Befolyásolni egy gyereket nem újkeletű jelenség. A régi időkben is hatottak a szülőkön kívül mások a felnövekvő generációkra. De vajon, ma milyenek az arányok, a szülők vagy idegenek vannak nagyobb hatással a gyerekekre? És kik azok, akiknek hagyjuk, hogy befolyással bírjanak felettük? Kemény témát hoztunk, a szakértő tárgyilagos válaszaival, tanácsaival!
Nulladik lépés
„Nagyon fontos alapkoncepció, hogy a saját környezetében mindenki influenszer. Azaz nemcsak az, akinek százezres vagy milliós követőtábora van valamelyik közösségi média platformon. Hatással vagyunk egymásra, amivel érdemes tisztában lenni. Az is nagyon fontos, hogy a digitális nevelés nulladik lépése, hogy a szülőnek érdemes figyelemmel kísérnie a gyereke online életét, hogy kik azok az influenszerek, akiket követ. Mert ha nem tudom, kiket követ a gyerekem, akkor gyakorlatilag nem tudom, ki neveli a gyerekemet. Persze, jó esetben, párhuzamosan velem.” – világít rá felütésként Tóth Dániel, pszichológus, másik nevén a Pszichológus Pasi arra, minek kellene az alapvetésnek lennie az influenszerek kontra mai gyerekek kérdésében.A fiatalok életében ugyanis elérkezik az életkor, amikor egyszer csak fontosabbá válhatnak az influenszerek, mint a szülők. Ha pedig addig szabadon, mindenféle kontroll nélkül hagytuk a gyereket, nehéz helyzetben leszünk. A megelőzés, alapozás fontossága ilyenkor kap csak igazán szerepet, hiszen, ha van egy stabil értékrend, ha megtanítottuk a gyereknek, mit jelent például az önbecsülés, a becsületesség, akkor sokkal kevésbé lehet kártékony a digi világ, felismerik kik az értékes és kik a felszínes vagy hamis értéket közvetítő influenszerek.
Pozitív példák
A szakember szerint a problémák akkor kezdődnek, amikor a gyerekek magukévá teszik azt az értékrendet, miszerint „annyit érsz, ahány lájkod van”. A fiatalok közül nagyon sokan szeretnének influenszerek lenni, hiszen, amit elsőre látnak ebből az életmódból, hogy valaki beáll a kamera elé, bohóckodik, közvetíti éppen, mit csinál és ezért cserébe tízezrek vagy akár milliók lájkolják, ráadásként pénzt is kap érte, szépen megél belőle. Első ránézésre könnyű életnek tűnik, nem csoda, ha vonzó egy kialakulatlan személyiség számára. Különösen azok vannak veszélyben, akiket a szüleik magukra hagytak és korlátok, beszélgetés nélkül szabadjára engedték őket az online térben.„Szülőként a feladatunk, hogy megmutassuk, mi van a háttérben, melyik online világban érvényesülő híresség mögött van valódi teljesítmény és kik azok, akik a felszínen lebegnek és maguk is nagyon kiszolgáltatottak, hiába tűnnek sikeresnek első ránézésre. Ha valakinek arról szól az élete, hogy csupán magát mutogatja és minden tudása ebben áll, az élete arról szól, gyűlnek-e a lájkok, akkor az egy nagyon zaklatott bitonytalan életvitel. Hasonlítható a szerencsejátékhoz, hullámhegyek és hullámvölgyek övezik, belső értékrend nélkül. Más a kép akkor, ha például egy filmkritikus, állatorvos, vagy éppen pszichológus az influenszer, akinek az online jelenlét csupán a tevékenységének a következménye, kiegészítője. Hiszen neki nem ezen nyugszik az egész élete és szakmája, hivatása közvetítése értékkel jár, azt a példát mutatja, hogy érdemes valamiben elmélyülni, szakértővé válni. Nem elvárható persze a fiataloktól hogy kizárólag a felnőttek által értékesnek és hasznosnak ítélt tartalmakat fogyasszanak, de abban segíthetünk hogy fogyasztási szokásaikban minél tudatosabbak legyenek.” – mondja Tóth Dániel. Érdemes tehát megmutatni a gyereknek a pozitív példákat, és beszélgetni arról, hogy akiket eddig követett követ melyik kategóriába sorolhatók inkább.
Influenszer a gyerekem?
Foglalkozni kell azzal is, ha a gyerek maga elindul az influenszerré válás útján, amire számtalan példa van itthon is.„Ha egy magyar diáklány vagy iskolás srác azt éli meg, hogy egy platformon néhány feltöltött szelfije többezer lájkot kap, jelentősebb számú követője lesz hirtelen, jóformán a semmiből felborulhat az egyensúly és felfújódhat egy „egó lufi”, ami által a gyerek azt hiszi, ő jobb, mint a többiek. Ez pedig főleg akkor probléma, hogyha nincs egy egyébként stabil, egészséges önbecsülés kialakítva a fiatalokban, ami a szülők feladata és nem kamaszkorban, ha születéstől kezdődik. Kis kortól meg kel mutatni a gyerekeinknek, mi számít értéknek, mi felszínes és nem hordoz tartalmat. Beszélgetni arról, mi a tartalmas, mi mögött áll teljesítmény és magukat a gyerekeket is ösztönöznünk kell arra, hogy valódi eredményeik legyenek, azokkal érvényesüljenek. A szülői példa szerepét itt is muszáj hangsúlyozni! Ha a gyerekek felnőve kapnak egy biztos képet az értékesről, az értéktelenről, nem kell aggódni, maguktól is tudni fogják, melyik influenszert, hova sorolják, kire nézhetnek példaképként és ki az, aki az alkotása legfeljebb a „mentális gyorskaja” besorolásra érdemes.
