereket keresünk, de ha egy nagyon jó profillal rendelkező Project vagy Delivery Manager érkezik, őt sem fogjuk elutasítani. A szervezetünket olyan kollégák tehetik gazdagabbá, akik szerteágazó tapasztalatokkal rendelkeznek, több projektet láttak már szakmai életük során, ezáltal színesebbé tehetik a közegünket.

„Projekten vagyok!” címmel új sorozatot indítottunk a LifeInTech csatornán. A „Mit csinál a...” sorozat szerepköreinek bemutatása után ezúttal arról beszélgetünk, hogyan épül fel egy projekt, egy csapat, milyen szerepekben, kik dolgoznak benne és milyen feladatokat végeznek. A nyitó epizódban egy új program alá szerveződött projektről beszélgettünk Lővey Dáviddal, Dallos Mihállyal és Pozsonyi Zoltánnal. Blogverzió, összefoglalva, alább!

Program és projektek

2020 őszén indult el az az ügyfél-program, mely több projektet is magában foglal és melyet a hazai EPAM egyik Delivery Centere indított el.

„Az új programban hat különböző projekt szerepel; az első, nyár végén indulót ősszel öt másik követte. Összesen nyolc projekt van a programban, melyek nem csupán Magyarországon működnek, van egy fejlesztői központ az USA-ban és folyamatban van egy lengyel csapat csatlakozása is.” – meséli Lővey Dávid, programmenedzser.

A főképp Wealth Management területen tevékenykedő kliens a program keretében a már elavult, un. legacy rendszereit szeretné újra implementálni és dizájnolni, mindezt AWS környezetben, a legmodernebb technológiákat alkalmazva.

„Az emberek szeretnek ezzel dolgozni, az AWS most nagy hype, mindenki meg akarja tanulni.” – ezt már Pozsonyi Zoltán, Team Lead jegyzi meg, hozzátéve, hogy

alapszintű business tudás szükséges a munkához, és az ügyfél remekül ellátja a csapatot információkkal. Ennek letéteményese az ügyfél által delegált Product Owner (PO), aki amellett, hogy meghatározza, mi a feladat, egyúttal végső döntéshozó is. Ért az adott területhez és biztosítja azokat a szakértőket, akik specifikusabb tudással rendelkeznek és válaszokat tudnak adni a  projekten dolgozóknak.

Scrum, ami összeköt

„Olyan ez a program, mint egy föderáció; több félig független team dolgozik a saját projektjén, de mégis együtt. A nyolc projekt más-más területen dolgozik mégis egységesek abban, hogy Scrum keretrendszert használnak, a ceremóniák, a folyamatok nagyon hasonlítanak mindenhol. Szintén hasonlóság, hogy a már említett PO-t a kliens hozza, aki beépül a csapatba. Ez pedig egy nagyon jó set-up, nincsenek nagyon éles határok az „ők” és a „mi” között, sokkal jobb így a környezet, összehangban van az emberek hozzáállása és a szervezet támogatása is.” – ismerteti a kereteket Dallos Mihály, Scrum Master.

Maga a Scrum egy általános rendszert követ, melynek részei különböző ceremóniák, mint a Daily Stand-up, a Sprint Planning vagy a Retrospective. A csapat a Daily Stand-upokon találkozik egymással, ahol röviden megbeszélik, ki, hol tart, mi a következő feladat, amivel foglalkozik aznap. Ha van elakadás, azt is jelzik és a csapat közösen dolgozik az elhárításon, ahogyan a meetingeken legtöbbször jelen lévő PO is segít ezekben a kérdésekben. A fejlesztők közösen dolgoznak az adott Sprintben, a Sprint célok eléréshez csapatmunkában próbálják megoldani a feladatokat. A Scrum Master feladata pedig, hogy aktívan részt vegyen ebben a folyamatban. Mivel a különböző csapatok, különböző nyelvekben kódolnak, back-end és front-end fejlesztés is zajlik, így minden csapat kicsit más.

Nemzetközi csapat - időzónák közt

A csapat nemzetközi, hiszen az amerikai kontinenssel dolgoznak, így a hat óra időeltérés a napi munka egyik tényezője. Az ügyfél-meetingek jellemzően délután kettőtől hat óráig tartó intervallumban zajlanak, ezért is nagyon hatékony, hogy vannak a csapatban „on shore” kollégák is, akik EPAM-osok, ám helyileg az USA-ban dolgoznak. Ez azért nagyon hasznos, mert így ott lehetnek az ügyféllel egy időzónában, így sokkal könnyebben tudják információval segíteni a hazai terepen dolgozó csapatot.

„Ebben a programban a kliens kifejezetten rugalmas, így viszonylag korán kezdődik a közös munka és így a vége sem húzódik el nagyon későig.” – mondja Dávid és kollégái hozzáteszik, szigorú kötöttség e téren nincsen. Ha alkalmanként később tartanak egy meetinget, lehet, hogy másnap később kezdi el az adott kolléga a feladatait, így egyensúlyt lehet tartani munka és magánélet között. Emellett, mivel a projekt a járvány időszaka alatt indult, a home office helyzet is ad egyfajta rugalmasságot a csapattagoknak.

Projektépítés online

A legnagyobb kihívást épp ez utóbbi tényező jelentette egyben, hiszen a csapat kialakítását

úgy kellett sikeresen megoldani, hogy az egyes emberek gyakran még soha nem találkoztak egymással. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy ez lehetséges, ám így még fontosabbá váltak a megbeszélések, a problémák gyors tisztázása, a folyamatos kommunikáció egymással, különböző fórumokon.

„Mindezeken kívül igyekszünk heti egyszer például virtuális kávézást beiktatni, amikor nem a munkáról beszélgetünk, de akad olyan csapat, ahol naponta van negyedórás napindító kávézás és virtuális csapatépítést is tartanak kéthetente.” – vázolja Misi, milyen eszközökkel igyekeznek egyben tartani a csapatokat.

Az ideális csapattag

Jelenleg globálisan összesen nyolc projekt fut, és szeretnének újabb streameket nyitni Magyarországon is. Az egyes projektek érettsége más-és más, vannak, amiket már zártak, az adott csapat ilyenkor átmegy egy új projektre, új lehetőségeket kapnak, hiszen van munka bőven.

Az újonnan érkezőket a beilleszkedés érdekében online is „Buddy-program” várja, melynek a lényege, hogy egy kijelölt kolléga segíti, kíséri az új kollégát a projekten.

Az új kollégák felvétele pedig folyamatos, keresik az ideális csapattagot; a leendő EPAM-os fejlesztő jól alkalmazkodik már meglévő csapathoz, képes velük együtt lélegezni. A jelenlegi környezetre – home office – nyitott, képes távolról is elvégezni a feladatait. Fontos a jó kommunikáció és, hogy ez angolul is menjen, hiszen a mindennapi munka nyelve ez. Ehhez azonban a cég maga is remek lehetőségeket biztosít; az alapnak tekinthető középfokú tudást könnyen fejlesztheti itt, aki szeretné, hiszen a saját angol csapat mindenféle fajta kurzust biztosít a tanulni vágyóknak.

„A készségek sorában továbbá kiemelt jelentőségű a kezdeményezőkészség, hiszen a Scrum csapatban fontos, hogy magukénak érezzék a kollégák a problémák megoldását, a közösség érdekében.” – zárja gondolatát Dávid.

 Podcast link: https://epa.ms/ProjektenVagyok1

Az EPAM Debrecen vezetőjével Bessenyei Zsolttal közösségről, a szakmaiságára méltán büszke helyi csapatról és arról beszélgettünk, mi az, amiben mi magyarok különösen erősnek számítunk a nagy, globális EPAM családon belül is.

Mit hallottál az EPAM-ról, mikor a karriered első tíz éve után úgy döntöttél, hogy váltasz és az EPAM-hoz szerződsz?

Szerintem, ha fejlődni akar valaki, kézenfekvő lehetőség, hogy multicéget választ, hiszen a cég méretéből és nemzetköziségéből fakadóan sokkal tágabbak a lehetőségek. Ezt láttam meg az EPAM-ban, emiatt döntöttem úgy, hogy itt fogok dolgozni

Az, amit vártál és az, amit tapasztaltál, mennyiben fedték egymást?

A várakozásaimnak teljes mértékben megfelelt minden. Fejlődési lehetőségek és a projektek változatossága tekintetében is valóban nemzetközi színvonal jellemző a cégre.

Vezetőként mit gondolsz, mi az a hívószó, amiért az emberek, akik itt dolgoznak, az EPAM Debrecent választják, a nemzetköziségtől most eltekintve?A legfontosabb egy munkahelyen az, hogy milyenek a munkatársak. Az, hogy kikkel dolgozunk együtt. Az EPAM-nál nagy tudással rendelkező, segítőkész emberek végzik a munkájukat, aminek híre van a városban.

Mi az oka, hogy ez így alakult?Az EPAM nemzetközi sztenderdjei adottak és világszerte minden irodában egységesen jelen vannak. Érvényes ez a kiválasztási folyamatra is, aminek nagyon fontos szerepe van abban, hogy ennyire jó csapat gyűlt össze Debrecenben. Amit a jelöltekben elsősorban keresünk az a megfelelő alaptudás és a fejlődéshez, a tanuláshoz való hozzáállás. Amikor már az EPAM-nál dolgoznak, akkor pedig minden lehetőséget, segítséget és hátteret megadunk ahhoz, hogy fejlődni tudjanak. Mi nem a top tehetségeket, hanem a megfelelő alapanyagot keressük. 

Hogyan ismerhet magára az, aki potenciális EPAM-os, csak még nem tudja? Ha valaki érez magában ambíciót, de olyan helyen dolgozik, ahol nincs elég tér a fejlődésre, csak ”kihalásos alapon” lehet előrejutni, a cég nem fejleszt új termékeket, nincs lehetőség új technológiák bevezetésére, megismerésére, akkor érdemes elgondolkodni a váltáson. Amennyiben emellett nincs mód az ügyfelekkel, partnerekkel való kapcsolattartásra, tanácsos olyan munkahelyet keresni, mint az EPAM, ahol ezek a tényezők adottak. 

Hogyan képzelhető el, miként alakul egy EPAM-os karrier a belépéstől kezdve?Az EPAM, ahogyan már említettem, egy nagy multicég, ehhez méltó háttérrel. Aki hozzánk jön dolgozni Debrecenben egy nagyon jó csapatba kerül, tapasztalt, segítőkész munkatársakkal dolgozhat együtt. Nagyon fontosnak tartjuk a mentorálást, mint a tudásátadás leghatékonyabb formáját és az önképzéshez is minden segítséget biztosítunk. Az itt dolgozó kollégák mindemellett meetupok és konferenciák által is igyekeznek megosztani az ismereteiket a többiekkel.

Magyarországon három EPAM iroda működik jelenleg, Budapesten, Szegeden és Debrecenben. Mindegyiknek megvan a maga sajátossága és a debreceni iroda presztízse kifejezetten nagy, híres a magasan képzett, nagy tudással rendelkező szakembereiről.A cég nagy hangsúlyt fektet arra, hogy nemcsak a hazai irodák, hanem a több mint 30 országban jelenlévő összes iroda ugyanolyan megbecsülést kapjon és ugyanolyan szolgáltatást nyújtson az ügyfelek számára. Az egyes szakterületekre való specializálódás az, ami részben megkülönbözteti az irodákat és nyilván vannak kulturális különbségek is. Mi magyarok és így a debreceniek is leginkább a problémamegoldó képességünkről vagyunk ismertek, akik mindig addig dolgozunk, míg megoldást nem találunk az ügyfél vagy egy adott technológia problémájára.

Miért alakult vajon úgy, hogy a hazai EPAM szakemberek a problémamegoldásukról híresek cégszinten?Több tényező együttes hatása ez. Alapvetően van egy ilyen nemzeti karakterünk, de hozzájárul ehhez az is, hogy az új kollégák felvételekor, illetve képzésüknél folyamatosan jelen van ez a tényező. Ha problémamegoldó kollégák választanak ki, vesznek fel és képeznek ilyen készséggel rendelkező új embereket, akkor a tapasztalat szerint belőlük is jó problémamegoldó szakember válik majd. Ez az attitűd tehát a mindennapok része nálunk, ezt látja mindenki. Az itt dolgozók kreatív megoldásokat keresnek, nem teszik fel a kezüket és hátrálnak meg, ha valami váratlan akadály kerül eléjük.

A 30 különböző országban való jelenlét magában rejti a nemzetközi karrier lehetőségét is.Bárhol a világban dolgozik egy EPAM-os, nemzetközi csapatba kerül, itt Debrecenben sincs ez másként. Különösen most, a járvány által kialakult Home Office helyzetben lettek még gyakoribbak a vegyes csapatok, emellett az ügyfélkörünk is nemzetközi, szinte kizárólag külföldi cégekből áll. Úgy gondolom, hogy a debreceni iroda egyedülálló Magyarországnak ebben a régiójában azáltal, hogy egyszerre van jelen a cég és az ügyfélkör nemzetközisége. Ennek köszönhetően nemzetközi színvonalon dolgozunk, mind az elvárások, mind a lehetőségek tekintetében.

Van-e tipikus karrierút az EPAM Debrecennél?

Mindenki arra halad, amerre szeretne, ám érdemes figyelembe venni, hogy a nemzetközi trendek nagyon meghatározóak, ezeken a területeken lehet és érdemes igazán fejlődni. A többség a klasszikus szakmai fejlődés útján haladást követi, azaz a választott területén gyűjti a tapasztalatokat és egyre magasabb szintű - Lead vagy Architect - feladatokat lát el. Azonban az igazán emlékezetes karrierutak azok, amikor valaki területet vált, mert ezek a legtöbb esetben nagyon látványos karrierfejlődést eredményeznek. Az a tapasztalat, hogy az emberek nagyon kreatívan tudják használni a más területen szerzett tudásukat, így a saját területükön haladóknál gyorsabban képesek előrejutni.

Te, személyesen milyen tervekkel vágsz neki a következő időszaknak és hogyan látod az EPAM Debrecen jövőjét?

Az egész cégben és a debreceni irodában is a növekedés a meghatározó tényező, a jövőben is ezt szeretnénk folytatni. Vágyam, hogy ebben én is részt vehessek és a munkámmal elősegíthessem ezt a folyamatot. A növekedés azonban nem csupán a létszámra értendő; nagyon fontos, hogy maguk az itt dolgozók is kiteljesedjenek, a karrierjük haladjon, szeretném, ha minél több kiváló Architect és Manager lenne és nevelődne ki Debrecenben. Nagy fejlődést várok itt Debrecenben a mesterséges intelligencia és a Big Data területein, ezekben is szeretnék aktívan részt venni és elősegíteni ezt a haladást.

Az EPAM vállalati kultúrájának szerves része az önkéntesség, annak a tudásnak a közkinccsé tétele, amivel az itt dolgozók rendelkeznek. Ennek a tevékenységnek részeként idén fejeződött be a Magyar Máltai Szeretetszolgálat weboldalának fejlesztése, melyet azzal a céllal hoztak létre, hogy a szervezet világszerte végzett jószolgálati tevékenységét közelebb hozzák az emberekhez, a magyarok jobban megismerjék ezt a vetületét is a munkájuknak.

A feladat

„A munkánk elsődleges fókusza Magyarország és a Kárpát-medence magyarlakta területein élők megsegítése. Ugyanakkor hosszú múltra tekint vissza a legtávolabbi területen élőkkel való sorsközösség-vállalás, az ő nehézségeik enyhítése is, amely feladatkör egyébként egyidős a Magyar Máltai Szeretetszolgálat történetével.  Magyarország EU-s tagságából, kötelezettség-vállalásából kifolyólag is ellátunk humanitárius feladatokat, projekteket, melyekkel hazánk mindenkori külügyminisztériuma nagyon gyakran a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot bízza meg." – mutatja be röviden a szervezet nemzetközi tevékenységét Solymári Dániel, a nemzetközi kapcsolatainak  vezetője. Mivel a honi közvélemény elsősorban a hazai tevékenységgel azonosította munkájukat, szerették volna intenzívebben kommunikálni azokat az eredményeket is, melyeket a nemzetközi térben értek el és melyekre minden magyar állampolgár méltán lehet büszke. Ebben találtak partnerre két évvel ezelőtt az EPAM-ban, akiknek segítségével sikerült megvalósítani a nemzetközi segélyezés bemutatását egy különálló, kifejezetten ezt a célt szolgáló weboldalon.

A megoldás

„Mikor megkeresett minket a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és elmondták, mit szeretnének, hamar kiderült, nem pusztán arról van szó, hogy fejleszteni kell a tevékenységükről egy weboldalt. Szerették volna megmutatni, hogy nem csupán a hazai és határmenti magyaroknak nyújtanak segítséget, hanem világszerte jelen vannak a tevékenységükkel. Megérteni, megértetni, hogy miért kell nemzetközi feladatokat ellátni, míg itthon is vannak rászorulók, fontos célja volt a felület létrehozásának.”- mondja Radányi Zoltán, Experience Design igazgató, aki a weboldalt fejlesztő háromtagú csapatot vezette. A közös munka során döntöttek aztán úgy, hogy a hazai szolgálatot bemutató oldal mellett egy új oldal készül, külön a nemzetközi segélyezésnek dedikálva. „Úgy alakítottuk ki az oldalt, hogy edukációs jellegű legyen, tudástárral, esetleírásokkal. Az egész világot behálózó segítségnyújtást térségenként, országonként más és más módon szerettük volna megjeleníteni, hiszen nincs két egyforma probléma, konfliktus és mindenhol másként segítenek az ott élő rászorulóknak.” – mondja a szakember. Lukács Tamás, Lead Experience Designer és Gajdos Bence, Lead Experience Designer már a Vöröskereszt weboldalának elkészítésében is egy csapatot alkottak Radányi Zoltánnal, így az akkori tapasztalatokat is kamatoztatva igyekeztek dolgozni az új oldalon. A közös munkát megnehezítette az időközben kitört világjárvány, ám 2021-re végül elkészültek a munkával.

Cél, ami közügy

„Az EPAM-nak, a velünk együttműködő csapatnak volt szíve és füle meghallani, hogy miben tudnak segíteni nekünk, sikerült a legjobb partnert megtalálnunk ahhoz, hogy létrejöjjön ez a felületünk. Ami jóval több, mint egy egyszerű információs oldal, hiszen általa adományt gyűjtünk, programokról adhatunk hírt, eseményeket tudunk megjeleníteni, egyszóval egy igazán komplex és „okos” weboldal született, ami nem mellesleg esztétikailag is minden igényünket kielégíti.” – mondja Solymári Dániel a közös munkáról és annak eredményéről.  Az oldal mögé épített analitikai rendszer tanúsága szerint így gondolják ezt a felhasználók is, hiszen az adatok azt mutatják, szeretik és látogatják azt. „Az EPAM-mal való együttműködés azért is különösen fontos számunkra, mert egy olyan cél bemutatásában segítettek nekünk, ami közügy. Egy olyan közügy, ami csak jó hírekkel szolgál ebben a bonyolult és nehéz világban. Jól lehet, a mi életünk a szolgálatnál olyasfajta vágányban halad, hogy nehéz, drámai ügyekkel kell nap, mint nap szembe néznünk, ezekre valamiféle megoldást találnunk. Ugyanakkor ezek sikertörténetek is, hiszen a magyar segélyezési attitűd, szolidaritás és jószándék megnyilvánulhat a világ a legtávolabbi területein is.” – mutat rá a közös munka lényegére, értékére Solymári Dániel.

A cikk alapjául szolgáló podcastot az alábbi linkeken hallgathatod meg: 

Anchor.fm

Spotify

Befolyásolni egy gyereket nem újkeletű jelenség. A régi időkben is hatottak a szülőkön kívül mások a felnövekvő generációkra. De vajon, ma milyenek az arányok, a szülők vagy idegenek vannak nagyobb hatással a gyerekekre? És kik azok, akiknek hagyjuk, hogy befolyással bírjanak felettük? Kemény témát hoztunk, a szakértő tárgyilagos válaszaival, tanácsaival!

Nulladik lépés

„Nagyon fontos alapkoncepció, hogy a saját környezetében mindenki influenszer. Azaz nemcsak az, akinek százezres vagy milliós követőtábora van valamelyik közösségi média platformon. Hatással vagyunk egymásra, amivel érdemes tisztában lenni. Az is nagyon fontos, hogy a digitális nevelés nulladik lépése, hogy a szülőnek érdemes figyelemmel kísérnie a gyereke online életét, hogy kik azok az influenszerek, akiket követ. Mert ha nem tudom, kiket követ a gyerekem, akkor gyakorlatilag nem tudom, ki neveli a gyerekemet. Persze, jó esetben, párhuzamosan velem.” – világít rá felütésként Tóth Dániel, pszichológus, másik nevén a Pszichológus Pasi arra, minek kellene az alapvetésnek lennie az influenszerek kontra mai gyerekek kérdésében.A fiatalok életében ugyanis elérkezik az életkor, amikor egyszer csak fontosabbá válhatnak az influenszerek, mint a szülők. Ha pedig addig szabadon, mindenféle kontroll nélkül hagytuk a gyereket, nehéz helyzetben leszünk. A megelőzés, alapozás fontossága ilyenkor kap csak igazán szerepet, hiszen, ha van egy stabil értékrend, ha megtanítottuk a gyereknek, mit jelent például az önbecsülés, a becsületesség, akkor sokkal kevésbé lehet kártékony a digi világ, felismerik kik az értékes és kik a  felszínes vagy hamis értéket közvetítő influenszerek.

Pozitív példák

A szakember szerint a problémák akkor kezdődnek, amikor a gyerekek magukévá teszik azt az értékrendet, miszerint „annyit érsz, ahány lájkod van”. A fiatalok közül nagyon sokan szeretnének influenszerek lenni, hiszen, amit elsőre látnak ebből az életmódból, hogy valaki beáll a kamera elé, bohóckodik, közvetíti éppen, mit csinál és ezért cserébe tízezrek vagy akár milliók lájkolják, ráadásként pénzt is kap érte, szépen megél belőle. Első ránézésre könnyű életnek tűnik, nem csoda, ha vonzó egy kialakulatlan személyiség számára. Különösen azok vannak veszélyben, akiket a szüleik magukra hagytak és korlátok, beszélgetés nélkül szabadjára engedték őket az online térben.„Szülőként a feladatunk, hogy megmutassuk, mi van a háttérben, melyik online világban érvényesülő híresség mögött van valódi teljesítmény és kik azok, akik a felszínen lebegnek és maguk is nagyon kiszolgáltatottak, hiába tűnnek sikeresnek első ránézésre. Ha valakinek arról szól az élete, hogy csupán magát mutogatja és minden tudása ebben áll, az élete arról szól, gyűlnek-e a lájkok, akkor az egy nagyon zaklatott bitonytalan életvitel. Hasonlítható a szerencsejátékhoz, hullámhegyek és hullámvölgyek övezik, belső értékrend nélkül. Más a kép akkor, ha például egy filmkritikus, állatorvos, vagy éppen pszichológus az influenszer, akinek az online jelenlét csupán a tevékenységének a következménye, kiegészítője. Hiszen neki nem ezen nyugszik az egész élete és szakmája, hivatása közvetítése értékkel jár, azt a példát mutatja, hogy érdemes valamiben elmélyülni, szakértővé válni. Nem elvárható persze a fiataloktól hogy kizárólag a felnőttek által értékesnek és hasznosnak ítélt tartalmakat fogyasszanak, de abban segíthetünk hogy fogyasztási szokásaikban minél tudatosabbak legyenek.” – mondja Tóth Dániel. Érdemes tehát megmutatni a gyereknek a pozitív példákat, és beszélgetni arról,  hogy akiket eddig követett követ melyik kategóriába sorolhatók inkább. 

Influenszer a gyerekem?

Foglalkozni kell azzal is, ha a gyerek maga elindul az influenszerré válás útján, amire számtalan példa van itthon is.„Ha egy magyar diáklány vagy iskolás srác azt éli meg, hogy egy platformon néhány feltöltött szelfije többezer lájkot kap, jelentősebb számú követője lesz hirtelen, jóformán a semmiből felborulhat az egyensúly és felfújódhat egy „egó lufi”, ami által a gyerek azt hiszi, ő jobb, mint a többiek. Ez pedig főleg akkor probléma, hogyha nincs egy egyébként stabil, egészséges önbecsülés kialakítva a fiatalokban, ami a szülők feladata és nem kamaszkorban, ha születéstől kezdődik. Kis kortól meg kel mutatni a gyerekeinknek, mi számít értéknek, mi felszínes és nem hordoz tartalmat. Beszélgetni arról, mi a tartalmas, mi mögött áll teljesítmény és magukat a gyerekeket is ösztönöznünk kell arra, hogy valódi eredményeik legyenek, azokkal érvényesüljenek. A szülői példa szerepét itt is muszáj hangsúlyozni! Ha a gyerekek felnőve kapnak egy biztos képet az értékesről, az értéktelenről, nem kell aggódni, maguktól is tudni fogják, melyik influenszert, hova sorolják, kire nézhetnek példaképként és ki az, aki az alkotása legfeljebb a „mentális gyorskaja” besorolásra érdemes.

Három EPAM-os szakember, - Nagy István (Esta), Lead Software Engineer, Szikszai László, Solution Architect és Gyöngyösi Attila (Tsipa), Senior Software Engineer - a technikai interjúztatás rutinos, öreg rókái most betekintést engednek abba, milyen szemmel olvassák a kezükbe kerülő önéletrajzokat, mi az, amit azonnal észrevesznek és mi az, amit hiányolnak. Hogyan zajlik a különböző szerepkörökben és szinteken az interjú? Második rész, medioroknak, senioroknak.

 „A technikai interjú, legyen szó bármilyen szinten dolgozó szakemberről, felkészülési folyamattal indul a technikai interjúztató részéről is. Ilyenkor azon túl, hogy általános képet kapunk a jelöltről, igyekszünk összefésülni az elvárásainkat azokkal az adatokkal, tényekkel, amiket a jelölt közöl magáról a CV-ben.” - mondja Szikszai László, Solution Architect. Éppen ezért, ha valaki tapasztaltabb és medior vagy senior pozícióra pályázik, már különösen fontos árnyalnia, mihez ért igazán, miben a legjobb. Hiszen mindenhez senki nem érthet, nem érdemes az összes, eddig megszerzett tapasztaltot felsorolni, inkább arra kell helyezni a hangsúlyt, amiben a jelölt igazán jó, amire igazán büszke.

De hogyan is néz ki ideálisan a medior és a senior jelöltek önéletrajza?

 Medior:

• Az iskolák, tanulmány felsorolása szelektívebb, már nem a középiskolánál kezdődik
• A professzionális környezetben szerzett tapasztalatok felsorolása
• A különböző operációs rendszerekben, szoftvertermékekkel szerzett tapasztalatok már csak felületesen jelennek meg
• Projekttapasztalat már sokkal hangsúlyosabb, ha a titoktartás engedi
• Hobbi IT projektek legyenek megemlítve (árnyalni a képet, hiszen az érdeklődés és hozzáállás is fontos, nem csak a ’hardcore’ tapasztalat)
• Akár magasabb szintű szakmai (angol) nyelvismeret

 Senior:

• Már csak a legmagasabb végzettség jelenik meg
• Fókuszban a kőkemény tapasztalat, csak a friss, „hard topic”-okat mutatja be
• Megemlíti a projekteket, amikben részt vettek – ha nincs titoktartás
• Alkalmazott technológiák felsorolása projektenként lebontva, az adott projekten betöltött szerepkörrel
• Referenciák
• Magasabb szintű (angol) nyelvismeret

 Ez érdekli az interjúztatót

 „Ahogyan a junioroknál, úgy a magasabb szinteken is tesztfeladatokkal találkozhat a jelölt az interjú előtt, azonban ez már nem feltétlenül szorítkozik az algoritmikus gondolkodás tesztelésére, szakmailag is bizonyítani kell kicsit. Ha esetleg nem készül el teljesen a feladat, akkor is fontos, hogy a jelölt megmutassa a tényleges tudását. A technikai interjúztatók rákérdeznek a hobbiprojektekre, amik esetleg más nyelvben készültek, mint amiben az illető dolgozik”. Szikszai Laci szerint ez azért lényeges, mert nyitottságot jelez más irányok felé, ami az EPAM-nál különösen fontos. A senior jelöltek esetében, akik már jó ideje a piacon „vannak” és tapasztaltak, azt szeretnék felmérni az interjúztatók, az illető tud- e csapatot vezetni, felelős irányítója lehet-e egy projektnek, a meglévő tapasztalatát tudja-e alkalmazni élesben. A szakmai teszt ez esetben sem marad el és értelemszerűen itt már nehezebb a feladat, hogy kiderüljön a szavak mögött valódi tudás áll-e.  „Mindezek nagy része igaz a Front-Endes interjúkra is.” – teszi hozzá Gyöngyösi Attila, Senior Software Engineer, aki jellemzően ilyen szerepkörre jelentkező szakembereket interjúztat. A releváns munkatapasztalattal rendelkező mediorok esetében a séma ugyanaz, mint más területeken; a jelöltet a projektekről kérdezik, melyekben részt vett és jó, ha részletesebben tud beszélni a fejlesztési folyamatokról, az ezekben szerzett tapasztalatairól. „Szóba kerülhet valamilyen keretrendszer specifikus téma, pl., miért jó az Angular, prok és kontrák felsorolásával.” – árnyalja tovább a szakember, milyen témákra készülhet egy front-end-es medior jelentkező. Seniorok esetében Attila megemlíti a GitHub profil meglétének előnyeit, de azt is értékelik, ha különféle nyilvános szereplések, előadások is gyarapítják a jelentkező tapasztalatait. Ezen a szinten az interjú már magának az interjúztatónak is kihívást jelent, hiszen csak egy tapasztalt, sokat látott szakember tudja jól felmérni, alkalmas-e magasabb szintű pozíció betöltésére valaki. 

„Amire a hangsúly kerül a senioroknál az interjún, az maga az élet, azok a helyzetek, amik a valóságban is megtörténnek egy vezető beosztású IT szakember esetében. A csapatvezetés kihívásai, az időbeosztás kérdései, az ügyféllel történő kommunikáció mind szóba kerülhetnek, ahogyan gyakori a technológiai stack-ekről folytatott beszélgetés is. Már nem csupán a hard, de a soft vagy human skillek is nagyon fontos szerepet kapnak” – sorolja Gyöngyösi Attila a Senior technikai interjú kulcsszavait.

Ha szeretnél további interjú tippeket, nézd meg a Nagy István „Esta” – Lead Software Engineer prezentációját itt.

További segítség lehet következő eseményünk: https://www.facebook.com/events/316575839971735

Nyitott Medior és Senior pozícióink között itt bömgészhetsz: https://careers.epam.hu/careers/job-listings

„A tárgyalóképes angoltudás megszerzése sem nehezebb, mint letenni a jogosítványt.”-állítja Dinca Vilmos, az EPAM English Departmentjének egyik tapasztalt angoltanára. A cégnél ugyanis külön szekció foglalkozik az itt dolgozók angol nyelvtudásának fejlesztésével, az oktatók teljes állásban segítik a kollégák nyelvi gyarapodását. Nem csupán ebben különbözik azonban az átlagos vállalati angoloktatástól az EPAM rendszere. „A kiindulópont az, hogy az EPAM-ban a kommunikáció hivatalos nyelve az angol. A cél mindenekelőtt az, hogy az itt dolgozók egy olyan eszközt kapjanak a kezükbe, mellyel hatékonyan és problémamentesen tudnak más anyanyelvű kollégákkal angolul kommunikálni. Mivel a napi munka során számos kihívással találkoznak a kollégák, azt szeretnénk, hogy nyelvi nehézségek ne hátráltassák őket, ez ne legyen tényező a feladatok megoldásakor.” –  mondja Fölföldi Petra, aki Vilmoshoz hasonlóan szintén az EPAM egyik főállású angoltanár kollégája. Ennek a célnak a szolgálatában számos kurzuson vehetnek részt azok, akik fejleszteni szeretnék valamilyen területen az angoljukat.

 Sokszínű paletta minden igényre

„Egy Business Analyst-nek a munkája fontos része az egyeztetés, egyezkedés, így számára jó választás lehet az English for Negotiation kurzusunk.” – szemlélteti Petra, mire gondol, amikor azt mondja, sokféle lehetőség közül választhatnak az EPAM-osok. A tanfolyam paletta nagyon széles, éppen azért, hogy mindenki megtalálhassa azt, amire szüksége van. Sokan bizonytalanok, vagy nincs elég önbizalmuk - gyakran akár alaptalanul -, de olyan is előfordul, hogy valóban szükséges a fejlesztés. Mindkét esetben jó, ha azt érzi a tanulni vágyó, hogy van választása, nem egy olyan kurzusra kell beülnie, ahol egyentananyag szerint haladnak, általános oktatással. Az EPAM Policy szerint az elvárt belépő szint a B1-es, középfokú tudás, aminek az eléréséhez segítséget nyújt az üzleti angol kurzus. Vannak, akik már a jelentkezéskor bizonytalanok az elvárt angoltudás miatt, pedig ha jók az alapok, emiatt nem érdemes elszalasztani egy kivételes álláslehetőséget. „A tanfolyamokat házon belül is különböző szinten hirdetjük meg, így nem kerül egy csoportba a haladó egy magasabb szinten járó tanulóval. Amikor egy kolléga csatlakozik az EPAM-hoz már az első néhány hét alatt sor kerül egy angol szintfelmérésre, így pontosan tudjuk, honnan kell kezdenie vagy folytatnia a fejlődést. Például az intenzív kurzusok heti kétszeri, 80-90 perces órákból állnak, és 40-42 alkalmat jelentenek. Emellett az otthoni tanuláshoz is mindent biztosítunk, cikkek, önálló tanulást segítő anyagok állnak rendelkezésre, tanulócsoportokat szervezünk.” – mutatja be Vilmos, hogyan fest egy EPAM-os angol tanfolyam. A fenti példákon túl az English Department szervez külön csak a nyelvtanra fókuszáló tanfolyamot is, de kiejtés fejlesztő tréning, és egy Authentic Listening névre hallgató kurzus is elérhető többek között. Ez utóbbinak a lényege, hogy segítse, hogy a különböző nációk - akik teljesen más háttérrel, kultúrával rendelkeznek és az angolt is másként beszélik -  amikor egymással kommunikálnak, nem az anyanyelvükön, jól megértsék egymás szándékait, gondolatait, mondanivalóját.

Finomhangolás

„Vannak, akik jobb, vannak, akik gyengébb nyelvérzékkel rendelkeznek. Hogy a fenti, autóvezetős hasonlatnál maradjunk: ahogyan egyesek hamarabb ráéreznek a vezetésre, úgy a nyelvtudás megszerzése is ilyen készség”- mondja Vilmos. A két angoltanár egybehangzó véleménye, hogy kitartással, egy jó tanárral, valamint megfelelő iránymutatással bárki számára elérhető egy, a napi munkában már jól alkalmazható középszintű nyelvtudás. Ha ezt elérte valaki, onnantól az EPAM-nál rengeteg a lehetősége arra, hogy fejlődjön és tovább gyarapítsa a nyelvtudását, mindenféle téren. Ezen a szinten gyakran már nem is igazán nyelvtanulásról, hanem finomhangolásról van szó.

Célok, türelem és nyitottság

Fölföldi Petra szerint a nyelvtanulás három fő kulcsa a helyes célok kitűzése, a nyitottság és talán a legfontosabb a türelem. „Mindig elmondom a diákjaimnak, hogy legyen reflexívek és fedezzék fel, mi az, ami stresszeli őket, hol akadtak el, mi az, ami miatt nehezebben tudnak érvényesülni angolul. Ha ez megvan, szabjanak maguknak reális időkeretet a fejlődésre és legyenek nyitottak az új felé. Mi, a trénerek, mindezekben támogatjuk őket és segítünk a célok elérésében, nagyon sokféle módon.” Nagy előny például, hogy az EPAM-nál nem csupán magában a nyelv elsajátításában támogatják a dolgozóikat, hanem egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a tanulásmódszertanra is, annak érdekében, hogy a kollégák megtalálják, hogyan lehet autonóm módon, otthon fejleszteni az angoltudásukat, mi az a stílus, stratégia, ami egyénenként a leghatékonyabb. „Aki eredményesen szeretne angolul tanulni, engedje el a korábbi, főként az iskolában megélt rossz tapasztalatait és találja meg a belső motivációit. Könyvek, filmek, bármi egyéb segíthet, a lényeg, hogy olyan dolog legyen, ami érdekli a nyelvtanulót angol nyelven is. Talán a legjobb tanács pedig, ami segít feloldani a gátlásokat, ha merünk hibázni. Nem baj, ha ötször nem megy, ha hatodszorra ki tudjuk javítani a hibát. Akkor az már sikertörténet.”

Három ikonikus EPAM-os szakember, - Nagy István (Esta), Lead Software Engineer, Szikszai László, Solution Architect és Gyöngyösi Attila (Tsipa), Senior Software Engineer - a technikai interjúztatás rutinos, öreg rókái most betekintést engednek abba, milyen szemmel olvassák a kezükbe kerülő önéletrajzokat, mi az, amit azonnal észrevesznek és mi az, amit hiányolnak. Hogyan zajlik a különböző szerepkörökben és szinteken az interjú? Első rész; „juniorok a górcső alatt”!

Nem ismerjük egymást

A legalapvetőbb kérdés minden interjúhelyzetben az, hogy mi is az interjú célja? A válasz egyszerű; megtalálni az ideális jelöltet a meghirdetett munkára.

A kérdés, a válasz is egyszerű, a kettő közt pedig ott vannak az interjúk, melyek körül nagyon sok tévhit kering, így érdemes megismerni a tényeket, a technikai interjúztatók segítségével.

Nagy István, Lead Software Engineer, akinek a Java interjúztatásban van sokéves tapasztalata, azt mondja, hogy a legjobb, ha a jelölt is abból indul ki, hogy a beszélgetőpartnerek nem ismerik egymást, így minden arról szól, hogy kiderüljön, vajon a megfelelő ember ül-e a székben. A megismerés legelső lépése az önéletrajz, melyet az interjúztató már a személyes (jelenleg online) találkozó előtt a kezében tart.

„Áll a jelölt a „nagy fehér semmiben”, az önéletrajz lesz az első dolog, ami valamilyen színt, információt tartalmaz. Nem mindegy tehát, milyen ez a szín, miféle információt oszt meg velünk valaki. S mivel az önéletrajz (1), egy HR jellegű beszélgetés (2) és az azt követő technikai interjú (3) hármasa együtt dönti el, mi lesz a folyamat kimenetele. Ezért fontos a jó CV, ami kvázi névjegykártyaként működik: kiderül, mit tanultunk, miben vagyunk jók és mi az, ami érdekel bennünket.

A juniorok esetében a CV tipikusan így fest:

1. Tanulmányok – általában viszonylag hosszabb lista, hiszen munkatapasztalat híján az iskolákon van egyelőre a hangsúly
2. Programnyelvek, melyekkel valaha találkozott a jelölt, általában szinte az összes felsorolva, súlyozás nélkül
3. Hobbi projektek
4. Nyelvtudás
5. IT-tól független hobbik, időtöltések

Amire a junioroknak érdemes figyelni:

1. Nem fontos az általános iskolától indulni, elég a szakirányú iskolákat felsorolni részletesebben
2. Érdemes súlyozni, miben erősebb valaki, milyen programnyelvvel foglalkozott mélyebben esetleg
3. A hobbi projektek rávilágítanak, milyen érdeklődésű a jelölt
4. Az angol nyelvtudást fontos hangsúlyozni, hisz ez az IT nyelve világszerte
5. Bár az egyéb hobbik sokat nem nyomnak a latban, mégis segíthetnek beindítani a beszélgetést

A szakemberek egyöntetű tanácsa a friss jelölteknek, hogy mindig legyen egy CV a tarsolyukban, az sem baj, ha nem tökéletes, de legalább már készen van és elküldésre alkalmas, később majd idővel kialakul egy profibb változat. Érdemes arra törekedni, hogy az erősségek kidomborítása mellett túlzások azért ne legyenek. A valós, jó önismeretről tanúskodó anyag, egy lépés a siker felé!

Ha tehát ott az a CV a fiókban aggodalom helyett, hogy nem tökéletes az önéletrajz, lépni kell és elküldeni!

Nem a tapasztalat, a gondolkodásmód a lényeg

Amikor a CV alapján megcsörren a telefon, akkor lesz igazán tétje a dolognak. A technikai interjúra nem csak a jelöltnek, az interjúztatónak is készülnie kell. Utóbbi elolvassa az önéletrajzot és összefésüli az adott pozícióhoz szükséges elvárásokat azzal, amit a jelölt írt magáról. „Elárulok egy titkot, azoknak, akik Java-s interjúra jönnek, nagy bónusz például a String ismerete, főképp, ha kiderül, hogy az alapok is mennek.” – mondja Nagy István.

Szikszai László, Solution Architect pedig azt tanácsolja, hogy azok, akik egyetemre járnak még, ne blicceljék el a beadandókat, készüljenek fel a vizsgákra amennyire lehet, mert „akik lébecolnak, azoknak élesben, egy interjún kisebb esélyük lesz.” A gyakorlat, a tudás ugyanis meglátszik már egy kezdőn is, „hasalni” itt nem nagyon lehet.

A technikai interjú a kezdők esetében ugyanakkor kevésbé a szakmai tudást, sokkal inkább az attitűdöt vizsgálja. A jelöltek olyan feladatot kapnak a beszélgetés előtt, ami az algoritmikus gondolkodást teszteli és a megoldás által kiderül, mennyire látja át az illető az egész folyamatot, hogyan oldja meg a problémákat. Ez sokkal többet nyom a latban, mint a végső, helyes megoldás.

Bár feladatokat kell megoldani és ennek alapján zajlik aztán az interjú, ezt mégsem szabad vizsgának felfogni, sokkal inkább beszélgetésnek. Ezt már Gyöngyösi Attila, Senior Software Engineer mondja, kiegészítve azzal, hogy a másfél-kétórás alkalomnak nem az a lényege, hogy ízekre szedjék az EPAM-hoz jelentkező kezdőket.

Attila az interjú előtt alaposan átolvassa a CV-t és fogódzókat keres, melyek alapot adhatnak a beszélgetéshez. Éppen ezért érdemes a kezdőknek a hobbi projekteket, bármilyen, akár nem IT szakmai tapasztalatot is megemlíteni az önéletrajzban.

Ha szívesen visszanéznéd a teljes előadsát, itt eléred az eseményről készült videót: https://epa.ms/SzoljBeATechnikaiInterjuztatonak

Ha nincsenek kérdéseid, mert biztos vagy benne, hogy „a gyerek” online nevelése a legjobb úton halad, egyensúlyban van a képernyőidő az offline tevékenységekkel, akkor ez a cikk nem neked szól! Mindenki másnak nem csak válaszokat, de hasznos tippeket is adunk a Pszichológus Pasi, Tóth Dániel segítségével.

Hol kezdődik a probléma?

A szülőség és az aggodalom kéz a kézben járnak, ez a dolgok rendje; de hogy a „kapcsolatuk” mennyiben marad kiegyensúlyozott, az már tudatosság kérdése. Kézenfekvő segítség ebben, ha utánanézünk, tájékozódunk azokban a kérdésekben, amik foglalkoztatnak, esetleg szorongást keltenek bennünk a gyereknevelés kapcsán.

Jelenleg talán az egyik listavezető e tekintetben a kérdés, hogy van-e okunk aggódni, ha a gyerekeink az elmúlt időszakban jóval több időt töltöttek online, mint a korábbi években? Tóth Dániel, a Pszichológus Pasi segítségével (aki maga is gamer, és szakterülete a technológia pszichológiája)  összeszedtük, mi jelent valóban problémát, és mikor nincs ok az álmatlan éjszakákra:

Problémát jelenthet ha:

• nincsenek keretek;
• nincs napirend: a gyerek akkor kel és akkor fekszik, amikor csak akar, lévén úgysincs holnap suli;
• maga a szülő felkészületlen a digitális világ sajátosságait tekintve.

Jól csinálod ha:

• vannak alapvető szabályok a családban, amiket mindenki be is tart;
• az online és offline idő strukturált, erre is vonatkoznak szabályok;
• van rendszeres közös, offline, szabadtéri időtöltés a gyerekekkel.

Ha mégis úgy érzi a szülő, hogy kicsúszott a kezéből az irányítás, Dániel szerint a leggyorsabb és leghatékonyabb megoldás, hogy visszaállítja a kereteket és újra életbe lépnek az alapvető szabályok, függetlenül attól, hogy járnak-e a gyerekek iskolába vagy otthonról, online zajlik az oktatás. „Ahogy a pandémia szorongással teli időszakának dacára sem mondtuk azt tizenéves gyerekeinknek, hogy ideje megismerkedni a pálinkával, úgy a „digi” dolgokkal kapcsolatban is tartanunk kell magunkat a következetességhez és bizonyos szabályokhoz” – mondja Tóth Dániel.

Pozitív hozadék

A szakértő szerint azonban hiba volna azt hinni, hogy kizárólag rosszat hozott az elmúlt időszak az életünkbe. „Ha lesznek pozitív hozadékai a járványnak, akkor az egyik az lehet, hogy sok szülőben most tudatosul, hogy nem lehet a gyeplőt teljesen bedobni, és hagyni, hogy a gyerekek szabadon kóricáljanak az online térben. Muszáj a digitális nevelésben nagyobb tudatosságot gyakorolni, mint korábban, meg kell tanulni, hogy ma nem nevelhetjük a gyerekeinket ugyanazzal a repertoárral, mint amivel minket neveltek.”

Amellett, hogy sokunk számára világossá vált, min kell változtatnunk, az előnyök közé sorolandó az is, hogy a gyerekek a digitális eszközök használatában nagyot léptek előre. A „kütyüzés” segíthet bizonyos készségek fejlesztésében is; egyre több kutatás mutat rá, hogy többek között:

• a kreativitást,
• a koncentrációt,
• és a munkamemóriát is fejleszti.

Nem ellenfél, szövetséges

Amikor „újra kezünkbe vesszük a gyeplőt”, nem mindegy az sem, ezt hogyan tesszük. „Azt szoktam javasolni, hogy ne erővel feszüljünk neki a megoldásnak! Harc helyett alakítsuk úgy a helyzetet, hogy a gyerek ne ellenfélnek, hanem szövetségesnek tekintsen bennünket. Legyünk nyitottak és érdeklődőek az online dolgai iránt, ismerjük meg a kedvenc influenszerét, videójátékát! Ehhez már hozzátehetjük azokat az értékeket, gondolatokat, amelyekkel segíteni tudunk neki, hogy eligazodjon az online világban. Így együtt fejlődve, egymástól tanulva a digitális világ nem szülői tilalomfa, hanem lehetőség lesz a gyerekeinknek.”

Bár az EPAM hagyományosan szoftverfejlesztő cég, ám ügyfeleinek sok esetben nem csupán szoftver kell, hanem integrált szoftver-hardver megoldás. Ha pedig nekik az a legjobb, hogy mindezt egyben kapják meg, akkor az EPAM miért is ne vágna bele egy hardverfejlesztési üzletág kiépítésébe? Simonyi Bulcsúval, a magyarországi EPAM hardverfejlesztési vezetőjével beszélgettünk.

Az EPAM téged kért fel arra a feladatra, hogy az új, hardverfejlesztési üzletágat kialakítsd, vezesd. Mi volt ebben a feladatban számodra a kihívás a korábbi munkáidhoz képest?

Mindig is arra vágytam, hogy a semmiből építhessek fel valamit. Nagyon szerettem volna kipróbálni magam olyan környezetben, ahol az én vállamon van a felelősség, hogy kialakítsak egy jól működő rendszert.

 Mi is ez a rendszer, mi az, aminek az építését vállaltad?

Az EPAM eredetileg egy szoftverfejlesztő cég, aki felismerte azt, hogy a vevőinek sok esetben nemcsak szoftverre van szüksége, hanem integrált szoftver-hardver megoldásokra is. A megszokott az, hogy a vevő elmegy egy szoftverfejlesztőhöz és egy hardverfejlesztőhöz és megkéri őket, hogy fejlesszék ki a megfelelő komponenseket. Az EPAM felismerte, hogy az lenne a megrendelőknek a legjobb, hogy ezt egy cégen keresztül megkapják az ügyfelek, ezért vágott bele a hardverfejlesztési üzletág kiépítésébe.

Milyen lépései vannak ennek, hol tart ez most?

Azt hiszem, az EPAM nagyon sok dologban a kevéssé bejáratott úton szeret haladni. :) Ugyanakkor van egyetlen olyan lépés, ami biztosan kiszámítható bármely multinál: amennyiben új területre merészkednek, vesznek egy kisebb céget, ami már működik és azon a területen tevékenykedik. Ez így volt az EPAM-mal is: így vették meg a bostoni Continuum nevű céget, mellyel egyből egy nagy projektet sikerült megszerezni. Miközben a projekten a terméket fejlesztjük, párhuzamosan alakítjuk ki az infrastruktúrát, a folyamatokat és az organizációt is. Ilyet korábban még nem láttam, mindez nagyon izgalmas és érdekes. Ahogy megyünk előre az egyikben, az folyamatosan adja az inputot, hogyan haladjunk a többiben is.

 Mi a te szereped, feladatod mindebben?

A budapesti hardverfejlesztési csapat vezetőjeként én vagyok a „mindenes”, aki élhető körülményeket és inspiráló környezetet próbál teremteni a mérnökeinknek. Emellett változatos pozíciókban én is szerepet vállalok a projektben, fejlesztem a folyamatainkat, mind a helyileg, mind globálisan.

 Kiket kerestek ehhez a projekthez? Kikre, milyen pozícióban dolgozó emberekre van most szükségetek?

Jelenleg több pozícióra is keresünk hardveres tudású jövőbeni kollégákat. Ilyenek a CAD rajzoló, minőségügyi mérnök, tesztmérnök, műszaki szövegíró, labormenedzser vagy egy követelményeket kezelő rendszermérnök. Várható a közeljövőben a meglévő kapacitásaink bővítése, amit azt jelenti, hogy villamosgépész és szoftverfejlesztő mérnökökre is szükségünk lesz.

 Milyen szintekre, azaz milyen tapasztalattal bíró szakembereket kerestek?

Jelenleg hármas és négyes, azaz senior és lead szintű mérnököket keresünk, mivel szeretnénk olyan képességeket házon belülre hozni, amilyenek még nincsenek. Azonban nemcsak a munkaképességre, hanem arra a tudásra is szükségünk van, amit továbbadhatunk a később felvett, akár junior kollégáknak.

 Mely készségek kiemelten fontosak ezekhez a szerepkörökhöz?

Ahogy említettem, meglévő folyamatok és struktúrák hiányában egyelőre igen fontos az, hogy rendkívül jó kommunikációs készséggel rendelkezzenek. Ez az angoltudást is magában foglalja, emellett azt a képességet, hogy kevéssé definiált környezetben is hatékonyan tudjanak dolgozni, és megtalálják azokat a pontokat, ahol a meglévő rendszer fejlesztésre szorul. Az esetleges problémákat magukénak érezve dolgozzanak azon, hogy ezeket megjavítsák. Mivel az elején vagyunk ennek a történetnek, olyan az egész, mint a Vadnyugat: még építjük a vasúti hálózatot a nyugati partra.

 Mi az, ami tudható a projektről, amit már el lehet árulni?

Részleteket itt nem árulhatok el, de a lényeg, hogy egy igen komplex, rendkívül sok mérnöki kihívást rejtő labor-automatizációs mechatronikai berendezést fejlesztünk.

 Milyen terveitek vannak a jövőre nézve, nagy vonalakban?

A középtávú terv az, hogy kiépítsünk egy olyan tudásbázist itt, Budapesten, amivel képesek leszünk az európai vevőink igényeit kielégíteni hardverfejlesztés terültén. Ehhez új kollégák szükségesek és az infrastruktúrát is szeretnénk tovább fejleszteni. Eddig egy új labort építettünk, amit később valószínűleg még több fog követni, ami támogathat majd bennünket a fejlesztésben. Emellett szeretnénk egy olyan „pipeline”-t kialakítani, amiben folyamatosan jöhetnek újabb projektek. Ehhez arra van szükség, hogy képezzük azokat a kollégákat, akik új vevőkért, új projektekért dolgoznak. Meg kell nekik tanítani, hogyan lehet eladni a mi képességeinket, illetve azt is, hogyan lehet hardverfejlesztést is tartalmazó projekteket definiálni, reklámozni, elindítani.

Végül egy személyes kérdés: a beszélgetésünk elején említetted, hogy a Radnótiban sajátítottad el azt a képességedet, amely által élvezni tudod az életet. Ez egy nagyon fontos készség, ezért gondolom, hogy nem csak én vagyok kíváncsi arra, hogyan gyakorlod ezt a készségedet, mi a titka?

Az ember szélsőségesen társas lény és ennek ellenére úgy érzem, nem fordítunk elég időt arra, hogy jobbak legyünk ebbéli minőségünkben. Hogy többet tudjunk adni a barátainknak és jobban tudjunk örülni annak, amit tőlük kapunk. Szerintem nagyon fontos tudatosítani az magunkban, hogy különböző tárgyakra, autóra, házra, ruhákra vágyunk és az idő nagy részében ez túlságosan is leköti a gondolatainkat. Ehelyett inkább arra lenne érdemes fókuszálni, hogyan lehetnénk jobb barátai, családtagjai egymásnak. Ahogy A kis hercegben is írja Saint- Exupéry, ha valakiért sok mindent megteszünk, fontossá válik számunkra. Ez ugyan elég rizikós dolog, de pont emiatt szép is. Hiszen bármilyen tárgyat elég hamar meg lehet unni, de egy barátság nagyon hosszú időn át örömet tud okozni.