A LifeInTech podcast csatorna kétrészes sorozatában Kiss Richárd, a Cloud Solution Practice vezetője és Körtvélyesi Péter, a Data Practice vezetője kalauzoltak el bennünket a Cloud rejtelmeiben, most a két beszélgetésből készítettünk egy összefoglalót ide, a blogra is!
Olvasási idő: 7 perc
Kiss Richárd a Cloud Solution Practice vezetője Magyarországon, melynek fókusza a DevOps és Security megoldások szállítása, jellemzően Cloud alapokon. Az EPAM-hoz Datásként került, ám miután végig foglalkozott DevOps-szal is, így egy kis technológiai váltást követően a Data Practice-ben „találta magát”.
Körtvélyesi Péter rendszergazda, fejlesztő és szoftverminőség konzulensként dolgozott, ma Data architektként tevékenykedik. Az EPAM-hoz 2013-ban került technikai projektmenedzser szerepkörbe és javarészt webes projektekben vett rész. A Data Practice 2014-es megalakulásakor egyből csatlakozott a csapathoz. Jelenleg az ötvenfős Data Engineering és Architecture Practice-t vezeti.
Statisztikák
- 180 milliárd dolláros piac
- Évente 40 százalékos növekedés
- A nyugati piacon a projektek 90 százaléka felhő alapon indul
- Az USA-ban az IT budget 10 százaléka már Cloud szolgáltatásokra fordítódik
- Ugyanez Németországban 5,4 százalék
A Cloud definíciója és jelentősége
„Osztott hardver eszközön futtatott olyan szolgáltatások, amelyek bizonyos részben a szolgáltató üzemeltet.” – ez Kiss Richárd egyetlen mondatos meghatározása, amelyhez bővebb magyarázattal is szolgál.
„Az osztott tárolóeszköz teszi lehetővé, hogy azért az erőforrás mennyiségért fizessük, amit valóban használunk. A szolgáltató az általa üzemeltetett rate-ekkel tud számunkra teljesíteni, és különböző biztonsági garanciákat nyújtani. A felhő számos előnye közül az egyik a függőleges skálázhatóság, de rengeteg lehetőséget biztosít új technológiák kipróbálására is.„
A szakember példának a kvantum computinget említi.
„Egy ilyen számítógép megvásárlása hatalmas költség lenne, de az IBM felhőjének köszönhetően ezt elosztottan is tudjuk használni.”
Arról, hogy miért egyre nagyobb a Cloud jelentősége a világon, Körtvélyesi Péter a következőket mondja:
„A rugalmasság és a gyorsaság a két kulcsszó. Míg korábban egy IT projekt lebonyolításához vízesés modellben megtervezték a teljes szoftverrendszert és az ehhez tartozó hardverbeszerzéseket, amihez több tucat ajánlatot kellett bekérni és végig futtatni a szervezeten, majd szakemberekre volt szükség az üzemeltetéshez, addig ma, a felhő által néhány kattintással mind a szoftver, mind a hardver megoldáshoz hozzájuthatunk, ráadásul a költséges licensz költségeket is megspórolva. Azaz villámgyorsan, nagyon erős hozzáadott értékű szolgáltatásokat kaphatunk.”
Szolgáltatáscsoportok
De mégis, mi az, amit megkaphatunk a Cloudtól?
„Gyakorlatilag mindent. Hatalmas mennyiségű szolgáltatást „zúdítanak” ránk, csak az Amazon 300 vagy még annál is több szolgáltatással rendelkezik. A legfontosabbak, a Networking, ahol a hálózati topológia kialakítására alkalmas erőforrások állnak rendelkezésre az egészen egyszerűtől az egészen komplexig, minden igényt kiszolgáló szolgáltatáscsoport ez. Szintén kiemelendő a Computing; itt gépekről beszélhetünk, ahogy mondani szokás, ez a klasszikus „vas”. Ez esetben választható, milyen számítási kapacitást szeretnénk igénybe venni, processzoroktól kezdve egészen a videokártyákig. Tárolásra szolgálnak a Store megoldások és itt szintén szabadon eldönthetjük, mekkora mennyiség tárolására vesszük igénybe a felhőt, amihez még az olvasási és írási sebességet is kiválaszthatjuk akár. Adatbázisok tekintetében is igen bő a kínálat és Security területen is nagyon sok megoldás létezik.” – sorolja Ricsi.
Cloud és a fenntarthatóság
A két szakember egyetért abban, hogy a létező összes felhőszolgáltató úttörőnek tekinthető és méretüknél fogva nem csupán a már meglévő innovációkat alkalmazzák, hanem folyamatosan újításokkal rukkolnak elő. Fenntarthatóság tekintetében is igaz ez, megint csak az Amazont említve; 2025-re teljes mértékben megújuló energiát használ majd szolgáltatásaihoz. A Microsoft észak-európai adatcentereiben pedig nem csupán a tengerhullámok energiáját alkalmazzák, de a tenger alatt elhelyezkedő szervereket is a víz „hűti” vagy a keletkező hőt távfűtés rendszerekben alkalmazzák.
A Cloud árnyoldalai
Hogy, ami ennyire jó, gyors és egyszerű, annak egyáltalán vannak-e gyengeségei, arra Péter ad választ: „2021-ben több leállást is láttunk, amikor fontos felhőszolgáltatások, ezáltal fontos weboldalak teljesen megálltak. Például a Roomba robotporszívók, vagy a Ring biztonsági kamerák nem működtek, amikor a felhő üzemeltetésében problémák keletkeztek. A Covid alatt hasonló okokból nagyon sok egyetemi vizsga maradt félbe, és sokan panaszkodtak, hogy az újonnan megvásárolt automata macskaetetőjük - ami szintén egy internetre csatlakoztatott eszköz – „bemondta az unalmast” és a macskák éhesek maradtak.”
Nevethetünk bár a fenti érdekes vagy kissé vicces példákon, ám tény, hogy a felhő alapú szolgáltatások az életünk részei lettek és számos olyan szolgáltatást bízunk rá ma, ami nagyon is fontos számunkra. Ugyanakkor, mivel egyelőre a legtöbb helyen még emberek dolgoznak, így hibák is előfordulnak.
„Hiába a szolgáltató felől érkezik a probléma, mégis a mi üzletünk felelhet a kártérítési igények tekintetében ezekért a kiesésekért. Amikor felsővezetőket kérdeztek meg a felhő kockázatairól, ők a legnagyobb rizikónak egyértelműen a biztonság kérdését látták. Éppen ezért alakult ki egy új szakma, a Cloud biztonsági szakértő szerepköre. Ha ugyanis valaki hozzáértés nélkül állít fel egy Cloud környezetet, rengeteg rés és kiskapu lehet. Rossz beállítások esetén privát adatok szivároghatnak ki.”
Szintén a hátrányok közé sorolja Péter, hogy bevásároljuk magunkat egy környezetbe, amit valaki más kezel, azaz ennek fejlődésére mi magunk nem igazán vagyunk hatással. Például megszűnhetnek szolgáltatások, amiket nagyon aktívan használunk, vagy éppen megváltoztathatják a hozzáféréseket, az árazási modellt.
„Egy másik szubjektív pont pedig, hogy felhőszolgáltatók performanciája nagyon erősen fluktuál. Sokszor látjuk a projektjeinkben, hogy megtervezünk egy performanciát, skálázhatóságot, majd ezt megfelelően leteszteljük és békésen hátradőlnénk. Csak a felhő teljesítménye nem az igazi... Például amikor az amerikai üzleti órákban vagyunk és mindenki nagyon aktívan használja a felhőt, akkor általában az adatfeldolgozás sebességében is igen erős kiugrásokat, negatív trendeket érzünk, és ezt nehezen tudjuk befolyásolni. Azaz mégis; a saját költségünkön tudunk rajta javítani, további skálázással.”
A Cloud jövője
A Cloud nagyon gyorsan fejlődik; nap mint nap nő a szolgáltatások száma, egyértelmű tehát a növekedési trend. A két szakember úgy látja, hogy a következő 10 évben ez a helyzet nem fog változni, a felhő még mindig hatalmas növekedés előtt áll.
„A terület szakemberei a fejlődéssel párhuzamosan egyre inkább specializálódnak és a szakértők ki fogják maguknak jelölni az őket leginkább foglalkoztató tudásbázist, érdeklődési kört. A másik trend, mely jellemző, hogy egyre több szervezet alapozza a vállalkozását multicloudra, ami lehetőséget biztosít arra, hogy megtaláljuk az adott problémára legjobban teljesítő, legköltséghatékonyabb környezetet és három vagy akár négy-öt Cloud szolgáltató megoldásaira építsünk.” – vázolja a jövőt Ricsi.
