Kiss Kata nem először szerepel a LifeInTech műsorában, karrierjéről, szerepköreiről már mesélt korábbi epizódokban. Ezúttal azonban nem elsősorban EPAM-os szerepköréről mesél, hanem arról, hogyan tudta megélni szakmai fejlődését párhuzamosan anyai teendőivel, milyen hibákat kellett elkövetnie ahhoz, hogy ma már ne csak a munkahelyén legyen jó vezető, hanem az otthoni, anyai feladatait is a számára legjobb módon tartsa kézben.
Egy vezetői karrier állomásai
Kiss Kata 16 éve foglalkozik üzleti elemzéssel, termékmenedzsmenttel, IT területen. „Az EPAM-nál kifejezetten közműveknek dolgoztam hosszú éveken keresztül, idén már tíz éve vagyok a cégnél. A karrierem során mindig IT Business Analyst munkakörben tevékenykedtem, a ranglétrán szépen lassan lépkedtem fölfelé, a tapasztalat és a megszerzett tudás függvényében. Ezek alatt az évek alatt mindvégig az egészséges kíváncsiság és a fejlődésre való belső késztetés hajtott.” – foglalja össze.
„Nyughatatlan természet vagyok, nekem kell a pörgés, hogy agyaljak, fejlődjek, valamit fejlesszek. Az elmúlt tíz évemet is így tudnám összefoglalni az EPAM-nál, ahol a specialista útvonalon eljutottam a felső szintre, innen mentem el anyasági szabadságra. Aztán két év után visszatértem és ismét sikerült szintet lépni, most már a „manager track”-en belül. Ez eredménye annak, hogy 6-7 éve foglalkozom a kollégáim karrier útjainak fejlesztésével, felépítettem egy szakmai közösséget, az ő boldogulásukat támogatom.”
Anyaság, mint karrier
„Az a húsz hónap, amit kizárólag a kisfiammal töltöttem, nagyon jó alkalom volt arra, hogy kiforrjon bennem, milyen emberré formálódtam, mik a belső igényeim, és hogy eldöntsem, merre haladjak ezután tovább. Az anyaság szerintem a legcsodálatosabb karrier és tömény személyiségfejlődés. Azonban eltelik egy idő, mely után szükségletté válik a nyitás a társadalom és a munka világa felé. Mindenkinek a saját családi környezete, a saját igényei diktálják azt, hogy anyaként és szakmailag kompetens személyként, tehát szakemberként, milyen útja van, és mit szeretne. Nekem az volt az igényem, hogy bár szeretnék még gyereket, de a két szülés között vissza akarok térni a munkámhoz, mert így tudok kiteljesedni.”
Az apák lehetősége
Kata úgy gondolja, hogy mindehhez nem elég az ő akarata, nagyon fontos, hogy egy támogató, egyenrangú partner legyen mellette, hangsúlyozni szeretné az apák szerepét.
„A covid alatt tényező lett az otthonról végzett munka és ez egyszerre jelent lehetőséget és kihívást azóta is. Mivel gyakorlatilag egy légtérben zajlik a magánélet és a munka, különösen fontos, hogy kialakítsunk magunknak egy szabályrendszert a kettő megkülönböztetésére és elválasztására. Ebből a szempontból ki szeretném emelni annak fontosságát, hogy ne kelljen mindenáron a tradicionális családi modell szerint élni. A covid és a home office kultúra lehetőséget adott azoknak az apáknak, akik nyitottak erre, hogy új oldalát élhessék meg az apaságnak és a szülőségnek azáltal, hogy érdemi időt tudnak tölteni a gyerekeikkel és kivehetik a részüket a feladatokból. Látom a férfi kollégáimon, akiknek az elmúlt három évben születtek csemetéik, hogy mennyire élvezik, hogy a munka mellett jelen tudnak lenni a gyerekeik életében napközben. Nem azt élik meg a kicsik, hogy az apa 12 órára ki van vonva a forgalomból, csak este bukkan fel.„
A titok; a time boxing
A már említett megfelelő szabályrendszer kialakítása nem volt feltétlenül egyszerű és sok keserű tapasztalat vezetett a működő rendszer felállításához.
„Ez bizony, nem egy tejszínhabos sütike, amit kitol magából az automata, hanem sokat kell ezért küzdeni, hogy jól működjön.” – mondja Kata. „A legjobban bevált rutin számomra, hogy sorvezetőként a time boxingot használom; reggel az első dolgom, hogy priorizálom a feladataimat, megbecsülöm, melyik, mennyi időt vesz igénybe és szépen befoglalom a naptáramba ezeket az időkereteket. Majd szépen, sorban el is végzem a dolgaimat, úgy, hogy az erre szánt időben csakis ezekre fókuszálok. Ez a módszertan számomra nagyon hatékony."
"Amíg bejártam dolgozni, kifejezetten szociális lény voltam, így nagyon hiányoztak a kávé közbeni csevegések, amivel reggel elindítottuk a napot. Mivel a kollégáim támogatása maga a munkám is, amihez ezek a beszélgetések hozzájárultak, létfontosságú volt, hogy a remote munka mellett meg tudjam valósítani ezeket a kötetlen beszélgetéseket. Erre külön időkeretet szánok, nem egyszer az ebédidőmet használom erre és virtuálisan együtt ebédelünk.„
Unortodox „best practice”
„A fiam még kicsi, nagy szüksége van rám, a jelenlétemre. A vele tölthető időt nem fogom semmilyen más dolog, így a munka kedvéért sem elvesztegetni. Nagyon éles határt húztam tehát és kivételes meetingektől eltekintve én délután ötkor „leteszem a ceruzát”. Míg ő a bölcsiben van, addig az időm szent és sérthetetlen, akkor tényleg a munkának szentelem magam. A gyerekkel és a munkával töltött időt azonban soha nem keverem. Hosszú tanulási folyamat volt, de megérte, mert most már mindig arra tudok figyelni, ami az adott időpontban a legfontosabb.”
Ha szeretnéd részletesebben megisteni Kata történetét, hallgasd meg vele készült podcast-ünket is!
