Egy tech cég kulisszatitkai

Itt az új netikett – szabályok vs. valóság 2 év távlatában

2022. január 18. - Kovács Timi, Debrecen

2020 tavasza, a járvány kidobbanása óta volt időnk hozzászokni és kialakítani azokat az íratlan szabályokat, melyeket illik betartani, amikor online kommunikálunk egymással. A kezdeti időkhöz képest, több tapasztalat birtokában, most már kissé másként fest az online etikett, így összegyűjtöttük egy csokorba a legfontosabb szabályokat. Melléjük pedig azt, hogy fest a valóság...

Egy kimutatás szerint a munkával töltött idő csaknem 35 százalékát teszik ki az online megbeszélések, ami vezetők esetében még ennél is több, akár 50 százalék is lehet. A rossz hír pedig az, hogy ezek a megbeszélések nem mindig a leghatékonyabbak... Ahhoz, hogy produktívabbá váljanak ezek a meetingek, segítséget jelenthet, ha mindenki tisztában van a netikettel és be is tartja ezeket a szabályokat. Hacsak az élet felül nem írja azokat.

 

1. Teszteld a neted!

Szabály:

A legelső alapvetés, hogy a megbeszélések kezdete előtt ellenőrizd a netet, a kamerát, a mikrofont! Értékes perceket jelent a többieknek és neked is, ha ezt előzetesen megteszed és nem akkor, amikor már elindult az értekezlet.

Valóság:

Leellenőrizted. Minden oké. Volt. Mert menet közben mégis szakadozik. Aztán megszakad. De szerencsére visszajön. Három perccel a meeting vége előtt.

2. Érkezz időben!macska.jpg

Szabály:

Ez a szabály az, amit nem lehet elégszer elmondani. Ahogyan offline, úgy online is a meetingek aranyszabálya a pontosság, ami nem is igényel további magyarázatot.

Valóság:

Ötből négyszer sikerül is. Aztán az oviból hazafelé beléd koccan egy mobilozó sofőr. Vagy a gyerek magára zárta kulccsal a mosdó ajtaját, de kinyitni nem tudja. Ok, nem minden késés fogható a gyerekekre; elkésel, simán.

 

3. Így használd a hangod!

Szabály:

Mivel egy-egy értekezleten akár tucatnyian vagy még többen lehetünk, ezért borzalmas kakofóniát okozhat, ha a mikrofonok élnek. Az a ki nem mondott szabály tehát, hogy csak akkor legyen bekapcsolva a mikrofonod, ha te beszélsz. Minden más esetben némítsd!

Igaz ez a szabály akkor is, ha kettőnél többen vagytok, nem csak nagy csoportos meetingnél zavaró a nem kívánatos háttérzaj...

Valóság:

Amikor pont ahhoz érkezik futár és szalad el tíz percre, aki nem némította le magát és paralel a szomszédjában lakásfelújítás zajlik.

4. Multitasking kizárva!

Szabály:

A megbeszélések koncentrált figyelmet követelnek és ha a résztvevők arra használják ezt az időt, hogy közben más feladatokat is elvégezzenek, akkor ez nem valósul meg. Légy jelen szellemileg, mert ha mindenki ezt tartja szem előtt, hamarabb véget érhet a megbeszélés és eredményesebb is lehet.

Valóság:

Mindenki multitaskol. És ezt mindenki tudja. Ha biztosra akarod venni, hogy az adott ember figyel, érdemes a mondanód előtt megszólítani, vagy akár a legfontosabb infókat a chat-be beírni. 

5. Határok, időben...

Szabály:

Az értekezlet szervezőjének feladata, hogy időben zárja sorait és ne nyúljon hosszabbra a megbeszélés, mint az eredetileg kitűzött időpont. Ha elhúzódik egy megbeszélés, a figyelem is megbomlik, ilyenkor kezdenek multitaskingba az emberek és máris oda a hatékonyság. Törekedj a rövidebb, de pörgős megbeszélésekre!

Valóság:

Ismerjük be, jelentősen lecsökkent az emberi interakció életünkben a home office alatt, és ezt a meetingek alatt pótoljuk. Így mikor egy 30 perces meeting elején egy 10 percet dumcsiztok, annak sajnos a meeting vége fogja meginni a levét. De sebaj, mert úgyis jön egy következő megbeszélés.

6. ... és térbenhatter.jpg

Szabály:

A járvány kezdetén még normális volt a vasalódeszka a háttérben, a kanapén bonyolított meetingekről nem is beszélve, a könnyező pálma látótérbe belógó leveleivel egyetemben. Mára azonban online illemszabály, hogy legyen kijelölt helyed, ami kifejezetten a munka terepe és ami akár zárható is, hogy a családtagok, háziállatok ne zavarják meg a meetingeket.

Valóság:

A vasalódeszka továbbra is elöl hagyva, a kanapé réges rég az új íróasztal, a karantén óta dzsungel lett a nappali, mert a szobanövények a feleséged új hobbija. De kit érdekel mindez, hiszen vannak virtuális háttérképek (amire akár versenyt is hirdetnek), és mára senkit nem érdekel, hogy a virtuális háttér miatt néha úgy nézel ki, mint Kojak felügyelő. 

7. Kapcsold ki az értesítéseket!

Szabály:

Akkor is érdemes ezt a szabályt megfogadni, ha egyébként némítod a mikrofont a megbeszélés alatt. Ugyanis a különböző hangjelzések, értesítések elterelik a figyelmedet és amikor nálad van a szó, zavaróak is a többiek számára.

Valóság:

Nem kapcsolod ki az értesítéseket. Mert egész nap meetingelsz és legutoljára, mikor kikapcsoltad, a főnököd üzenetét ignoráltad fél napig, mert kikapcsolva maradtak az értesítések.

8. Vonj be mindenkit!

Szabály:

Ha valaki nem érzi megszólítva magát egy meetingen, akkor joggal gondolhatja úgy, hogy feleslegesen pazarolja az idejét. Ezért egyrészt valóban olyanokat hívj meg, akik érintettek, másrészt, aki részt vesz, annak legyen feladata, legyenek hozzá intézett szavak, kérések! Ez jó szűrő arra, hogy átgondold, kiket hívsz meg; kiknek szükséges valóban ott lennie és kik azok, akik csak megszokásból vannak a meghívottak között.

Valóság:

Fogalmad sincs, miért kell részt venned, de mielőtt szóvá tennéd, még azért egy utolsón részt veszel. Ilyenkor jellemzően kikapcsolva marad a kamera.

9. Foglald össze a lényeget!

Szabály:

A meeting végéhez közeledve, foglald össze, kinek mi a feladata, mire jutottatok az egyes kérdésekben, mi az, amit később fogtok egyeztetni és milyen lépéseket kell tenni a következő megbeszélésig!

Valóság:

Mire összefoglalnád az elhangzottakat, egyedül maradtál, mert mindenki egy következő meetingre sietett.

10. Arc a névhez

Szabály:

Bármennyire is komfort zónán kívüli, illik a megbeszéléseken bekapcsolni a kamerát, hisz nem csak emberközelibbé teszi a meetinget, de azt is garantálja, hogy a fenti 5. szabályt betartva nem ügyködünk éppen máson. 

Valóság:

Vannak napok amikor vállalható a kamera, mert reggel elkészültél. De van, amikor köntösben ülsz be egy meetingbe nasival a kezedben. Ilyenkor nem szokott működni a kamera. 

inkedkamera_li.jpg

11. A megfelelő képernyő

Szabály:

 A meetingeket jelentősen hatékonyabbá lehet tenni a képernyőmegosztással. Ilyenkor célszerű csak a szükséges alkalmazást kiválasztani, vagy akár külön oldalon megnyitni az oldalt.

Valóság:

Annyi fül meg van nyitva, hogy már nem tudod számon tartani. Mikor megosztod a képernyőd, bízol benne, hogy csak a Facebook van megnyitva.

 

Az online megbeszélések szabályainak betartása alapvetőnek tűnik mindannyiunk számára, de az élet, a hétköznapok nem egyszer teremtenek más helyzetet. Ha azonban emlékezteted magad az alapokra, mindannyiunknak könnyebb és hatékonyabb lehet az élete! (Kivéve azokat a ritka alkalmakat, amikor éppen, valahogy nem jön össze...)

10 Perc Tech – Fejes Róbert, Senior Delivery Managerrel beszélgettünk

A LifeInTech podcast csatornánkon nemrégiben egy új formátummal jelentkeztünk, melyben röviden, mindössze tíz percben mutatkozik be egy-egy EPAM-os szakember, és mutatja be egyúttal azt a szerepkört is, amiben dolgozik. Ezzel párhuzamosan friss rovat indul itt a blogon is, így ezek a beszélgetések itt is pörgős interjúk formájában lesznek olvashatók.

Ebben a formátumban elsőként Fejes Róbert Senior Delivery Manager a beszélgetőpartnerünk. Mindazok, akik már régebb óta követik a blog és/vagy podcast csatornákat már ismerhetik őt, hiszen immár harmadik alkalommal szerepel interjúalanyként, ám eddig minden egyes beszélgetésben új nézőpontokat villantott fel - és nincs ez most sem másként.

fejes-robi_blog_green.jpg

Mi a szerepköröd pontos megnevezése?
A titulusom Senior Delivery Manager, ellenben a szerepköröm Head of Hungarian Delivery.

Azaz? Ha még jobban ráközelítünk?
Egyrészt arra figyelek, hogy a hozzám tartozó csapattagok fejlődhessenek a karrierjükben, másrészt pedig arra, hogy a Magyarországon történő szoftverfejlesztés a cégen belül a megfelelő ütemben haladjon előre - ennek részeként segítek az olyan projekteknek, amelyek esetleg "bajban" vannak.

Milyen feladatokat jelentenek ezek számodra?
Ha csupán a száraz tényeket nézzük, hozzám tartozik az emberek felvétele, a fizetésük, a különböző juttatásaik kezelése. Van azonban egy sokkal élőbb, izgalmasabb része is ennek a területnek, mégpedig az, hogy különböző módszerekkel támogatom az embereket a csapatomban, bármiben, amire a fejlődésükhöz szükségük van.
A projekteket emellett folyamatosan szemmel tartom, és képben vagyok, melyiken, mi történik éppen. Olyan rendszereket igyekszem kialakítani, amelyek segítenek abban, hogy többezer ember esetében is nyomon követhető legyen, hol akad nehézség, hol kell egy kis extra segítség.

Hány éve foglalkozol ezzel?
Az attól függ, honnan számoljuk. :) Informatikával huszonegynéhány éve foglalkozom, egykor én magam is szoftverfejlesztőként kezdtem a karrierem. Azonban hamar átnyergeltem a menedzsment oldalra, mert rájöttem, hogy jobban szeretnék emberekkel foglalkozni. A jelenlegi szerepkörömben két éve dolgozom. Bármilyen területen is végeztem azonban eddig a munkám, mindig arra törekedtem, hogy elégedetten fejezzem be a napot és azok az emberek is így érezzenek, akik velem dolgoznak.

Mi az a három készség, ami szerinted kiemelkedően fontos ehhez a szerepkörhöz, és te gyakorlod nap mint nap?
Alázat, éhség – abban az értelemben, hogy mindig kicsit többre törekedjünk - és empátia.

Szerinted kinek való ez a munka?
Azoknak, akik szeretnek rendszerben gondolkodni, emberekkel foglalkozni és másoknak segíteni.

Mi az a sajátosság, ami szerinted speciálisan EPAM-os?
Rengeteg lehetőség van. Ezen a cégen belül szinte bármit elérhetsz, bármilyen szerepköröd lehet, minden csupán attól függ, hogy mit szeretnél csinálni. Nincs más hátra, csak bele kell vágni!

Ha valaki szeretne a te nyomdokaidba lépni, de még pályakezdő, hogyan induljon el?
Első lépésként kezdjen el emberekkel dolgozni, folyamatosan keresse azokat a lehetőségeket, ahol tud segíteni, és amelyek hasznosak lehetnek az ő fejlődése szempontjából. A második lépés, hogy kezdjen neki a menedzsment szakma elsajátításának; erre ma már millió különböző eszköz létezik: könyvek és egyéb tanulási lehetőségek, melyek bárki számára elérhetők.

Mit fogsz csinálni, amint befejeztük ezt a beszélgetést?
Iszom egy pohár vizet, majd megnézem a naptáramban, mi a következő dolog, ami vár rám. A nap végéig akad még néhány...

Ha érdekel a beszélgetés podcast verziója, kattints és hallgasd meg a LifeInTech csatornán! Ha pedig a Fejes Róberttel készült korábbi cikkeinket is szívesen elolvasnád, azokat itt és itt találod meg.

Highlights of 2021 - 2. rész

avagy EPAM-osok fontos mondatai 2021-ben

epam_blog_highlights-2021_02.jpg

 

A mögöttünk álló év majd minden hetében jelentkeztünk egy-egy új cikkel itt a blogon - ami, bár nem kis teljesítmény a részünkről sem :), inkább azt mutatja, mennyi izgalmas téma, érdekes ember és különleges szerepkör van jelen nálunk, az EPAM-nál. Múlt héten már összeszedtünk pár olyan gondolatot, ami mindenki számára jó útravaló lehet. (Ezt itt olvashatjátok.) 

Íme a válogatás második része!

 

"A többség a klasszikus szakmai fejlődés útján haladást követi, azaz a választott területén gyűjti a tapasztalatokat és egyre magasabb szintű - Lead vagy Architect - feladatokat lát el. Azonban az igazán emlékezetes karrierutak azok, amikor valaki területet vált, mert ezek a legtöbb esetben nagyon látványos karrierfejlődést eredményeznek. Az a tapasztalat, hogy az emberek nagyon kreatívan tudják használni a más területen szerzett tudásukat, így a saját területükön haladóknál gyorsabban képesek előrejutni.

Bessenyei Zsolt, az EPAM Debrecen vezetője

A teljes cikket itt olvashatod.

 

„...vannak olyan srácaink és lányaink, akik az egyetemről frissen végezve jöttek, de vannak olyanok is, akik más fejlesztői területről érkeztek és úgy tértek át a mobilra. Olyan is előfordul, hogy valaki az élet egészen más területéről, önképzéssel jut el a mobilfejlesztői karrierig; van szakácsunk, rendőrünk is. A mobilfejlesztésnek hatalmas előnye, hogy ahhoz, hogy valaki belekezdjen, viszonylag kevés készségre van szükség. Nyilván ez messze áll a profizmustól, de ha valaki foglalkozik azzal, hogy megértse, hogyan működik maga az a platform, amin dolgozik és nemcsak tutorialt, tutorialra követ anélkül, hogy megértené, miként épülnek fel körülötte a dolgok, akkor gyakorlatilag szerintem ez egy nagyon jól tanulható dolog bárkinek.”

Jenei Viktor, Lead Software Engineer

A teljes cikket itt olvashatod.

 

„Az EPAM-nál rengeteg kiemelkedő tudással rendelkező szakember dolgozik, akik abban is élen járnak, hogy támogatni szeretnék a kollégáikat azzal, hogy megosztják a megszerzett tapasztalataikat. Ők trénerként, mentorként, vagy szakértőként vesznek részt a programjainkban. Ezt az óriási rendelkezésre álló tudásbázist vétek lenne nem kiaknázni. Itt azonban nem csak egy-egy országról beszélünk; régiós vagy akár globális szinten is megosztjuk egymással a tudást, a lehetőségeket. Ugyanez igaz az én csapatom munkájára is, akik a helyi koordinálásban vesznek részt, de globálisan egy többszáz fős L&D csapatra tudunk hagyatkozni, illetve az általunk az évek során összegyűjtött óriási adatmennyiségből dolgozni. Megosztjuk egymással a programjaink anyagát és talán ez a legnagyobb erősségünk és erőforrások szempontjából is ez a gazdaságosabb a cég számára.”

Molnár Andrea, Associate Learning and Development Manager 

A teljes cikket itt olvashatod.

 

Nem az a cél, hogy egy ember ezer dolgot csináljon, jelenleg én is épp átstrukturálom kicsit a portfoliómat. Van néhány alapvetés, melyek mentén szervezem a munkát, és az embereimnek is ezt adom át. Ilyen például az is, hogy semmit ne csináljunk egyedül kétszer. Ha egy új feladatba kezdek, először megbirkózom vele magam, de másodjára már biztos, hogy bevonok valakit, akinek egyúttal meg is tanítom, amit tudok ezzel kapcsolatban. Harmadik, negyedik alkalommal pedig már átadom teljesen a feladatot. Nagyon erősen hiszek a delegálásban, és nemcsak azért, hogy magamat tehermentesítsem, hanem mert úgy hiszem, hogy a „learning by doing” a legfontosabb mentorálási szemlélet. Egy sikeres vezetőnek az a dolga, hogy egy működő struktúrát alakítson ki maga alatt, ami egyrészt biztonságot, másrész lehetőséget teremt a felelősségi körébe tartozó embereknek a fejlődésre.”

Gál Zoltán, Software Testing Manager

A teljes cikket itt olvashatod.

 

„Az egyik hazai irodánk például úgy jött létre, hogy fel akartunk venni embereket egy speciális projektre, amire nekünk egyetlen szakemberünk volt, de kellett volna tíz. Rendre ugyanabból a vidéki városból, egyazon cégtől - amely nyilván ezzel a területtel foglalkozott - jelentkeztek a jelöltek. Tetszett nekik, amit kínáltunk, de mindig visszatérő kérdés volt, hogy nem lehetne-e megoldani, hogy nekik ne kelljen Budapestre költözniük. Arra jutottunk, hogy akkor a megoldás az, hogy létrehozunk ott, abban a városban egy új irodát.” (Nosztalgia-beszélgetés az EPAM Hungary 20. "szülinapja" kapcsán)

Vinkó Bence, General Manager

A teljes cikket itt olvashatod.

 

„...a brand meghatározó eleme lett a megkereséseknek. Tíz évvel ezelőtt a cég spontán ismertsége jóval kisebb volt. Ez mára teljesen megváltozott, és ez teszi igazán sikeressé a toborzásunkat, ennek köszönhetően tudunk nagy számokat produkálni mind az interjúk, mind a felvett kollégák terén. Mindenképpen fontos tényező az is, hogy mára nagy szerepet játszik a munkánkban a relokáció lehetősége, hiszen már nem csupán Magyarországról, hanem gyakorlatilag bárhonnan jöhetnek hozzánk dolgozni az IT szakemberek, full remote setup-ot is tudunk ajánlani, irodától függetlenül.”

Bartos-Diószegi Gábor, Senior Talent Aquisition Manager

A teljes cikket itt olvashatod.

Highlights of 2021 - 1. rész

avagy EPAM-osok fontos mondatai 2021-ben

epam_blog_highlights-2021_01.jpg

2021-ben több mint 40 blogposztot osztottunk meg veletek: némelyikük kifejezetten egy 'EPAM-os arc' bemutatására fókuszált; volt olyan, amikor egy adott szerepkört mutattunk be; de akadt köztük olyan is, amelyben egy érdekes, EPAM-mal kapcsolatos téma került terítékre. Kétség kívül mindegyik beszélgetéssel gazdagabbak lettünk, így nehezünkre esne a "legeket" kiválasztani - ám volt pár gondolat, amit úgy gondoljuk, érdemes ismét kiemelni.

Íme, a válogatás első része - amit természetesen hamarosan a második rész is követ majd. :)

 

„Az elején az tartott itt, hogy olyan emberekkel dolgozhattam, akik borzasztóan okosak és rengeteget tanulhattam tőlük mind konkrét szakmai kérdésekben, mind általános szervezési, projektvezetési tapasztalatban, mind pedig azzal kapcsolatban, hogyan kell emberekkel közösen dolgozni, őket vezetni és ügyfelekkel kommunikálni. Én tényleg nagyon fiatalon kerültem ide, 23 évesen, előtte pedig, ahogyan említettem is, csak kisebb magyar cégeknél dolgoztam, úgyhogy nem igazán volt gyakorlatom abban, hogy kell valamit igazán jól, profin csinálni. Az elején a fő hajtóerő az volt, hogy nagyon sokat tanultam itt. Ez aztán később változott abba az irányba, hogy a rengeteg lehetőség volt a motiváció forrása.”

Göllner Balázs, Solution Architect

A teljes cikket itt olvashatod.

 

„Az EPAM szerintem még mindig különleges azon a téren a hazai cégek között, hogy gyakorlatilag szabad az előrelépés lehetősége. A cég folyamatos növekedése lehetővé teszi, hogy aki szakmailag fejlődik, szinte bármikor magasabb szintre léphet, nem kell éveket várnia erre. Ha megfelelt a belső beszélgetésen, amit egy rangidős szakmai csapattal folytat, akkor már másnap az új, magasabb pozícióban kezdheti a napot. De nemcsak ebben, hanem technológiák tekintetében is előrébb jár az EPAM sok más IT cégnél Magyarországon, aminek az oka abban keresendő, hogy rengeteg új projekt indul folyamatosan, melyekhez a legfrissebb és a legaktuálisabb tudás szükséges. Ezt a tudást pedig annak megosztása jellemzi, itt a kollégák átadják egymásnak a megszerezett ismereteiket és Mindezek mellett fontos, hogy nálunk mindenki maga választhatja meg, milyen úton szeretne haladni, miben szeretne fejlődni, mit szeretne elérni.”

Csákó Tamás, Senior Software Testing Manager

A teljes cikket itt olvashatod.

 

„A szükséges tapasztalatok mértéke nagyban függ a megcélzott szinttől. Junior kollégáktól általában nem várunk el szakirányú tapasztalatokat, az ő esetükben az attitűd és a releváns soft skill-ek sokkal fontosabbak. A medior és senior kollégáknál 3-5 éves tapasztalat általánosságban elvártnak tekinthető, viszont fontos megemlíteni, hogy ez nem feltétlenül üzleti elemzőként szerzett szakmai tapasztalatot jelent. Szoftverfejlesztőként, szoftvertesztelőként, projektmenedzserként vagy sales-esként is lehet nagyon fontos, és az üzleti elemzésben remekül használható ismereteket szerezni. A képességek és készségek közül kiemelném a kommunikációs kompetenciákat: nem árt, ha valaki szóban és írásban is jó kifejezőkészséggel bír. A megbízhatóság, a pontosság és a jó elemzőképesség szintén fontosak az üzleti elemző számára. Egészében véve azt gondolom, ha valakiben él a kíváncsiság, a nyitottság és szereti megérteni az ok-okozati összefüggéseket, akkor mindez nagyon jó alapot jelent egy potenciális üzleti elemzői karrierhez.”

Balassa Zsolt, Senior Business Analyst

A teljes cikket itt olvashatod.

 

„Az ember szélsőségesen társas lény és ennek ellenére úgy érzem, nem fordítunk elég időt arra, hogy jobbak legyünk ebbéli minőségünkben. Hogy többet tudjunk adni a barátainknak és jobban tudjunk örülni annak, amit tőlük kapunk. Szerintem nagyon fontos tudatosítani az magunkban, hogy különböző tárgyakra, autóra, házra, ruhákra vágyunk és az idő nagy részében ez túlságosan is leköti a gondolatainkat. Ehelyett inkább arra lenne érdemes fókuszálni, hogyan lehetnénk jobb barátai, családtagjai egymásnak. Ahogy A kis hercegben is írja Saint- Exupéry, ha valakiért sok mindent megteszünk, fontossá válik számunkra. Ez ugyan elég rizikós dolog, de pont emiatt szép is. Hiszen bármilyen tárgyat elég hamar meg lehet unni, de egy barátság nagyon hosszú időn át örömet tud okozni.”

Simonyi Bulcsú, a magyarországi EPAM hardverfejlesztési vezetője

A teljes cikket itt olvashatod.

 

Az egyetemen programozni, kódolni tanultam, így számomra ez egyet jelentett az informatikai pályával. Azt a rengeteg lehetőséget, ami ezen a területen rendelkezésre áll, nagyon nehéz átlátni az iskolapadból, ha csupán a hagyományos oktatás keretein belül maradsz. Tesztelőnek egyáltalán nem tanulhatunk a felsőoktatásban, így nem csoda, ha fel sem merült bennem ez a hivatás. Egy kedves ismerősöm azonban beajánlott az EPAM-hoz, így tudtam meg, hogy ez egy létező szerepkör, amire ráadásul nagy kereslet is van. Az EPAM Mentorprogramjára jelentkeztem, és azonnal nagyon pozitív kép alakult ki bennem, mind a cégről, mind a képzésről. Megfogott a közeg és a munkalehetőség is izgalmasnak tűnt. Mindez együttesen sarkalt arra, hogy váltsak és belevágjak a képzésbe - annak dacára, hogy az előző munkahelyemen már magasabb pozícióban voltam, itt viszont újra juniorként kezdtem. A gyors haladásban rengeteget segített, hogy már az első napomon tapasztalt kollégák mellett dolgozhattam és élesben láthattam, mit is csinál nap mint nap egy szoftvertesztelő.”

Buczi Baldó, Software Testing Engineer

A teljes cikket itt olvashatod.

 

„...a legfontosabb tényező, amit szeretnék kiemelni a fejlődést illetően az a szüntelen tanulás. Egy Front-endesnek nyomon kell követnie a trendeket, ami persze nem azt jelenti, hogy azonnal fel kell ülni minden jövő-menő „hype train”-re, de a szakmánkban van néhány olyan nagy szereplő, akiknek a termékeit jól kell ismerni ahhoz, hogy dolgozni tudjunk. Sokszor kell újratanulni dolgokat a nulláról, eldobva a prekoncepciókat, ami nem könnyű feladat. A tanulás tekintetében nem mindegy a hogyan sem! A hatékonyság ugyanis a kulcs. A jó programozó egész nap keresgél, kutat a neten és pontosan tudja, miként juthat a világhálón valóban hasznos információhoz, méghozzá gyorsan. Mindemellett egy programozónak arra is nagyon kell figyelnie, hogy fenntartsa az egyensúlyt a munka, a magánélet és a szabadidő között. Az, aki csak a munkára koncentrál, előbb-utóbb ki fog égni. Ha egy csapatban mindenki kipihenten, jókedvűen dolgozik, akkor hatékonyabbak lehetünk. Az EPAM-nál a fentiek mellett a jó kommunikációs készségre is nagy hangsúlyt fektetünk, hiszen az ügyfél gondolatait éppúgy meg kell értenünk, mint a kollégáinkét. Nem elég, ha azt hisszük tudjuk, mire gondolt a másik. Azt fejlesztjük le, amire az ügyfélnek szüksége van, nem azt, amiről azt gondoljuk, hogy szüksége lehet.”

Neszt Marcell, Lead Software Engineer 

A teljes cikket itt olvashatod.

 

„Azt láttuk, hogy az üzleti oldalnak problémát okoz, hogy minden egyes alkalommal, amikor egy új ügyfélnek ajánlatot szeretnénk adni, olyan senior kollégák kerültek egy csapatba, akik sokszor még soha korábban nem dolgoztak együtt. Mivel nem volt közös munkatapasztalatuk, nehezen volt garantálható, hogy az elvárt magas minőséget szállítsuk. Azt is észrevettük, hogy számos tapasztalt kollégánk, bár maga mögött tudhat jó néhány projektet, már évek óta ugyanabban a feladatkörben dolgozik. Egy idő után repetitívvé és unalmassá válhat a feladat, ami egyfajta lefelé vezető spirált indíthat el az illető karrierjében. Ahhoz, hogy ezt megtörjük színesebb feladatokat kell biztosítani. Így két legyet ütöttünk egy csapásra ennek a szervezetnek a létrehozásával. Mindemellett volt egy harmadik tényező is; ez az utóbbi időben a technológiai fejlesztés iránt jelentkező kereslet emelkedése - globálisan. Egyre több ügyfél érdeklődik a szolgáltatásaink iránt, így meg kell vizsgálnunk, melyik ügyféllel fogunk együtt dolgozni, mennyire illik a portfoliónkba és mi magunk mit szeretnénk nyújtani. Ezt azonban nem biztos, hogy egy Business Development-tel foglalkozó kolléga egymaga képes eldönteni, fontos, hogy legyen egy olyan, magasan képzett, nagyon tapasztalt csapat, akikre támaszkodhat ebben.”

Bartók Tamás, Solution Architect

A teljes cikket itt olvashatod.

Mit csinál az... Application Support Team Leader?

Beszélgetés Podlovics Tibor Application Support Team Leaddel

Szeged és Budapest után nemrégiben a debreceni EPAM irodában is külön területté vált az Cloud and DevOps, ahova nyáron új vezető is igazolt Podlovics Tibor személyében. Vele beszélgettünk arról, merre haladnak, mi a fejlődés iránya és kiket várnak a folyamatosan bővülő csapatba.

microsoftteams-image_101.png

Podlovics Tibor

A Nyíregyháza melletti kis településről, Kemecséről származó szakember ikerhúgai mellett, „nem túl tehetős családban” nőtt fel. „Nagyon sokat segítettünk otthon a ház körüli kerti munkákban és bár a családunkban senki nem tanult korábban felsőoktatásban, a szüleim, lehetőségeikhez mérten támogattak minket abban, hogy mi viszont tanuljunk. Így mindhárman el is végeztük az egyetemet.”

Debrecenben programtervező matematikusként végzett, majd egy német multinacionális vállalatnál helyezkedett el, ahol 10 évet töltött.

„Rendszermérnökként kezdtem, majd egészen hamar körvonalazódott az, hogy közel áll hozzám az emberek vezetése, az üzleti stratégiák tervezése.„

Másfél év után csapatvezető helyettesi pozíciót szerzett, két év után már a saját csapatát vezette. Egy évtized után elérkezettnek látta az időt a változtatásra és feleségével együtt Budapestre költözött, majd egy év tapasztalatszerzés - egy operációs rendszereket támogató terület vezetője volt – után útja vissza vezetett Debrecenbe, ekkor már az EPAM hívószavára. Jelenleg az Application Support, Cloud and DevOps terület vezetője.

Folyamatosan bővülő, új terület

„Számomra az első és legfontosabb feladat az volt érkezésemkor, hogy megismerkedjek minden kollégámmal. Nagyon fontosak számomra az emberi kapcsolatok, és nagyon hiszek a csapat, a közösség erejében. Miközben ismerkedtem a céggel, a folyamatokkal, elkezdtük kialakítani Debrecenben is az alkalmazás üzemeltetéssel, felhőtechnológiákkal, DevOps-al foglalkozó szervezetet, hiszen korábban az ezen a területen dolgozó kollégák más területekkel összevonva voltak jelen. Folyamatosan bővítjük ezt az organizációt, így azon dolgozunk, hogy a piacról, az egyetemekről megtaláljuk azokat a leendő új kollégáinkat, akikkel szeretnénk együtt dolgozni. Nagyon fontos a már itt dolgozók képzése, az új vezetők kinevelése, akik szívvel-lélekkel foglalkoznak a csapatukkal és segítik az embereiket a haladásban, a céljaik elérésében.

 

Felhő és DevOps; dinamizmus és fejlődés

Arra a kérdésre, hogy egészen pontosan mivel foglalkozik az újonnan létrejött szervezet, a szakember így felel:

„Talán az alkalmazás üzemeltetés a legjobb definíció, hiszen, amint a nevéből is következik az ügyfeleink által használt rendszerek, alkalmazások működéséért vagyunk felelősek. Ma nagyon fontos elvárás, hogy ezek mindig elérhetők legyenek, megbízhatóan végezzék a dolgukat. Azt hiszem, hogy az egésznek rendkívüli sajátossága a dinamizmus és a fejlődés és azt látom, hogy ez a terület még az IT-n belül is rendkívül turbulens. Mivel a digitális világban már alapvető elvárás az, hogy mindent, mindenhonnan azonnal el tudjunk érni, el tudjunk intézni, ezért a felhőszolgáltatások jelentősége kiemelt a pandémia pedig csak tovább gyorsított a változásokon. Ez minden szektorra igaz, hiszen bármerre nézünk, rengeteg az új eszköz, technológiai megoldás.  Amit én nagyon pozitívan élek meg, hiszen folyamatos kihívásokat, számos lehetőséget biztosít a megújulásra, a fejlődésre, mind a már ebben dolgozó szakértőknek, mind pedig azoknak a frissen végzett, vagy még akár a padokat koptató egyetemi hallgatóknak, akik ezen a területen képzelik el magukat.”

Növekedés és stabilitás egyszerre
A szakember számára a legfontosabb jelenleg a már sokat emlegetett növekedés biztosítása, hiszen óriási az érdeklődés a Cloud és DevOps terület és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások irányába az ügyfelek felől.

„Éppen ezért kiemelt jelentőségű, hogy meg tudjuk találni azokat a tapasztalt szakembereket és ifjú titánokat, akik szívesen csatlakoznának hozzánk. Biztos vagyok benne, hogy az öreg rókák és a kezdők is megtalálják nálunk a kihívásokat és a számukra legjobb lehetőségeket is. „

Tibor arról is beszélt, hogy bár a növekedés van a fókuszban, emellett nem elhanyagolható tényező a stabiltás sem.

„Nem szeretem azt, amikor a növekedés a stabilitás rovására megy, ezért arra is nagy hangsúlyt fektetünk, hogy a szervezet egészségesen gyarapodjon. Ennek része a már említett vezetőképzés, illetve minden kolléga személyes és emberi fejlődésének biztosítása.”

 

Kíváncsiság, alázat, tudás és tanulni vágyás

Arra a kérdésre, hogy kiket várnak, milyen jelöltek pályázhatnak jó eséllyel a csapatba a vezető sokrétű választ ad. Elsőként kiemeli, hogy mindenképpen előfeltétel a szakmai kíváncsiság és érdeklődés, ugyanis aki élvezettel, szenvedéllyel végzi ezt a munkát és ténylegesen érdeklődik a fejlődés iránt, annak az EPAM - és ez a terület különösen - igazi kánaán.

„Amikor pedig ifjú titánokat emlegetek, akkor elsősorban azokra gondolok, akik az egyetemi tanulmányaik vége felé járnak, az utolsó egy-két félévet tapossák, hiszen nálunk lehetőségük van a szakmai gyakorlatra is. Számukra több programunk is van, nem csupán DevOps, de más területeken is; várjuk őket a Mentorprogramunkba, ahol tapasztalt szakembereink mentorálják a leendő kollégákat. De a kezdők mellett keressük azokat a rendszergazdákat, rendszermérnököket, cloud tapasztalattal – vagy akár anélkül- rendelkező fejlesztőket, akiket érdekel a felhőtechnológia, a DevOps, szívesen automatizálnak és úgy érzik, hogy szeretnének valami új kihívást találni a szakmai karrierjükben. Biztos vagyok benne, hogy megtalálják nálunk. Ahogyan a kezdő és a szakértő között álló, a szakmát már kóstolgató jelöltek számára is nyitva áll a Cloud and DevOps csapat ajtaja!”

 

Így látja a kezdő, négy hónap után - Induló EPAM-os karrier

Beszélgetés Keserű Kristóf, Software Test Automation Engineer-el.

Keserű Kristóf az EPAM Mentorprogram elvégzését követően került a céghez és az itt tapasztalt profizmus láttán kezdetben - pozitív értelemben – sokkolódott, ám a megilletődöttség hamar átalakult motiváltsággá és elhivatottsággá. Hol tart, hogyan érzi magát egy kezdő az első négy hónap után? Milyen előzményeket követően került a céghez? Erről és még sok egyébről beszél a friss EPAM-os, fiatal IT szakember.

microsoftteams-image_100.png

Gimi, egyetem, EPAM

„A gimnáziumot Püspökladányban végeztem, ahol nem tanultunk külön informatikát, programozást, azonban olyan baráti köröm alakult ki, akik már ilyen fiatalon élénken érdeklődtek a programozás iránt. Általuk engem is megfogott ez a témakör, az ő hatásukra kezdtem el ezzel foglalkozni.” – meséli Kristóf, honnan, hogyan indult a technológia iránti érdeklődése. Tetszett neki, hogy folyamatos kihívások elé állítja a programozás, így mire az érettségire került sor, már tudta, hogy ezzel szeretne foglalkozni, ezt a szakmát választja.
Jelentkezett a Debreceni Egyetemen programtervező informatikus szakára, melyet aztán sikeresen el is végzett.„Az utolsó félévemben, amikor már csak a szakdolgozatot kellett befejeznem, két órám volt csupán, az egyik szoftvertesztelés, melyet az EPAM és egy másik debreceni multi tartott közösen. Ekkor kezdett érdekelni a tesztelés témaköre és utánanéztem, miként tehetnék szert még több ismeretre, mint, amit az egyetem szabta keretek engedtek. Így került a látókörömbe az EPAM Mentorprogram, melyre sikeresen fel is vettek és az utolsó félévemben az egyetem mellett végeztem. Így szinte egyszerre kaptam meg a diplomámat és helyezkedtem el az EPAM-nál.”

 Mentorprogram közelebbről

Kristóf, a tananyag függvényében hetente kétszer-háromszor egyeztetett a mentorával, a gyakoribb beszélgetésekre akkor volt inkább szükség, amikor nehezebb részhez érkeztek, több magyarázatra volt szükség a megértéshez, feldolgozáshoz. „Azt gondolom, hogy sikerült egyensúlyban tartanom az egyetemet és a programot, mind a kettőre tudtam elég időt szánni. A képzés heti 12-15 órámat vette igénybe, de ezen kívül is sok energiát fektettem bele, hiszen szerettem volna mindig felkészült lenni, a vizsgákat jó eredménnyel letenni. Ezzel együtt úgy érzem, hogy annyira nem volt megterhelő, persze ebben szerepe van annak, hogy tényleg csak két órám maradt az utolsó évre. Ha ennél több lett volna, akkor biztos, hogy áldozatot követelt volna valamelyik elfoglaltság, a másik rovására.” 

Sokkból elhivatottság

Kristóf számára az első napok a cégnél felértek egy kisebb fajta sokkal, nem a rossz, hanem a jó értelemben.„Eleinte, ahogyan gondolom mindenki ebben a helyzetben, kicsit meg voltam illetődve, sokkolt a profizmus, az a hatalmas tudás, amivel rendelkeznek itt a kollégák. Persze pozitív értelemben volt ez sokk; inkább arra motivált, hogy minél gyorsabban fejlődjek, illetve a közös meetingeken érdemben hozzá tudjak szólni a különböző témákhoz, a csapatomat én is támogathassam a saját tudásommal. Ebben a szerepkörben, amiben dolgozom egyszerre vagyok programozó és szoftvertesztelő is és mindkét területet nagyon szeretem, számomra ez az ideális kombináció. Kiteljesedhetek általa, mint szoftvertesztelő és automatizált szkripteket is írok. Feladataim közé tartozik az automatizált UA, illetve szervíztesztek implementálása, részt veszek a teszt dizájnok megalkotásában, illetve reviewzásában, illetve a meetingeken, ahol a test automation-el kapcsolatos processzeket dolgozzuk ki közösen.”
A fiatal szakember az első négy hétben egy mentorral együttműködve dolgozott a projekten, aki elmondása szerint „végig arra törekedett, hogy minden tudást átadjon” ahhoz, hogy a debreceni iroda legnagyobb projektjében helyt tudjon állni a továbbiakban.
„Utólag úgy tűnik ez sikerült is, most már negyedik hónapja dolgozom a cégnél és úgy érzem, sikerült beilleszkednem, felvettem a fonalat.”

Kristóf azoknak, akik hasonlóan a pályájuk elején tartanak vagy még a döntés előtt állnak, hogy merre is induljanak, azt tanácsolja, hogy próbálják ki magukat az IT minél több, változatosabb területén, ismerkedjenek meg többféle technológiával, próbáljanak ki különböző programnyelveket.
„Így lehet ugyanis a legjobban megtalálni azt a területet, amiben aztán otthon érzed majd magad és nem csak a munkád, de a hivatásod is lesz.”

Hallgasd meg a teljes beszélgetést a LifeInTech podcast csatornán!

 

 

„A tökéletességre törekvés, a célhoz vezető út vonz.” - Beszélgetés Sólya Zoltán Senior Software Engineering Managerrel

A malagai EPAM iroda pálmafás, napsütéses kilátását ugyan nem hozhatjuk a novemberi Budapestre, ám egy igazi, EPAM-os karriert be tudunk mutatni, mely jól példázza, hogyan alakíthatja valaki úgy a pályafutását, ahogyan az számára és a cég számára is a legjobb. Sólya Zoltán Senior Software Engineering Manager-e, a malagai EPAM delivery vezetőjével beszélgettünk.

solya_zoltan_blog.png

45 éves, huszonöt éve kezdte karrierjét. „A számítógépek mindig is érdekeltek, eleinte a játékok, mint minden gyereket, majd 10-12 éves koromban kezdett érdekelni a programozás is.” – meséli honnan indult. A Neumann János Szakközépiskolában már programozóként végez, majd egy technikum elvégzése után egy kis, hazai cégnél helyezkedik el. Itt ismerkedik meg Fejes Balázzsal, alias FB1-el, aki nagy hatással van rá; „Lökést adott a karrieremnek.” Később egy svéd cégnél gyarapítja a tapasztalatait, a külföldi utaknak és a nemzetközi környezetnek köszönhetően megtanul angolul és menet közben diplomát is szerez. A 2000-es évek legelején a korábbi jó kapcsolat kamatozik, FB1 meghívja az akkor alakuló, az EPAM elődjeként ismert Fatom Technologyhoz.

„Így kezdődött az EPAM-os karrierem, az első ügyfelem, egy izlandi telekom cég volt, jól emlékszem, hiszen júliusban utaztam ki, az őszies hidegbe.”

Azóta számos területen, szerepkörben kipróbálta magát, az újonnan érkezőknek rendszeresen saját példáján keresztül mutatja be, hogyan lehet változatossá tenni egy karriert.

 „C ++ fejlesztőként kezdtem, átnyergeltem .NET -re, majd a projektmenedzsment következett, foglalkoztam People Management-el, jelenleg pedig a Delivery Management a területem. Az EPAM-nál lényegében a személyes ambíción, érdeklődésen és a teljesítményen múlik, ki, mit tud elérni, hova jut el.” – foglalja össze az elmúlt évtizedek tapasztalatait.

„A Costa Del Sol, azaz a Napos Part nem véletlenül kapta a nevét; átlagosan 300 egy évben a napsütéses napok száma. Most is süt a nap, odakint 21 fok van.” – kezdi a beszélgetést Solya Zoltán, a malagai irodában ülve és hogy még jobban árnyalja a képet, hozzáteszi, hogy az iroda ablakán kinézve bal kéz felől a tenger, jobb kéz felől két bólogató pálmafa a kilátása.

„Jelenleg a spanyol EPAM Head of Delivery szerepkörében tevékenykedem, ami azt jelenti röviden, hogy én felelek érte, hogy mindazon projekteket, melyeket Spanyolországban futtatunk, sikeresen leszállítsuk a partnereinknek. Persze jelenleg már nem egyértelmű, mely projektek, mely országban futnak, hiszen olyan vegyesek a csapatok lokáció tekintetében is a pandémia óta, hogy talán nem is nagyon létezik tisztán ilyen. Az itteni iroda létszáma nem olyan régen lépte át a 400 főt és a növekedési terveink ambíciózusak és folyamatosak, ami sok munkával jár, az interjúztatás is a feladataim közé tartozik.

Láttam, végig kísértem, hogy zajlik ez, hiszen 19 évig dolgoztam a budapesti EPAM irodában, egy kis csapatból lettünk végül bőven ezer felett. Itt persze egészen másfajta problémákkal kell szembenézni, egy teljesen más környezetben.”

Zoltán jelenleg vezetői, menedzseri feladatai mellett egy olyan projekten is dolgozik, mely a szívügye, egy amerikai egészségügyi ügyféllel. Ez és még számos egyéb tényező is szerepet játszott abban, hogy jelenlegi helyzetét, munkáját, körülményeit ideálisnak érzi, a helyén van. 

„Meghozni a döntést, hogy olyan sok év után költözünk, egy másik országban találunk új otthonra, nem volt egyszerű, s nem is egy nap alatt született meg.

Egyik nagyon fontos tényező a gyerekeink voltak. Mint minden szülőnek, nekem is az a legfontosabb, hogy megkapják azokat a lehetőségeket, amikkel élve aztán azt csinálhatják, ami boldoggá teszi őket. Két fiam van, az idősebbik autista. Magyarországon számára nem sok esély adódott, hiszen rengeteg olyan gyerek van, akinek speciális oktatásra van szüksége, ugyanakkor nagyon limitált a helyek száma. Kiderült, mikor előzetesen körül néztünk Spanyolországban, hogy itt egészen máshogy kezelik a speciális nevelési igényű gyerekeket. Nem sokkal azután, hogy találkoztam a Dél-Spanyolországi Autizmus Alapítvány vezetőjével, aki nagyon szívélyesen fogadott és körbevezetett a csodálatos, minden infrastruktúrával felszerelt campusukon, írtak ki egy belső álláshirdetést a malagai irodában. Jelentkeztem, felvettek - igaz egy másik pozícióra – és én egy izgalmas új feladatot, a fiam meg a számára lehető legjobb oktatást, terápiás foglalkozásokat kaphattam ezáltal.”

 A malagai EPAM-nál nem csupán a feladatok, de a társaság is nagyon színes és izgalmas. „42 ország polgárai dolgoznak itt együtt; a világ minden tájáról érkeztek a kollégák. Külön HR csapat dolgozik azon, hogy a kulturális különbözőségek ne okozzanak fennakadást, ám olyan jól működik a rendszer, hogy ezzel nem is szokott problémánk lenni. Mindenki azt szeretné, bárhonnan is érkezett, hogy az adott projekt sikeres legyen, függetlenül attól, hogy délután ima időpontja van vagy pedig dél helyett háromkor szeret ebédelni.”

„Éppen azért, amiért ilyen odaadással fordulok én is a gyakran bizony igen pörgős munkám felé, napi 8-9 órában, szükség van egy olyan tevékenységre, aminek semmi köze ezekhez a feladataimhoz.”

Zoltán a harcművészetben, a karatéban találta meg azt a hobbit, ami számára az ideális kikapcsolódás, 2007 óta foglalkozik ezzel és ma már kétdanos mesterként gyakorol, tagja vagyok a Magyar Kyokushin Karate Szövetség, az IBK Magyarország vezetőségének is.

„A karate fizikailag nagyon próbára teszi az embert, mindig lehet valami újat tanulni, valamin finomítani, a tökéletességre törekedni. Ezt persze sosem lehet elérni, de célnak szép. A lényeg pedig a már elcsépeltnek hangzó, ám nagyon is igaz mondat, miszerint nem a cél a lényeg, hanem az út. Engem ennek a szépsége vonz.”


A sport pedig visszahat a munkára is és fordítva.

„Az a kitartás, küzdőszellem, ami szükséges ahhoz, hogy az ember sikeresen gyakorolhassa a karatét, jól jön az irodai munkában is Bennem van egy „jó adag kattanás”, szeretem, ha minden szépen, rendben van, ha a dolgok a munkában is a lehető legjobban közelítenek a tökéleteshez. Az IT-ban gyakran szükség van arra, hogy az ember ne adja föl, ha lepattan egy-egy feladatról, próbálkozzon újra, nem szabad az első akadálynál föladni.”

A stratégiája pedig sikeresnek tűnik, hiszen elmondása szerint nagyon szereti a munkáját, amivel foglalkozhat jelenleg is.

„Szeretem, hogyha van egy értelmes cél, amiért lehet dolgozni a cégen belül is, nemcsak a projektek kapcsán. Örülök, ha lehetőséget kapok arra, hogy egyszerűsítsek dolgokat, másoknak könnyebbé tegyem a munkáját. Az értékteremtés szintén alapvető igény számomra. A már említett egészségügyi domain azért is olyan kedves nekem, mert ebben megtalálom azt az életcélt, ami mozgat. Bármilyen közhelyes is, hogy a munkám által a világot egy jobb hellyé tegyem.”

 

Hallgasd meg a teljes beszélgetést a LifeInTech podcast csatornán!

Mentor és mentorált – a kapcsolat, melyből mindkét fél profitál

Nahaj Judit és Virág Debóra az EPAM Mentorprogramjának keretében találkoztak. Judit mint mentor, Debóra pedig mint mentorált vett részt a képzési programban. Velük beszélgettünk most arról, mitől is lesz jó egy mentor, létezik-e ideális mentorált, mi is tulajdonképpen a Mentorprogram; és mindezeken túl fény derül arra is, mit gondol egymásról Judit és Debóra.

mentor_mentoralt_blog_1.png

Nahaj Judit

Judit hat éve dolgozik az EPAM-nál, egyenesen az egyetemről igazolt a céghez: szakmai gyakorlatát teljesítette itt; ezután szerezte meg élete első állását junior tesztelőként. Ma már senior szakemberként dolgozik a cégnél, ám a kezdetektől fontosnak tartotta, hogy kipróbálja magát kihívást jelentő helyzetekben is - ezért is csatlakozott be a Mentorprogramba. „Úgy gondolom, hogy a szakmai fejlődés része, hogy az ember másoknak átadja a tudását, segítsen azoknak, akik a pálya elején vannak” – vallja.

 

Virág Debóra

2019 novemberében egy QA tanfolyamra jelentkezett először az EPAM-hoz; s bár ezt sikeresen elvégezte, ekkor még nem sikerült főállásban csatlakoznia a céghez - ám nem adta fel. Tavaly év végén ismét beadta a jelentkezését, ezúttal már a Mentorprogramra. Sikeresen vette az akadályt is, és megkezdhette a képzést, melyet eredményesen végzett el - olyannyira, hogy idén július óta már hivatalosan is az EPAM kötelékében dolgozik.

 

Egy program – többféle témakör

„Mivel engem már korábban is érdekelt az EPAM, és külső megítélés alapján jó munkahelynek tartottam, ezért rendszeresen nézegettem a cég weboldalát, folyamatosan képben voltam a lehetőségekkel. Úgy éreztem, hogy nekem ezen a vonalon, ennél a cégnél kell elindulnom, számomra ez volna a tökéletes start. Ezért az első sikertelen próbálkozás után is kitartóan figyeltem tovább, hogy milyen programokra lehet jelentkezni. Így találtam meg az EPAM Mentorprogram felhívását is” - meséli Debóra, hogyan került a képzésre. Egyúttal azt tanácsolja mindazoknak, akik most kezdik a pályájukat, hogy kövessék a cég karrieroldalát, hiszen sok lehetőség közül lehet választani és nagyon egyszerű a jelentkezés. „Csak kitöltöd az űrlapot és ennyi” – mosolyog.

A sokféleség pedig garantált, hiszen az EPAM-nál megannyi IT terület képviselteti magát, így a Debóra által elvégzett JavaScript Test Automation programon túl a Java fejlesztői, a DevOps és a .NET mellett számos további témakörben indul kurzus.

 

Ami szükséges: idő és kitartás

A programba való felvétel előtt egy technika előszűrésen is átesik a jelentkező, ahol megállapítják, rendelkezik-e a megfelelő potenciállal. Ahogyan Debóra példája is mutatja, az egyetemről kikerülve nem mindenki rendelkezik a szükséges tapasztalattal és tudással, ám akiben látják a lehetőséget és a tudásvágyat, annak a jelöltnek kivételes lehetőséget jelent a Mentorprogram.

„A képzés a majd minden időmet kitöltötte, ám szerencsére volt is lehetőségem csak erre fókuszálni, mert még nem dolgoztam, az egyetemet pedig már befejeztem. Ha valaki hozzám hasonlóan belevágna, arra számítson, hogy ezek nem két órába préselt anyagok” – számol be Debóra a tapasztalatiról.

 

Egy mentorált, egy mentor

Judit és Debóra a programban ismerkedtek meg, előbbi mentorként, utóbbi mentoráltként vett részt a képzésben.

„A 16 modulos, 16 hetet felölelő képzés során a mentoráltak végigveszik a teljes anyagot, a mentoruk pedig ezidő alatt segítik és támogatják őket: a gyakorlati feladatokat a heti két megbeszélésen veszik át, ha kérdés van, a mentor válaszol a mentoráltnak, ellenőrzik, hogy sikerült-e maradéktalanul feldolgozni az anyagot és megérteni minden fontos részletet. A modulok végén pedig vizsgákkal ellenőrzik a megszerzett tudást, így összesen 16 vizsgára kerül sor” - ismerteti Judit a részleteket.

Hozzáteszi, egyetért Debórával abban, hogy bár szorgalommal egyetem mellett is végezhető a képzés, de sokkal ideálisabb a tanulmányok végére időzíteni a képzést; hiszen akár a kötelező szakmai gyakorlat is kiváltható a Mentorprogram keretében. „Elég intenzív a tanfolyam, és ha valaki sikerrel akarja végigcsinálni, akkor bizony kell, hogy elegendő időt és energiát tudjon rászánni. Ez pedig egyetemi vizsgák mellett nem biztos, hogy sikerül.”

Mitől jó a mentor?

A mentorált Debóra szerint:

„Ha a mentorált bármiben elakad vagy valamit nem ért pontosan, esetleg segítséget igényel, akkor a mentor ott terem. Motivál, pozitív üzenetekkel lát el; ha kell, építő kritikával segít; ha pedig arra van szükség, irányba állít és terelget.”

 

A mentor Judit szerint:

„A jó mentor tudatosan törekszik arra, hogy a mentoráltja jól haladjon. Szem előtt tartja a szükségleteit, nyomon követi a haladását, felismeri, ha elakad és segít neki továbblendülni.


Win-win-win

Debóra, miután sikeresen elvégezte a Mentorprogramot, nyáron immár főállásban csatlakozott az EPAM csapatához. „Judittal azóta egy projekten dolgozunk, időnként össze is futunk és olyankor mindig jót beszélgetünk” – meséli.

Judit pedig úgy gondolja, hogy a mentorkodás nem csupán a mentoráltakat szolgálja: ő maga is sokat fejlődik általa. „A Mentorprogram révén projekten kívül is van lehetőségem olyan értékes tapasztalatokat szerezni, amit később egy csapat vezetése közben is tudok majd kamatoztatni.”

Debóra végezetül  mesélt arról is, hogy immár EPAM-osként hogyan látja az új munkahelyét. „Az EPAM számomra azt jelenti, hogy egy olyan, barátságos légkörben dolgozhatok, ahol lehet kérdezni; ahol mindig van valaki, aki tud segíteni; ha valahol elakadok kapásból tudok három-négy embert, aki tud foglalkozni a problémámmal. Nagyon jó tudni, hogy bármilyen kihívással kell szembenéznem, azt nem kell egyedül tennem.”

Azok az EPAMos hétköznapok

Első rész - Egy nap... a senior fejlesztővel, Gyöngyösi Attilával

Új sorozattal jelentkezünk a podcast csatornán és itt a blogon is: különböző szerepkörökben és senioritási szinteken dolgozó EPAM-os szakemberek engednek betekintést abba, hogyan telik egy-egy, tipikus - vagy éppen tipikusnak pont nem mondható - napjuk. Elsőként a debreceni EPAM irodából Gyöngyösi Attila senior fejlesztő (vagy ahogyan mindenki ismeri Tsipa) mesél egy napjáról. Személyes preferenciái mellett számos olyan gyakorlati tippet is ad, amit bárki eredményesen alkalmazhat, hogy sikeresebb legyen a munkában és a magánéletben.

microsoftteams-image_87.png

Gyöngyösi Attila

A Kunhegyesről származó szakember számára az EPAM jelenti az első „igazi” munkahelyet: a Debreceni Egyetem Informatika Karáról kikerülve itt kezdte el 2013-ban a karrierjét, egész pontosan egy Java képzésre jelentkezve került be a céghez. Az elmúlt nyolc évben, ahogyan ő mondja, „klasszikus ívet írt le a pályafutása”, junior Java fejlesztőből különböző projekteken keresztül vezetett az út a jelenlegi, senior fejlesztői szerepköréig. Menet közben a Java diszciplínából átnyergelt a JavaScript világába. Mindig is érdekelte a webfejlesztés kliensoldali része, és egy projekt kapcsán volt lehetősége betekinteni ebbe a területbe; majd 2017-ben került egy olyan projektre, ahol már napi munkája során foglalkozhat a JavaScripttel.

 

Átlagos nap? Az nincs.

Tsipa - ahogyan sokan mások is az EPAM-nál - jelenleg „több sapkát is visel”: jelenleg egy fejlesztőcsapatot vezet a projekten, amin dolgozik; ugyanakkor People Team Leadként is felel a csapatáért, vagyis egy csapatnyi kolléga karrierútját is egyengeti, segíti őket a napi munkájukban, a kitűzött céljaik felé való haladásban. Emellett technikai interjúkat is tart, és a debreceni JavaScript közösséget is építi. Mindezen sokszínű teendője között egyensúlyozva tölti tehát a hétköznapjait; s mivel ennyifelé ágaznak a feladatai, így nem meglepő módon nem is igazán lehet egy séma alapján leírni az "átlagos munkanapját".

„A mindennapi munkát nagyban megváltoztatta, hogy az elmúlt másfél évben home office-ból végezzük a feladatunkat. Párkapcsolatokat emlegetve szokták idézni a mondást, miszerint előbb magadat kell szeretned, hogy más is tudjon szeretni téged. Ennek van egy a munkára vetített „alteregója” is, mégpedig: hogyan működhet egy olyan gépezet szervezetten, amiért egy ember felelős, ha maga a személy sem rendszerezett és híján van bármiféle stratégiának a mindennapok tekintetében?”

 

No para, segít a PARA!

Tsipa számára ez akkor lett kristálytiszta, amikor Senior fejlesztő lett és megkapta a csapatát. Ki kellett alakítania valamiféle rendszert, aminek segítségével megtervezhette a teendőit. „Érdekes aspektus, hogyha valaki aktív fejlesztő és mindennap kódol, akkor mindig megvan a „ticket”, a munka pontos leírása. Azonban, ha valaki már emberekkel is foglalkozik és a menedzsment is előtérbe kerül, akkor ez a konkrétum eltűnik a mindennapokból, amire csak rámutathatunk, hogy tessék, én ezen dolgozom.”

Tsipa egyébként nemrég szervezte át a rutinjait, amikor elkezdett egy PARA (Project Area Resourses Archive) elnevezésű rendszert alkalmazni, ami Tiegó Forte nevéhez kapcsolódik. „Lényege, hogy úgy szervezd a teendőidet, hogy azokat az élet különböző területein elérendő céljaidhoz rendeled. Ezeken belül meghatározol projekteket, melyek mindig jól definiálhatók és időponthoz köthetők. Ezekbe veszel fel teendőket és haladsz előre az életed különböző területein. Ezt alkalmazom jelenleg mind a magán, mind a szakmai életemben is - eddig sikeresen.”

 

Ami nélkül nincs munka: a szünet

Az otthonról végzett munka egyik nagy veszélye, hogy annyira belemerülünk a munkába, hogy észre sem vesszük és este nyolc óra van. „A klasszikusokon kívül, mint hogy kimegyek vízért vagy kicsit kinyújtóztatom a tagjaimat, nekem a húzódzkodó rúd lett az egyik stratégiai fegyverem. Mivel nagyon sok megbeszélésem van, ezért azt találtam ki, hogy minden meeting után minimum 5 húzódzkodás és 10 fekvőtámasz az adagom. Nap végére egészen jó kis edzés lesz belőle.”

A napi munka egyik sarkalatos pontja az ebéd, legyen szó akár irodai, akár otthoni munkavégzésről. Sokaknak rendeződik e köré a napjuk, és Tsipa filozófiája ezzel kapcsolatban, hogy itt is külön kell választani a munkát és a magánéletet: ennek fényében sosem mulasztja el az ebédszünetet. „Szerencsés vagyok, mert itthon a feleségem készíti el az ebédet, ha viszont az irodában vagyok, akkor a kollégákkal házon kívül eszünk, ami jó alkalom szocializálódni, megismerni az újonnan érkező csapattagokat."

 

A „Non-Zero Day” metódus

„Nekem sosem volt gondom azzal, hogy a nap végén befejezzen a munkát, szeretem a »saját időmet«. Ugyanakkor persze sokszor nem könnyű letenni a munkát, főleg ha az adott feladatot nem is feltétlen élem meg munkaként, hiszen számomra az, amit csinálok az EPAM-nál sok esetben már inkább kedvtelés. Az én filozófiám a »Non-Zero Day«, aminek a lényege, hogy minden napodban legyen valami olyan tevékenység, amit pusztán kedvtelésből csinálsz, és nem azért mert kell, vagy mert a klasszikus értelemben véve hasznos. Nekem ilyen az olvasás. Most épp egyszerre három könyvet »fogyasztok«: egyet ebook olvasón, egyet fizikai valójában, egyet pedig hangoskönyv formában. Ezekre mindennap szánok legalább 10-10 percet, és ezt tudatosan figyelembe véve tervezem meg előre a napomat. Azt vallom, hogy az életem minden területén kell, hogy legyen valami kis előrelépés, legyen szó a munkáról, magánéletről vagy bármi egyébről.

A mantrám, hogy egy lépéssel mindig közelebb kell kerüljünk egy adott célhoz, soha ne kettővel vissza."

 

Ezt olvassa Tsipa:

 

 

„A gondolat megszületésétől jelen vagyunk.” – EPAMos karrier a Big Data jegyében

Körtvélyesi Péter technológiai igazgató, az EPAM Data Practice hazai Data Engineering ágának egyik vezetője nyáron költözött haza az Egyesült Államokból, hogy itteni szerepkörében építse és irányítsa a hazai EPAM-os data közösséget. Vele beszélgettünk a Data Practice tevékenységéről és arról, kiket keresnek és mit nyújt az EPAM az ide érkezőknek.

microsoftteams-image_84.png

Körtvélyesi Péter

Szegeden végzett műszaki informatikusként, majd karrierje kezdetén előbb az egyetemen, majd egy középvállalatnál volt rendszergazda, később pedig fejlesztési feladatokat látott el egy képalkotó diagnosztikával foglalkozó cégnél. „Az internet hőskorában kezdtem az IT világában dolgozni; akkor, amikor még éppen kialakulóban volt a távmunka. Azon dolgoztunk, hogy összekössük az irodákat különböző szolgáltatásokkal. A notebookok és okostelefonok ekkor jelentek meg a munkában, ki kellett alakítanunk ezek használatát. Nagyon izgalmas időszak volt, nagyon gyorsan lehetett látni a céges kultúra változását, a munka eredményeit” – meséli karrierje kezdetéről. Később szoftverminőség konzulensként folytatta a pályáját, és az idők során saját vállalkozásban is kipróbálta magát; önálló fejlesztőként webes cégeknek dolgozott. Mindeközben közgazdasági diplomát is szerzett. Az EPAM-hoz 2013-ban került projekt menedzserként, majd 2014-ben kezdett el Big Data-ával, azaz komplex rendszerek tervezésével foglalkozni. A szegedi iroda néhány más munkatársával közösen alakítottak ki egy tréningprogramot, mellyel Magyarországon és Oroszországban készítették fel az EPAM-os fejlesztőket erre az akkor még teljesen új területre. 2015-ben megalapították a globális cég Big Data Competency Centerét, melynek ő is tagja lett, és családjával Washington D.C.-be költözött. Hat évet töltött az ottani EPAM irodában - elmondása szerint a legizgalmasabb, legváltozatosabb projektekben részt vállalva. Újra hazai terepre a magyar Data Practice közösség Data Engineering ágának vezetése terelte: nyár óta itthon, technológiai igazgatóként keresi az új kihívásokat.

Mi volt a pontos oka annak, hogy hazajöttél az USÁ-ból a családoddal együtt?

Nagyon élveztük a kint töltött időt, izgalmas projekteken dolgozhattam és a feleségemnek is nagyon jó munkalehetőségei voltak. Ám az utóbbi két évben nagyot fordult a világ, a távolról végezhető munka még inkább teret nyert, nekünk pedig egyre fontosabbá vált, hogy a kint született két gyermekünkkel együtt közelebb legyünk a családunkhoz. Mindezzel párhuzamosan a hazai cég égisze alatt nagyon jó projektek indultak. Ezen okok együttes eredményeként született meg a döntés, hogy hazaköltözünk. A hazai Data Practice további építése pedig nagyon kecsegtető, izgalmas pozíció - ennek a hívásnak mindenképpen eleget akartam tenni.

 Hogyan írható le a Data Practice a munkája?

A Data Practice mára előkelő helyet foglal el az Intelligent Enterprise Practice-n belül, nagyon jó számokat produkálunk és kimagasló a növekedés üteme.  Tevékenységét tekintve a practice-ünk mára igen sok területet fed le, a klasszikus Data Intelligence és Data Analytics vonal mellett én a Data Engineering szakágat képviselem. Egészen tömören fogalmazva: hozzánk azok az adatproblémák kerülnek, melyek konvencionális eszközökkel nem megoldhatók. Olyan komplex kérdések, melyek különleges architektúrát, megoldásokat, válaszokat kívánnak. Hatalmas adatvolumeneket kezelünk, többmillió szenzor adatát kell valós időben feldolgozni, vagy épp kis mennyiségű, ám nagyon különleges adatokkal dolgozni. Az egészségügyben tipikusan ilyen fajta adatok fordulnak elő; a betegéletút, a kezelések leírása, az orvosok által befényképezett, kézzel írt papírok hozzákapcsolása mind ebbe a csoportba tartozik. Összességében tehát minden, ami nem szokványos relációs modellben kezelhető - például egy Excelben már nem kezelhető adatformátum is ilyen -, különlegesebb feldolgozási módszert igényel. A Data Practice azon kívül, hogy mindennek a rendszeralkotási, programozási módszereit, megoldásait biztosítja most már nagyon kiterjedt „end-to-end” megoldásokat is kínál. Ez azt jelenti, hogy már a pre-sales-ben részt vesznek az architektjeink, Data  Analytics konzultenseink, a kezdetektől miénk a folyamat. Megalkotjuk a megfelelő architektúrát, saját Data Business Analystok készítik elő a projekt tartalmát, majd ezt követően a Data Engineering és a dedikált Data UV vonal leszállítja a rendszert. Adott esetben pedig az üzemeltetés is a Data Practice-hez kerülhet. Mindezt, gyakorlatilag a gondolat megszületésétől a folyamat üzemeltetéséig, a mi practice-ünk kíséri végig.

 Hogyan lettél éppen te ennek a practice-nek a vezetője?

Az EPAM-nál a munkánknak két oldala van. Az egyik, s ez talán a legfontosabb, hogy az ügyfelek felé a lehető legjobban teljesítsünk, teljes legyen az ügyfélelégedettség, aminek az egyik kulcsa a jó kommunikáció. Ez egy nagyon fontos sikerfaktor. Szerencsés helyzet, hogy az utóbbi években jó projekteket sikerült tető alá hozni, és ezek növekedtek is, így elmondhatom, hogy az ügyfélelégedettségi faktor magas fokon áll és ehhez hozzá tudtam én is járulni. A másik komponens, ami a practice vezetéséhez irányított talán az, hogy az EPAM-on belül van egy szervezetfejlesztési funkcióm is, és tulajdonképpen a Data Practice megalapításától kezdve aktívan részt vettem a képzési és szervezetfejlesztési folyamatban. Konkrét számokat nem említve, de a 2014-es indulástól mostanra világszinten több ezerre nőtt a practice-ben a kollégáink száma, és ebben a folyamatban én is a kezdetektől részt vettem. A technológia nagyon gyorsan fejlődik, ezzel lépést kell tartanunk; ma már a Cloud iránti kereslet a döntő, ami folyamatos szakmai továbbképzéssel jár részemről is - emellett pedig a megszerzett tudást a kollégáinknak is át kell adnunk.

 Kik vehetnek részt ebben a munkában? Hogyan csatlakozhat valaki a practice-hez?

Öröm, ha olyan szakembereket találunk, akik részt vettek már komplex adatrendszerek tervezésében, kivitelezésében. Ez azonban nem minden esetben teljesül a piacról, aminek az oka, hogy a banki, biztosítói és egyéb nagyvállalati „vonal” sok esetben még a konvencionális, házon belül telepített adatbázis megoldásokat használja. Az EPAM pedig egyértelműen a Cloud szolgáltatások, szerverszolgáltatások irányában tevékenykedik, amire a magyar piacon nagyon kevés szereplő kínál megoldást - így szakembereket sem képez ki. Ez az oka annak, hogy a practice-ünkben szeretettel látunk mindenkit, aki alap adat tudással rendelkezik, a relációs adatbázisok megoldásait érti, van egy kis programozói tapasztalata, akár egyetemi kurzus szinten. Innentől kezdve vállaljuk, hogy a tanulni vágyó, dinamikus kollégákat kiképezzük. Van egy junior programunk, amely az egyetemen frissen végzett, alapvető programozási tudással már rendelkező kollégákat felvértezi ebben a klaszterezett Data világban némi Linux, DevOps és Cloud tudással. A két hónapos, dedikált munkaidőben végezhető kurzuson a résztvevők tapasztalt mentorokkal dolgoznak, akik végigvezetik őket az elsajátítandó tudásanyagon - ezután pedig projektre kerülnek. Itt nagyon figyelünk arra, hogy a senior kollégák folyamatosan támogassák az újonnan érkezőt mind a tudásanyag, mind a projekt folyamatok megismerésében, és persze a munka emberi oldalában is. A fiatal kezdők mellett keresünk olyan senior kollégákat is, akik régóta dolgoznak az adattárház vonalon, és úgy gondolják, hogy nyitottak olyan modern és feltörekvő technológiákra, mint egy adott Cloud szolgáltató jelenléte az adatvilágban. Mi gondoskodunk az ő képzésükről, tudásuk bővítéséről is, hiszen - ahogy korábban említettem -  a piacon kevés az olyan szakember, aki ezekkel a friss technológiákkal teljes mértékben tisztában van. A kulcsszó, és belépő a Data Practice-be tehát a tanulni vágyás - az EPAM pedig vállalja a képzést, és a karrierfejlesztés legfontosabb lépcsőit.

 

süti beállítások módosítása