Az unalom vajon milyen jelzőt kaphat? Elképzelhető, hogy egy elsőre negatív jelentéstartalommal bíró fogalom az egyik leghasznosabb eszközünk lehet az életünkben? Hol kezdődik a kiégés? Vajon a technológia, az IT iparág milyen specifikus problémáira adhat választ a semmittevés, a kikapcsolás, az unatkozás?
Mindezekre a kérdésekre kerestük a választ Pályer Kriszta coach, facilitátor, tréner segítségével.
Pályer Kriszta
„A tanító, tudásátadó és tudás megszerzést segítő szerep az, ami hozzám legközelebb áll. Középiskolai tanárként kezdtem a karrieremet, később felnőtteket tanítottam, nyelvtanárból tréner lettem, majd megismerkedtem a coachinggal. Jelenleg trénerként, coachként, facilitátorként tevékenykedem. Számomra mindig az volt a legfontosabb, hogy az általam már megszerzett tudást és tapasztalatot úgy tudjam átadni, hogy ne pusztán gyors megoldásokat nyújtsak, hanem abban is segítsek, hogy a klienseim megtalálják a saját válaszaikat a problémáikra.”
Kiégési skála
Sokakban felmerül a kérdés, vajon honnan tudhatják, hol tartanak a kiégésben, egyáltalán kiégés-e, amit tapasztalnak. Kriszta a különféle erre alkalmazott modellek közül azt használja, mely egy 1-től 12-ig tartó skálán vizsgálja az egyén állapotát. Ezen a 8-as, 9-es szint az, ahol már magatartászavar mutatkozik, a külső körülmények, a napi verkli, a másoknak való megfelelés irányítanak.
„Figyelmeztető jel szokott lenni, ha azt érezzük, nincs értelme a napjainknak, csak úgy peregnek egymás után és amikor végre „nem történik semmi” például hétvégén, akkor ezzel elégedetlenek vagyunk, keresni kezdjük, min „agyalhatunk.” A diszkomfort érzés testi, lelki, mentális szinten is felbukkan. Ez az állapot nagyon hosszú ideig fennállhat, akár évekig is cipelheti magával valaki.”
A csend szava
„Bár az unatkozás kétségkívül nagyon hasznos, mégsem az első lépés, hanem inkább a második, hiszen az már egy cselekvés, következménye valaminek. Valaminek, amit hívhatunk csendnek, semmittevésnek, a létezés örömének. Mert a csend megelőzi az unalmat. Mire unatkozni kezdünk, már átéltük, kiélveztük és beteltünk a – külső és belső - megfigyelés állapotával.” – mutat rá Pályer Kriszta arra, hogy tulajdonképpen hol kezdődik a lelassulás.
A szakember szerint ez azt jelenti, hogy teret és lehetőséget adunk magunknak arra, hogy ránézzünk a lehetőségeinkre, gondolkodjunk rajtuk vagy éppen ne gondolkodjunk, hanem hagyjuk, hogy a megoldás „adja magát”. A semmittevés során esélyt kapunk, hogy dönthessünk arról, mit szeretnénk kezdeni a létezésünkkel, az életünknek azzal a fázisával, amiben éppen vagyunk.
Egyéni igények a pihenésre
A coach azt javasolja, hogy mindenki térképezze fel, számára mi jelenti az igazi kikapcsolódást. Kriszta saját tapasztalata például, hogy neki nem az edzés vagy egy kiadós futás a leginkább feltöltő mozgásforma, hanem egy teljes testet átdolgozó nyújtás.
„Ahhoz, hogy megtaláljuk, nekünk magunknak mi a legjobb, hozzátartozik az önismereti munka is. Egyszer egy kollégám előadásán hallottam, hogy a többség akkor kezd el cselekedni, „amikor már nagyon fáj”. Ha ezt nem akarjuk megvárni, akkor érdemes felmérni az igényeinket. Mennyi és milyen jellegű pihenésre van szükségem? Ismerem-e magam annyira, hogy tudjam, mi az, ami valóban feltölt engem? Ami nem a tv előtti bambulást jelenti vagy a megszokott mechanizmusainkat, a kimerültségre adott automatikus válaszainkat.”
Ahhoz, hogy kialakítsuk a magunk számára leghasznosabb töltődési, pihenési gyakorlatot, fontos, hogy a környezetünkkel, a családdal, a kollégákkal is egyeztessünk. Ezáltal biztosabb a siker, hiszen, ha tudatom a körülöttem élőkkel, mik a szükségleteim, tudunk egymáshoz alkalmazkodni és könnyebb kialakítani az ehhez kapcsolódó rutinokat.
Tervezés mindenek felett
A kielégítő és feltöltő pihenési forma megtalálása mellett elengedhetetlen az idő, a munkanapok strukturálása, az előre tervezés.
„Perc alapú világban élünk, miközben sokkal hatékonyabb és a mentális egészségre nézve jótékonyabb, ha ennél sokkal nagyobb egységekre osztjuk az időnket. Például az én rendszeremben a napoknak van egy fókusza, tematikája. Egyféle tevékenységre fordítom a legnagyobb figyelmet és az összes többi teendőt ehhez rendelem hozzá, tömbösítve. Azaz például a leveleimre nem egyenként válaszolok a nap folyamán, hanem egyszerre, egy erre kijelölt idősávban.”
Kriszta azt mondja, minél gyakorlottabb valaki a saját keretrendszerében, annál rugalmasabban tudja mozgatni benne az elemeket az esetleges, váratlan események függvényében.
„Amikor tudom, hol vagyok, éppen mit csinálok, mi fog majd következni. Minden tevékenység kerek. Amikor belekezdek a tevékenységbe, akkor tudom, hogy pontosan mit, kivel és hol fogok csinálni, melyek lesznek a legfőbb céljai ennek a dolognak. Csak erre figyelek, „lekerekítem” a végén, tudatosan lépek ki belőle és lépek be egy új cselekvésbe vagy akár a semmittevésbe.”– összegzi a szakember, honnan tudhatjuk, hogy visszakaptuk az irányítást a saját életünk felett.
Az IT faktor: amikor az idő (az ügyfél) sürget
A technológiai iparágban, ahol egy-egy terméket időre kell leszállítani az ügyfeleknek, különösen gyakori, hogy a már említett perc alapú gondolkodás, időbeosztás veszi át a hatalmat.
„Az ügyfél sokszor már holnapra vagy inkább ma akarja, nem úgy akarja, hanem másképp, de gyorsan. Emiatt inkább lemondunk az alapos előkészítésről, azt választjuk, hogy majd menet közben módosítunk és ez az, ami végül nem vezet eredményre. Ezek mind olyan sürgetések, amiket beépítünk a napi rutinunkba és aminek egy idő után nem lehetséges megfelelni, vagy csak kiégés árán.”
A kiégés első három fázisát pont a megfelelési, bizonyítási kényszer okozza, melynek az a következménye, hogy a személyes igények teljesen háttérbe szorulnak.
„Ezen csakis egy nagyon diplomatikus kommunikáció segíthet, melyben a csapat, az egyén és az ügyfél érdekei is a megfelelő helyre kerülnek. Azt javaslom mindazoknak, akik úgy érzik, hogy nagyon nagy rajtuk a nyomás, hogy beszéljék ezt meg a csapatuk vezetőjével és keressék meg közösen azt, hogyan lehetne lassítani a tempón és időt szánni a feltöltődésre!”
A csend, a lelassulás után az áldásos unalom majd jelzi, mikor érkezik el újra az aktív tevékenység ideje.
Hallgasd meg a beszélgetést a LifeInTech podcast csatornán és tudj meg még többet a témáról!
