Három ikonikus EPAM-os szakember, - Nagy István (Esta), Lead Software Engineer, Szikszai László, Solution Architect és Gyöngyösi Attila (Tsipa), Senior Software Engineer - a technikai interjúztatás rutinos, öreg rókái most betekintést engednek abba, milyen szemmel olvassák a kezükbe kerülő önéletrajzokat, mi az, amit azonnal észrevesznek és mi az, amit hiányolnak. Hogyan zajlik a különböző szerepkörökben és szinteken az interjú? Első rész; „juniorok a górcső alatt”!
Nem ismerjük egymást
A legalapvetőbb kérdés minden interjúhelyzetben az, hogy mi is az interjú célja? A válasz egyszerű; megtalálni az ideális jelöltet a meghirdetett munkára.
A kérdés, a válasz is egyszerű, a kettő közt pedig ott vannak az interjúk, melyek körül nagyon sok tévhit kering, így érdemes megismerni a tényeket, a technikai interjúztatók segítségével.
Nagy István, Lead Software Engineer, akinek a Java interjúztatásban van sokéves tapasztalata, azt mondja, hogy a legjobb, ha a jelölt is abból indul ki, hogy a beszélgetőpartnerek nem ismerik egymást, így minden arról szól, hogy kiderüljön, vajon a megfelelő ember ül-e a székben. A megismerés legelső lépése az önéletrajz, melyet az interjúztató már a személyes (jelenleg online) találkozó előtt a kezében tart.
„Áll a jelölt a „nagy fehér semmiben”, az önéletrajz lesz az első dolog, ami valamilyen színt, információt tartalmaz. Nem mindegy tehát, milyen ez a szín, miféle információt oszt meg velünk valaki. S mivel az önéletrajz (1), egy HR jellegű beszélgetés (2) és az azt követő technikai interjú (3) hármasa együtt dönti el, mi lesz a folyamat kimenetele. Ezért fontos a jó CV, ami kvázi névjegykártyaként működik: kiderül, mit tanultunk, miben vagyunk jók és mi az, ami érdekel bennünket.
A juniorok esetében a CV tipikusan így fest:
- Tanulmányok – általában viszonylag hosszabb lista, hiszen munkatapasztalat híján az iskolákon van egyelőre a hangsúly
- Programnyelvek, melyekkel valaha találkozott a jelölt, általában szinte az összes felsorolva, súlyozás nélkül
- Hobbi projektek
- Nyelvtudás
- IT-tól független hobbik, időtöltések
Amire a junioroknak érdemes figyelni:
- Nem fontos az általános iskolától indulni, elég a szakirányú iskolákat felsorolni részletesebben
- Érdemes súlyozni, miben erősebb valaki, milyen programnyelvvel foglalkozott mélyebben esetleg
- A hobbi projektek rávilágítanak, milyen érdeklődésű a jelölt
- Az angol nyelvtudást fontos hangsúlyozni, hisz ez az IT nyelve világszerte
- Bár az egyéb hobbik sokat nem nyomnak a latban, mégis segíthetnek beindítani a beszélgetést
A szakemberek egyöntetű tanácsa a friss jelölteknek, hogy mindig legyen egy CV a tarsolyukban, az sem baj, ha nem tökéletes, de legalább már készen van és elküldésre alkalmas, később majd idővel kialakul egy profibb változat. Érdemes arra törekedni, hogy az erősségek kidomborítása mellett túlzások azért ne legyenek. A valós, jó önismeretről tanúskodó anyag, egy lépés a siker felé!
Ha tehát ott az a CV a fiókban aggodalom helyett, hogy nem tökéletes az önéletrajz, lépni kell és elküldeni!
Nem a tapasztalat, a gondolkodásmód a lényeg
Amikor a CV alapján megcsörren a telefon, akkor lesz igazán tétje a dolognak. A technikai interjúra nem csak a jelöltnek, az interjúztatónak is készülnie kell. Utóbbi elolvassa az önéletrajzot és összefésüli az adott pozícióhoz szükséges elvárásokat azzal, amit a jelölt írt magáról. „Elárulok egy titkot, azoknak, akik Java-s interjúra jönnek, nagy bónusz például a String ismerete, főképp, ha kiderül, hogy az alapok is mennek.” – mondja Nagy István.
Szikszai László, Solution Architect pedig azt tanácsolja, hogy azok, akik egyetemre járnak még, ne blicceljék el a beadandókat, készüljenek fel a vizsgákra amennyire lehet, mert „akik lébecolnak, azoknak élesben, egy interjún kisebb esélyük lesz.” A gyakorlat, a tudás ugyanis meglátszik már egy kezdőn is, „hasalni” itt nem nagyon lehet.
A technikai interjú a kezdők esetében ugyanakkor kevésbé a szakmai tudást, sokkal inkább az attitűdöt vizsgálja. A jelöltek olyan feladatot kapnak a beszélgetés előtt, ami az algoritmikus gondolkodást teszteli és a megoldás által kiderül, mennyire látja át az illető az egész folyamatot, hogyan oldja meg a problémákat. Ez sokkal többet nyom a latban, mint a végső, helyes megoldás.
Bár feladatokat kell megoldani és ennek alapján zajlik aztán az interjú, ezt mégsem szabad vizsgának felfogni, sokkal inkább beszélgetésnek. Ezt már Gyöngyösi Attila, Senior Software Engineer mondja, kiegészítve azzal, hogy a másfél-kétórás alkalomnak nem az a lényege, hogy ízekre szedjék az EPAM-hoz jelentkező kezdőket.
Attila az interjú előtt alaposan átolvassa a CV-t és fogódzókat keres, melyek alapot adhatnak a beszélgetéshez. Éppen ezért érdemes a kezdőknek a hobbi projekteket, bármilyen, akár nem IT szakmai tapasztalatot is megemlíteni az önéletrajzban.
Ha szívesen visszanéznéd a teljes előadsát, itt eléred az eseményről készült videót: https://epa.ms/SzoljBeATechnikaiInterjuztatonak
