Egy tech cég kulisszatitkai

A mobilfejlesztői lét szépsége

avagy mi van a platform univerzumok mögött?

2021. július 30. - Lajter Ági

Két mobilfejlesztővel beszélgetni, pláne ha mindketten más platformot képviselnek, nem unalmas időtöltés. Amellett, hogy vezető fejlesztőként mindketten ismerik a mobilfejlesztés sava-borsát, otthonosan mozognak a közkeletű szakmai élcelődések világában is. Jenei Viktorral és Nyéki Lajossal beszélgettünk, akik a budapesti EPAM csapatát erősítik.

microsoftteams-image_50.png

lajos.pngNyéki Lajos

Éppen hét éve dolgozik az EPAM-nál, ez az első teljes munkaidős állása. A BME Villamosmérnöki karán végzett, majd gyakornokként dolgozott egy évig a HP-nál, enterprise rendszerekkel foglalkozott. Megtetszett neki ez a világ, így olyan céget keresett, ami kellően nagy és nemzetközi, sok lokációval. Mivel a diplomamunkáját az android platformról írta és a telefonja is androidos volt, így szerette volna kipróbálni magát a mobilfejlesztés ezen területén. Az EPAM-nál juniorként kezdett, ma már Lead Software Engineer.

 

viktor.pngJenei Viktor

Webfejlesztőként indult a karrierje 2003-ban és a következő hét évben kisvállalati környezetben, több munkahelyen szerezte szakmai tapasztalatait. Amikor néhány kollégája saját céget alapított, mely mobilfejlesztéssel foglalkozott, ő is váltott és ezen a területen kezdett el dolgozni. Élete legjobb döntésének tartja a váltást, ennek köszönheti EPAM-os iOS fejlesztői szerepkörét is. A budapesti EPAM csapatot 2010 óta erősíti, az első itteni iOS projektre szerződött, azóta pedig már Lead Software Engineer-ként dolgozik a cégnél

Adott két mobilfejlesztő, az egyik androidra a másik iOS-re fejleszt. Különböznek a feladataitok? Miben más, miben hasonló a két különböző rendszerre fejleszteni?

Jenei Viktor (JV): Nagy különbség nincs a kettő közt, ami ellenben nagyon fontos lead fejlesztői szinten, az a profi mérnöki hozzáállás. Hogy ne csak részfeladatokkal tudjunk boldogulni, hanem a nagy egészet, a szoftvert magát is képesek legyünk megtervezni. Ráadásul úgy, hogy bővíthető és fenntartható legyen hosszú éveken keresztül. A másik nagy kihívás ebben a szerepkörben a csapatvezetés, az ügyféloldali kommunikáció, aminek megvannak a maga kihívásai, buktatói, hiszen vannak „könnyű” ügyfelek, akikkel nagyon egyszerű együtt dolgozni, de olyanok is, akiknél nagy szükség van a diplomáciai érzékre, ahol ügyesen kell kezelni a kényesebb helyzeteket és fontos jól, okosan kommunikálni.

Nyéki Lajos (NyL): Ha nem a hierarchia oldaláról közelítjük meg a kérdést, hanem a projektben betöltött szerep felől, akkor ez esetben a képességek kerülnek előtérbe, ennek alapján dől el, mi lesz a napi feladatod, felelősséged. Például Lead Software Engineer-ként volt olyan egy fős csapatom, ahol nagyon erősen a technológián volt a fókusz, abban kellett erősnek lenni és mindent egyeztetni az ügyféllel, folyamatosan tanácsot adni. Máskor pedig egy kis, 4-5 fős csapatban egyszerre láttam el a csapatvezető, a scrum master és a business analyst feladatokat is. A jelenlegi projekten például éppen az az érdekes, hogy Viktorral több csapatot is vezetünk és így egészen más mértékben folyunk bele a napi fejlesztésbe, sokkal inkább azon van a hangsúly, hogyan tudjuk támogatni a kollégák fejlődését, miként tudunk segíteni nekik abban, hogy minél jobban végezhessék a munkájukat.

Mindkettőtöknek van előzetes tapasztalata. Miben különbözik ez a szerepkör az EPAM-nál a korábbi munkahelyeitektől?

JV: A korábbi munkahelyeimen a munka 99 százaléka fejlesztéssel járt. Itt az EPAM-nál pedig minden egyes projekttel változik a szerep, amiben vagyok. Mindig más és más hangsúlyt kap a fejlesztés, a csapatvezetés, a kommunikáció. Ebben a szerepkörben azért már jóval kevesebb időnk jut a fejlesztésre, ellenben különböző más szerepkörökben is helyt állunk.

NyL: Az előző munkahelyemen még részmunkaidőben dolgoztam, de már ott is több csapattal kellett együttműködnöm, egyeztetnem, információkat szereznem tőlük. Az EPAM-nál aztán eleinte főleg fejlesztéssel foglalkoztam, így itt a technológiában mélyedhettem el jobban.

A mobilfejlesztői szerepkörhöz van egy bizonyos képzettség vagy tapasztalat, ami szükséges, vagy tipikusan nincs ilyen? Milyen végzettséggel, tapasztalattal válhat valakiből mobilfejlesztő? Honnan érkezhet valaki?

JV: Nekem van erre egy nagyon jó válaszom: bárhonnan! A budapesti iroda mobilfejlesztőit nézve, vannak olyan srácaink és lányaink, akik az egyetemről frissen végezve jöttek, de vannak olyanok is, akik más fejlesztői területről érkeztek és úgy tértek át a mobilra. Olyan is előfordul, hogy valaki az élet egészen más területéről, önképzéssel jut el a mobilfejlesztői karrierig; van szakácsunk, rendőrünk is. A mobilfejlesztésnek hatalmas előnye, hogy ahhoz, hogy valaki belekezdjen, viszonylag kevés készségre van szükség. Nyilván ez messze áll a profizmustól, de ha valaki foglalkozik azzal, hogy megértse, hogyan működik maga az a platform, amin dolgozik és nemcsak tutorialt, tutorialra követ anélkül, hogy megértené, miként épülnek fel körülötte a dolgok, akkor gyakorlatilag szerintem ez egy nagyon jól tanulható dolog bárkinek. Összefoglalva tehát, hogy nincs semmi ilyen előkövetelmény.

Mik azok a készségek, amik azért mégis jól jönnek?

NyL: Az új dolgok befogadására való készség, a nyitottság nagyon fontosak. A szoftverfejlesztésben „van egy olyan trükk” a többi tudományhoz képest, hogy rendkívül gyorsan fejlődik. Előfordulhat, hogy egy évvel ezelőtt még teljesen másképp csináltunk valamit és nem tudsz olyan fix tudással érkezni, ami évekre garantálja, hogy boldogulsz. Mindenképpen egy folyamatos tanulás az egész.

JV: Ha a szoftveriparra igaz ez, akkor a mobilfejlesztésre még inkább! Az elmúlt 5 évben mindkét platformról tudnánk olyan példákat mutatni, ahol majdnem teljes hátra arcot kellett csinálnunk, mert nemcsak újítások, az addig használt skillset változott, hanem teljesen új nyelvet vezetett be például az Apple.

NyL: Meg a Google is az androidra...

JV: Ez bármikor megtörténhet. Nagyon érdekes, ha belegondolok, hogy egy évvel ezelőtt milyen tanácsot adtam volna egy adott problémára és hogy az mennyire különbözik attól, mint amit ma tudnék adni rá. Folyamatosan át kell gondolni a technológiákat, meg kell tanulni az új dolgokat, változnak a best practice-k is.

NyL: Szerintem minden szoftverfejlesztő „megköpködi” azt, amit korábban csinált és isteníti azt, amit most csinál. Két év múlva pedig ugyanez fog történni azzal, amit most istenít...

A magánéletben kinek milyen rendszerű telefonja van?

JV: Azt használom, amivel dolgozok.

NyL: Én is, nekem androidom van.

Laikusként úgy képzelem, hogy a két rendszer fejlesztői közt van valamiféle kis ártatlan feszültség, élcelődés, a másik rendszerének froclizása.

? : Igen, abszolút! Sőt régen majdnem vérre menő viták voltak, mindenki harcosként küzdött a saját platformájáért. Mára megtanultuk kezelni ezt és most már tényleg csak viccelődés meg hülyéskedés megy ezzel.

Van egy olyan közkeletű vicc, ami mindig előkerül, amivel azért még mindig húzni lehet a másikat?

JV: Igen, van: általános tény, hogy az iOS sokkal jobb, mint az android.

NyL: Nagyon érdekes kérdés, mert most ahogy így nézem a Viktor laptopját engem nagyon idegesít, hogy fénylik a kijelző. De az Apple meg ezt ugye nagyon szereti...

JV: Én pedig a te laptopodat néztem meg és elkeserítően kicsi rajta a touch pad.

Ha kicsit komolyabbra fordítjuk a szót, mik a legfontosabb különbözőségek, fejlesztői szemmel?

NyV: A kérdés, amit felteszünk, az szokott lenni, hogy vajon „kiben van a business”? Az Apple sokkal inkább az eszközben, a platformban látja az üzletet, a Google meg sokkal inkább a felhasználóban. Az androidnál nagyon sok minden ingyen van, ugyanakkor ez a látszólagos ingyenesség sok megkötéssel jár, hiszen a Google azáltal, hogy használod az alkalmazásukat rengeteg adathoz jut, amit számtalan dologra tudnak fordítani. Az Apple-nél ezügyben kicsit más a felfogás,

JV: Nem feltétlenül értek veled egyet, én kicsit más irányból közelíteném meg ezt a dolgot. Azért a szolgáltatások köre, amit kapsz bármelyik platformtól, nagyon hasonló. Levelezés, tárhely-szolgáltatás, a különböző chat lehetőségek, app store megoldások, hogy a store-ban milyen alkalmazások vannak szintén nagyon hasonló. A két platform közt az a nagy különbség szerintem, hogy az iOS userek sokkal jobban megbíznak az Apple-ben, mert nem egyszer bizonyította, hogy mérföldekkel előrébb tart a saját felhasználói adatainak a megvédésében, mint az android, illetve a Google.

NyL: Jó, ebben tulajdonképpen lehet valami, nehéz cáfolni, mert szerintem is így van. De azért szeretem viszont az androidot, mert nem vagyok hozzáláncolva egy adott gyártóhoz és sokkal nagyobb választékot kínál, amivel dolgozni lehet. Nekem például nem szimpatikus az Apple-ben, hogy nem ad lehetőséget a felhasználóinak, hogy eldöntsék, mi a jó nekik, ők akarnak diktálni, mi a jó. Például kitalálják, hogy többé nem kell jack-csatlakozó a telefonra. Aztán persze ezt később átveszi az android is, miután az Apple kitalálta, ez igaz, mégsem veszi át minden gyártó. Így még mindig megvan az a lehetőségem, hogyha szeretnék egy jack-csatlakozót a telefonomba, akkor tudok egy olyan gyártót, akinek még van.

JV: Sok mindenben egyetértek, ugyanakkor ennek nyilván ott van a másik oldala is. Igen, aki egyszer belecsöppen az Apple ökoszisztémába, az már nagyon nehezen fog belőle kijönni. Mert van egy nagy számítógépem, egy telefonom, egy tabletem és nagyon nagy előnye mindegyiknek, hogy ugyanazokat a dolgokat meg tudom rajta csinálni. Óriási hátránya ugyanakkor, hogyha esetleg szeretném a számítógépemet egy bármely más PC-re cserélni, akkor ki fog esni azokból a szolgáltatásokból, amit napi szinten nagyon sokszor használok és ennek megvan az ára. Dollárosítva nem is kis összeg, cserébe azonban a hardverek minősége és a support a hardverekre, iszonyatosan jó és tartós. Kétélű dolog.

Függetlenül attól, hogy iOS vagy android a terület, miben áll a mobilfejlesztői lét szépsége, ti hogyan látjátok?

NyL: Ha más diszciplínákkal hasonlítom össze a szoftverfejlesztésben, akkor azért szeretem a mobilfejlesztést, mert nagyon változatos. Nagyon sokszor csinálunk „vastag klienseket”, hiszen egy csomó dolog a telefonon történik és ha mondjuk weblapokat írsz, akkor ezekre a fejlesztésekre nincsen lehetőséged.

JV: Az elmúlt tizenkét évben olyan széles skálán mozogtam a termékek terén, amivel dolgoztunk, hogy nagyon nehéz lenne összefoglalni is. Nagyon szeretem, hogy ez a világ ennyire gyorsan változik és van mihez adaptálódni, a mobilfejlesztés hatékonyságra tanít.

NyL: Teljesen egyetértek ezzel. Limitáltabbak az erőforrások, mint egy számítógépen, ezért a hatékonyságra nagyon oda kell figyelni. És ez a tényező az, ami nagyon meg tudja nehezíteni, de nagyon meg is tudja fűszerezni ezt a munkát.

 

Egységben az erő: Debrecen BSC Kerekasztal

Diákok, pályakezdők, tanárok számára kínál programokat a kilenc céget tömörítő együttműködés

A Debrecen BSC (Business Service Center) Kerekasztal egészen egyedülálló kezdeményezés; egy egész régió legjelentősebb cégei fogtak össze, hogy közös érdekek mentén hozzák helyzetbe a helyi fiatalokat, pályakezdőket, de még a pedagógusokat is. A kilenc céghez tavaly az IT szektor képviseletét erősítendő, az EPAM is csatlakozott. Hogy melyek a közös célok, milyen programokat, eseményeket szerveznek, arról a LifeInTech podcast csatornán mesélt Kissné Nyéki Éva, a BSC Kerekasztal Program Lead-je és Kicsák Erika, az EPAM Debrecen Office Manager-e, ide blogra pedig készítettünk egy összeállítást a beszélgetésből!

microsoftteams-image_46.png

 Kissné Nyéki Éva

Tíz éve dolgozik az üzleti szolgáltató szektorban. Az elmúlt időszakban főként szolgáltatás-menedzsment területen szerzett szakmai tapasztalatot, közvetlen ügyfélkapcsolattal, nagy globális cégek munkáját támogatva. „A Debrecen BSC kerekasztal munkájába 2019 decemberében csöppentem bele és kaptam lehetőséget az együttműködés koordinálására, amit jelenleg is végzek” – mondja BSC-s munkájáról.

Kicsák Erika

Majd’ két éve dolgozik az EPAM kötelékében Office Manager-ként, azonban már az iroda életének szervezése mellett kommunikációs, marketing és HR területen is kamatoztatja tudását és tapasztalatait.

Egyetemi kurzusok cégvezetőkkel, három nyelven

A Debrecen BSC kerekasztal kilenc, debreceni telephellyel is rendelkező nagyvállalatot – a 4ig, a BT, a Deutsche Telecom IT Solutions, a DIEHL Aviation, a Flowserve, az NI, a Transcosmos, a UCC és az EPAM fog össze, azzal a céllal, hogy a városban jelen lévő globális szolgáltató vállalatok közösen növeljék a szektor ismertségét és elismertségét Debrecenben és a régióban. Az együttműködés három évvel ezelőtt jött létre, akkor még hét cég összefogásával, ehhez a munkához csatlakozott a tavalyi évben az EPAM és a 4ig.

A Debrecen BSC kerekasztal legfőbb törekvése, hogy bemutassa a szektor értékteremtő tevékenyégét. Különböző programok által bepillantást enged a modern és dinamikusan fejlődő környezetbe és a változatos karrierlehetőségekbe, mindemellett a nyelvi és kulturális sokszínűségbe, amit a multinacionális szolgáltatócégek kínálnak a munkavállalói számára. Mi, a kerekasztal működtetői, a programok szervezői fontosnak tartjuk megmutatni, melyek azok a készségek, kompetenciák, amik a szektor számára fontosak, ezáltal fel tudjanak készülni és még nagyobb eséllyel találják meg a helyüket a cégeknél. Programjainkat, eseményeinket ezeknek a céloknak a mentén szervezzük, jelenleg három különböző nyelven; magyarul, angolul és franciául elérhetők üzleti kurzusaink a Debreceni Egyetemen” – enged betekintést a BSC működésébe, céljaiba Kissné Nyéki Éva, a Kerekasztal Program Lead-je.

Az egy féléves, két kredites, szabadon választható képzéseken a cégek vezetői és szakemberei tartják az előadásokat, így a hallgatók első kézből, hiteles forrásból, élő példákon keresztül szerezhetnek olyan tudást, ami segítheti őket a karrierépítésben. Ezek a kurzusok azonban nemcsak azok számára hasznosak, akik a szektor irányába orientálódnak, hanem azok számára is pluszt jelenthetnek, akik épp karrierjük beindításán dolgoznak.

Pályaorientáció a diákoknak, kredit a pedagógusoknak

A BSC Kerekasztal munkája azonban nem csak az egyetemista és pályakezdő fiatalok számára kínál alternatívát. „Szoros kapcsolatban állunk hét debreceni középiskolával is, ahol pályaorientációs alkalmakon és egyéb közösen szervezett eseményeken keresztül igyekszünk segíteni a diákokat. Ezeken az alkalmakon a diákok képet kapnak arról, hogy ezeknél a vállalatoknál milyen jellegű munkára és karrierlehetőségre lehet számítani. Fontosnak tartjuk azt is, hogy a tanárok számára is bemutassuk, hogy milyen lehetőségeket tartogatunk a diákjaik számára. Úgy gondoljuk, hogy ők az elsődleges kapu, az első lépcsőfok afelé, hogy segítsük a diákokat a pályaorientációjukban, és pont ezért dolgoztuk ki a Debreceni Egyetemmel közösen az akkreditált tanárképzési programunkat, amely így jól beilleszthető a pedagógusi életpálya modellbe. Elmondhatom, hogy a kilenc céggel együtt nagyon büszkék vagyunk erre a programra, hiszen egyedülálló módon szektor együttműködésben létrejött akkreditált képzésről van szó, és ismereteim szerint nincs más példa ilyen programra” – mondja Kissné Nyéki Éva.

Összefogás, közösség, csapatmunka

Az EPAM 2020-ban, az év második felében csatlakozott az együttműködéshez. „Egy ideje már kerestük a módját, hogyan kerülhetnénk be még intenzívebben Debrecen vérkeringésébe, hiszen helyi irodánk folyamatosan és nagy léptékben növekszik, így elkezdtünk egyre nagyobb hangsúlyt fektetni a láthatóságra itt, a debreceni térségben is. Végül azért döntöttünk úgy, hogy csatlakozunk a Kerekasztal munkájához, mert úgy láttuk, talán nincs is jobb lehetőség ennél a kezdeményezésnél ami hozzásegítene a kitűzött céljainkhoz. Nagyon örülök, hogy részesei lehetünk ennek a munkának és az emberek számára igenis jelentéssel bír, hogy kilenc cég összeállt és együtt dolgozik a közös célokért. Jól szervezett és nagyon szépen felépített közösséghez csatlakoztunk, ahol mindenki a régióért tesz, mindannyian a BSC és az IT szektort szeretnénk népszerűsíteni a fiatalok körében. Ösztönözni akarjuk őket arra, hogy a környéken vállaljanak munkát, itt építsenek karriert, ezeknél a cégeknél” - mondja Kicsák Erika, az EPAM Debrecen Office Managere.

Erikával és az összes cég képviselőjével együtt én is nagyon hiszek a csapatmunkában és az összefogás erejében. Együtt mindig többre vagyunk képesek a saját egyéni életünkben és céges környezetben is. A Kerekasztal egyik küldetése, hogy megmutassa a csapatmunka erejét, betekintést engedünk a BSC és az IT szektor világába. Nehézségek persze vannak - de hol nincsenek? Ha mindenki beleadja a saját tehetségét a közös munkába, sokszínű és gyümölcsöző lesz a végeredmény” – vázol valós képet a Program Lead, Éva.

Hallgasd meg a teljes beszélgetést a LifeInTech podcast csatornán, és tud meg további érdekes részleteket! Ha bővebben tájékozódnál a BSC kerekasztal programjairól, a Facebook oldalukon és a weboldalon minden információt megtalálsz. További kérdéseidet pedig a debrecenbsc@gmail.com e-mail címen teheted fel.

 

 

 

 

 

Tudásbázis csúcsra járatva

avagy a 17 000 sok vagy kevés?

A kérdés persze költői. Hiszen a cégnél a lehetőségek tárháza olyan nagy, hogy gyakorlatilag teljesen személyre szabottan képezheti magát az, aki az EPAM-nál dolgozik. Mégpedig a tanulás a technológiai iparágban nem választás kérdése, szóval majdhogy mindenki él is a lehetőséggel. De mégis, hogyan épül fel ez a rendszer és minek alapján választhat épp hozzá illő tréninget a fejlődni vágyó? Molnár Andrea Associate Learning and Development Manager segített feltérképezni az EPAM képzési rendszerét.

microsoftteams-image_39.png

Molnár Andi hat éve dolgozik az EPAM kötelékében, jelenleg Associate Learning and Development Manager pozícióban. „Ezen idő alatt elég sok pozícióban „megfordultam”, még az eredeti Learning and Development (L&D) kezdő csapat tagjaként kezdtem, úgyhogy régi motoros vagyok.” – mondja. Jelenlegi feladatai közé tartozik a képzési igények felmérése, az L&D által szervezett programok és tréningek stratégiai tervezése Magyarországra, és néhány környező országra is, melyeknek szintén ő látja el az L&D manageri teendőit. "Ha tehetem én magam is kihasználom a képzéseink nyújtotta lehetőségeket. A Learning & Development nem egy olyan ágazat, amiben egyszer kitalálták a tutit, hanem folyamatosan fejlődnünk kell az ágazaton belül és, követnünk kell a trendeket.”

Az EPAM-nál mélyen gyökerező kultúrája van a tanulásnak. Az IT egyébként is olyan terület, ahol enélkül nem lehet talpon maradni. Előfordulhat, hogy valaki úgy lép a következő szintre vagy úgy lesz menedzser, hogy nem képzésről képzésre vezetett az útja. Mégis óriási segítséget jelentenek ezek akkor, ha valaki egy kicsit gyorsítani szeretne a tempón vagy szüksége van arra, hogy egy hozzáértő megmutassa, miben érdemes fejlődni, milyen réseket lehetne kitölteni.”- mutat rá az alap attitűdre Andi.

Belső igényekre szabva

Mindennek fényében pedig a cég által szervezett képzések mind a belső igényekhez vannak igazítva. A 'Learn' névre hallgató rendszer/portál a teljes adatbázist, a képzési paletta minden darabját tartalmazza. Ez a paletta túlzás nélkül nevezhető végtelenül színesnek, hiszen jelenleg több, mint 17 ezer tréning, workshop, hosszútávú program közül lehet választani. Ezek mélysége, időtartama, az elsajátítható készségek, tudásanyag szintje, mind-mind változó. Találni itt akár kezdő, a nulláról elsajátítható programnyelv tanfolyamot, egyik szintről a következőre felkészítőt vagy vezetőképző, egyéves kurzust is. A junior fejlesztőtől a top managerig tehát mindenki találhat a maga számára olyan témát, ami számára fejlődést hozhat. Aki megtalálta a neki tetszőt, csak jeleznie kell a rendszeren keresztül az igényét és ezeknek a kéréseknek az alapján állítják össze Andiék a havi, illetve az éves tréningterveket.  „A tervezéskor nagyon fontos, hogy ne csak az egyéni, hanem a projektigényekhez, vagy egy-egy adott divízióra, esetleg egy teljes lokációra leképezett igényeket is figyelembe kell vennünk. Szorosan együttműködve a menedzsmenttel, a vezetőkkel és kisebb csoportokkal, practice-ekkel karöltve dolgozzuk ki év elején a terveket, nagyon komoly egyeztetések és rengeteg szempont, érdek figyelembevételével.”

Tudásbázis csúcsra járatva

De vajon miért nem egyszerűbb, a külső, már mások által megszervezett tréningeket összefésülni és a kollégák számára elérhetővé tenni a részvételt? „Az EPAM-nál rengeteg kiemelkedő tudással rendelkező szakember dolgozik, akik abban is élen járnak, hogy támogatni szeretnék a kollégáikat azzal, hogy megosztják a megszerzett tapasztalataikat. Ők trénerként, mentorként, vagy szakértőként vesznek részt a programjainkban. Ezt az óriási rendelkezésre álló tudásbázist vétek lenne nem kiaknázni. Itt azonban nem csak egy-egy országról beszélünk; régiós vagy akár globális szinten is megosztjuk egymással a tudást, a lehetőségeket. Ugyanez igaz az én csapatom munkájára is, akik a helyi koordinálásban vesznek részt, de globálisan egy többszáz fős L&D csapatra tudunk hagyatkozni, illetve az általunk az évek során összegyűjtött óriási adatmennyiségből dolgozni. Megosztjuk egymással a programjaink anyagát és talán ez a legnagyobb erősségünk és erőforrások szempontjából is ez a gazdaságosabb a cég számára.” – avat be a részletekbe Andi.

Welcome on board, welcome on Learn

Amikor valaki belép a céghez, automatikusan hozzáférést kap ehhez a Learn platformhoz ahol e-learning lehetőségek is rendelkezésre állnak, így bármikor, tetszőleges időpontban is tanulhatnak. Emellett elérhetőek mentorprogramok is, ahol ténylegesen egy mentor az, aki segíti a fejlődését az adott embernek. A csapatvezetők feladatai közé tartozik az is, hogy segítsenek egy fejlődési útvonal kialakításában az új belépőnek és támogassák abban, hogy milyen irányban érdemes keresgélni a kurzusok között. Így senki nincs magára hagyva a tanulásban, mindig van kihez fordulni, így a mentorprogramok valóban a legegyszerűbbek és legkönnyebben használhatók a kínálatból. Rendelkezésre áll a mentor segítsége, emellett további előny, hogy egy csoportos tanulási formáról van szó, ahol egymást is segítik a résztvevők.

A jövő zenéje, a ma munkája

Jelenleg több olyan programon is dolgozunk, ami még nem volt a cégnél és úgy tűnik, hogy szükség lesz rá a jövőben. Ezek a programok nem biztos, hogy azon nyomban elindulnak, sok idő és tervezés, tesztelés előzi meg míg élesben is részt lehet venni rajtuk. Ráadásul sosincs olyan, hogy kész egy program, folyamatosan fejlesztenünk kell, amit csinálunk,.. A programjaink kialakításánál általában újra szoktuk használni az adott folyamatokat, rendszereket, amik már jól működtek. Ez megkönnyíti azt, hogy az új trendekhez viszonylag gyorsan új programokat tudjunk ajánlani a dolgozóknak. Ezáltal pár hónap alatt létre tudunk hozni egy viszonylag komplex tréninget, ami segít abban, hogy egy új technológiát sajátíthassanak el a kollégáink.” – mondja Molnár Andrea a fejlesztések, a jövőben induló új programok kapcsán.

Néhány program külsősök számára is elérhető, úgy mint az angol nyelvű interjúra felkészítő kurzus, vagy a gyerekeknek kifejlesztett Scratch alapképzés:

Buddy, mentor, HR, manager... mindenki segít

avagy így lettem EPAM-os Business Analyst a „New Normal” idején

Boros Anna, Business Analyst egy meetupon találkozott először a céggel, majd, amikor megkereste egy recruiter, úgy döntött vált a járvány idején. Most elmeséli hogyan történt mindez otthonról, online. 

microsoftteams-image_36.png

Az eredetileg közgazdász Anna idén januárban csatlakozott az EPAM-hoz, mint Business Analyst, és bár korábban ezen a területen szerzett már tapasztalatot, a karrierjét projekt menedzsment területen kezdte, nem az IT-ban.

Miért a váltás, hogyan kerültél az iparágba?

Korábban folyamatmigrációs projekteken dolgoztam és bár nagyon élveztem, mindig hiányoltam, hogy nincs időm arra, hogy a koordinációs feladatok mellett jobban belelássak magukba a folyamatokba. A határidők is túlságosan szűkek voltak, párhuzamosan több projektet vittünk. A Business Analyst (BA) irány azért kezdett érdekelni, mert sok olyan készségre, skillre van szükség, mint a projektmenedzser szerepben, és a feladatok közt is van átfedés. Ellenben egy BA-nak a fő feladata, hogy jól megértse az ügyféligényeket, hogy pontosan mit kell megvalósítani, így számomra ez nagyon jó kompromisszum volt; amit szerettem projektmenedzserként, az megmaradt, amit hiányoltam, azzal pedig kiegészültek a feladataim ebben a pozícióban.

 

Hogyan alakult az interjú és a belépés folyamata, úgy, hogy időközben mindez már a pandémia alatt, egy megváltozott környezetben zajlott?

Megkeresett egy EPAM-os recruiter LinkedIn-en. A céget már ismertem, mert 2018-ban részt vettem egy nőnapi meetupon az irodában, melynek a témája az volt, hogyan lehet egy nő sikeres az IT szektorban. Nagyon jó benyomásokat szereztem, tetszett a légkör, szimpatikus volt a cég. Amikor megtaláltak, pont emiatt akartam meghallgatni az ajánlatát, hiszen emlékeztem a pozitív élményre. Aztán lezajlott az interjúfolyamat és végül nagyon örültem, hogy belevágtam, elfogadtam a felkínált ajánlatot.

 

A korábbiakhoz képest nem volt furcsa, hogy mindez teljes mértékben online zajlik?

De, nagyon furcsa volt, hogy az ember senkivel nem találkozik szemtől szemben. Bár mindig bekapcsoltuk a kamerát, mégis más volt így, mint a korábbi interjúim. Először egy HR-es, telefonos kör volt, általános beszélgetés, az angoltudásomat csekkolták, majd következett egy kb. másfél órás online beszélgetés, ahol főleg szakmai kérdéseket kaptam, konkrét példákat kértek, mint például egyes szituációkban mit csinálnék, hogyan oldanám meg a felmerülő problémákat. Végül volt egy utolsó interjú a managerrel, akitől igazán részletes válaszokat kaptam a pozícióval és a belépéssel kapcsolatban.

Mikor felvettek, aggódtam, hogy milyen lesz úgy kezdeni egy új munkahelyen, hogy egyáltalán nem találkozom élőben a kollégákkal, nem vagyunk ott egymás mellett az irodában, nem tudok odamenni senkihez, hogy megkérdezzek valamit, esetleg segítséget kérjek. Emiatt volt bennem leginkább félelem a váltással kapcsolatban. Miután jeleztem ezeket a HR-nek és a manageremnek, beszélgettünk erről és megnyugtattak, hogy már nagyon sok embert vettek fel a céghez és bejáratott folyamata van az online beléptetésnek, az "onboardingnak". Lehet kérni „buddyt”, aki válaszol az általánosabb kérdésekre, segít, ha bármiben kell, útmutatást ad de akár mentort is lehet kérni, aki már inkább szakmai támogatást nyújt.

Szintén nagyon nagy segítséget jelentett, hogy a járványidőszak alatt nincs próbaidő a cégnél, hanem a rendes felmondási idő van érvényben már az első három hónapban. Szerintem ez nagyon megnyugtató, hiszen főleg a munkavállaló érdekeit képviseli. Végül semmilyen nehézség nem adódott, rendben ment az "epamosodás".

 

Mit mondanál annak, aki még előtte áll az interjúnak, a belépési folyamatnak?

Ha nyitottak, és látják a tanulni, fejlődni vágyást, akkor biztos, hogy nem lesz semmi gond. Nagyon fontos, hogy merjünk kérdezni és jelezni, ha valamit nem tudunk, főleg az elején, amikor tényleg minden új, a kollégák, a projekt, a cég. Ez az egyik legfontosabb dolog. Tapasztalataim szerint mindenki nagyon segítőkész és szívesen is segít bármiben. Másrészről lassacskán azért lesz visszatérés az irodába és a teljes home office időszak véget fog érni, igy lesz lehetőség azok számára, akik szeretik az irodai jelenlétet is.

 

A podcast bővebb anyagát hallgasd meg itt, benne arról is, mit csinál az IT-ben a Business Analyst és vajon nehéz volt-e másik iparágról az IT-ra váltani!

 

Küldetése: kockázatmentesítés – Interjú Bartók Tamás, Solution Architecttel

„A szakmai kapcsolati háló a legjobb módja, hogy értéket teremtsünk, közvetítsünk.”

Bartók Tamás, a szegedi EPAM-nál Solution Architect, akire egy új szervezeti egység felépítését bízták rá, amely arról gondoskodik, hogy a már "sokat látott", tapasztalt kollégák, a saját projektjükön kívül is elérhetők legyenek, hogy tudásukat megosszák más szervezetekkel, projektekkel. Az új formáció egyúttal azt is szavatolja, hogy a senior kollégák egyfajta "guru" szerepben, új kihívásokat találjanak, így maguk is tudnak fejlődni.

bartok_tamas.png

Mindig is színes személyiségnek tartottam magam, egész életemben rendkívül sok minden érdekelt, sajnos mindig egyszerre, amit nem mindig könnyű menedzselni.” – így jellemzi magát az EPAM-nál 2013 óta dolgozó szakember. Már fiatalon céltudatosan halad előre, az egyetemen demonstrátorként tevékenykedik, később munka mellett végzi el a doktori iskolát. Az EPAM-hoz is azért igazol, mert „...fiatalként úgy gondoltam, hogy nincs végtelen időm arra, hogy kivárjam, míg a környezet ideálissá válik számomra. Fontosnak tartottam, hogy ezt a környezetet én magam alakítsam.” A céghez senior fejlesztőként lép be, szinte azonnal rábízzák egy csapat vezetését és nemsokára vezető fejlesztővé léptetik elő. További szakmai tapasztalatokkal gazdagodva – oktatás, technikai architect feladatok, korai projekt előkésztés különböző projekteken – négy év alatt jut el jelenlegi Solution Architect szerepköréig.„Ezen a skálán is vannak további lépcsőfokok, aktívan dolgozom rajta, hogy lépkedhessek felfele.”- mondja jelenlegi céljairól. 

A témánk fókusza az az új szervezeti egység, amit tavaly, 2020-ban kezdtél építeni. Hogyan mutatnád be, mi a lényege ennek az építkezésnek?

A magyar menedzsment kérésére, 2020-ban kezdtem el a meglévő pozícióm mellett ezt a munkát. Ahhoz, hogy megértsük, miért volt szükség erre a szervezeti egységre, látni kell, hogyan épül fel az EPAM. Különböző szervezeti struktúrák mentén szerveződik a fejlesztés; az egyik ezek közül az un. Delivery, azaz a leszállításért felelős struktúra, mely méretét tekintve talán a legnagyobb. Emellett vannak jelen a Solution Practice-ek az üzleti, szervezeti oldal. Miután a Business Unit-ban töltöttem el három évet, kértek fel arra, hogy a már említett Delivery egységben építsek egy új organizációt. Mégpedig azzal a célkitűzéssel, hogy kiszolgáljuk, segítsük a különböző egyéb szervezeti egységeket, projekteket azáltal, hogy tapasztalt, senior kollégákat szerepkörüktől függetlenül egymással összekötünk. Ezáltal aztán még több tudást, értéket tudunk szállítani az ügyfelek, valamint különböző szervezeti egységek részére is.

Korábban nem volt ilyen, miért támadt erre igény éppen 2020-ban, amikor amúgy is nehezített pályán kellett mozogni?

Azt láttuk, hogy az üzleti oldalnak problémát okoz, hogy minden egyes alkalommal, amikor egy új ügyfélnek ajánlatot szeretnénk adni, olyan senior kollégák kerültek egy csapatba, akik sokszor még soha korábban nem dolgoztak együtt. Mivel nem volt közös munkatapasztalatuk, nehezen volt garantálható, hogy az elvárt magas minőséget szállítsuk. Azt is észrevettük, hogy számos tapasztalt kollégánk, bár maga mögött tudhat jó néhány projektet, már évek óta ugyanabban a feladatkörben dolgozik. Egy idő után repetitívvé / unalmassá válhat a feladat, ami egyfajta lefelé vezető spirált indíthat el az illető karrierjében. Ahhoz, hogy ezt megtörjük színesebb feladatokat kell biztosítani. Így két legyet ütöttünk egy csapásra ennek a szervezetnek a létrehozásával. Mindemellett volt egy harmadik tényező is; ez az utóbbi időben a technológiai fejlesztés iránt jelentkező kereslet emelkedése - globálisan. Egyre több ügyfél érdeklődik a szolgáltatásaink iránt, így meg kell vizsgálnunk, melyik ügyféllel fogunk együtt dolgozni, mennyire illik a portfoliónkba és mi magunk mit szeretnénk nyújtani. Ezt azonban nem biztos, hogy egy Business Development-el foglalkozó kolléga egymaga képes eldönteni, fontos, hogy legyen egy olyan, magasan képzett, nagyon tapasztalt csapat, akikre támaszkodhat ebben.

 Milyen szerepkörökben dolgoznak a csapat különböző tagjai?

A szervezetet eleve úgy építettük fel, hogy az alegységek tükrözzék a lefedni kívánt területeket. Ennek érdekében a különböző pozíciókra, címekre is figyelünk és alapvetően a feladatkörökre koncentrálunk. Van egy Project Management Office nevű szervezetünk, ahol alapvetően projektmenedzsmenttel foglakozó kollégák vannak. Ők különböző (jó)gyakorlatokat osztanak meg egymással, így pl. azon is dolgoznak, hogy ajánlatadásnál  rendelkezésre álljanak azonnal használható anyagok. Felállt egy un. Business Domain Practice, ők az üzleti domain területen átívelő tudást fogják össze. Erre azért van szükség, mert az adott iparág üzleti környezetének ismeretével, jobb ajánlatokat tudunk adni, illetve az ügyfélre is pozitív benyomást tusunk tenni, ha ismerjük és használjuk az ő "terminus technikusait". A harmadik csapat a Product Management Competency, akik elsősorban a termékfejlesztéssel foglalkoznak és az ügyfelek igényeinek lebontásában és a tervezésben - mennyi idő alatt, milyen funkciókat szállítsunk – vesznek részt. Végül a negyedik terület a Technology Excellence, ahol főként Architect, Principal Engineer kollégákkal dolgozunk, akik a projektek technológiai előkészítéséért felelnek.

Hogyan viszonyul ez a practice a Solution Practice-hez?

A Solution Practice-k valamilyen üzleti vagy technológiai domain mentén szerveződnek, ott egy erős kollaborációt hoznak létre a practice-en belül. Ez egyébként szintén un 'silókon' átívelő szervezet, ám ők egy adott domain mentén mozognak. Mi alternatívát kínálunk azoknak, akik nem feltétlenül szeretnének egy-egy Solution Practice-hez tartozni, ezáltal specializálódni. Ide leginkább azokat várjuk, akik színes, átfogó tudást szeretnének fenntartani és hajlandóak akár egyszerre több, különböző üzleti domainnel rendelkező projekten dolgozni, vagy "csak" szakmai tanácsadást végezni. Mivel silókat bontunk le, különböző kollégákat kötünk össze és erős kollaborációt hozunk létre, mégis nagyon hasonlítunk a Solution Practice-ekhez. 

Mi az, amivel te foglalkozol, milyen feladataid vannak ehhez kapcsolódóan?

Absztrakt megfogalmazásban, a pontokat, az embereket kötöm össze más szervezeti egységekkel és folyamatokkal. Mondhatnám úgy is, hogy egyfajta katalizátor vagyok. Szeretném elérni, hogy a csapat/practice-tagok, saját kapcsolati hálót is ki tudjanak építeni, mert ez a legjobb módja annak, hogy értéket szállítsunk egymásnak és a klienseinknek. Hiszem, a sokszínűség mindennek a záloga.

Hogyan fogalmaznád meg, mi a Solution Architect szerepkör lényege?

Ennek a feladatkörnek az esszenciája a kockázatmentesítés. Ez rendkívül fontos terület, hiszen így biztosítható, hogy a különböző ajánlatokat, követelményeket elviselhető kockázati profil mellett tudja vállalni maga az ügyfél és az EPAM is. A Solution Architect szerepe pedig, hogy megértse az üzleti domaint és mind technikai, mind követelmény tekintetében megvizsgálja a különböző aspektusokat, majd javaslatot adjon, hogy hogyan minimalizálható a bizonytalansági faktor. Eszköztárban nem csupán technológiai tudásra, de bizonyos interperszonális és kommunikációs képességekre is szükség van.

Folyamatosan keresitek az új kollégákat, kiket, milyen szerepkörben dolgozó szakembereket vártok leginkább?

Mindenkire szükségünk van, aki illeszkedik a profilunkba. Ha mégis ki kell emelnem pár szerepkört, akkor Software és Solution Architect valamint Product Managereket keresünk, de ha egy nagyon jó profillal rendelkező Project vagy Delivery Manager érkezik, őt sem fogjuk elutasítani. A szervezetünket olyan kollégák tehetik gazdagabbá, akik szerteágazó tapasztalatokkal rendelkeznek, több projektet láttak már szakmai életük során, ezáltal színesebbé tehetik a közegünket.

„Projekten vagyok!” 1. rész: Nyolc projekt egy programban, Wealth Management területen

„Projekten vagyok!” címmel új sorozatot indítottunk a LifeInTech csatornán. A „Mit csinál a...” sorozat szerepköreinek bemutatása után ezúttal arról beszélgetünk, hogyan épül fel egy projekt, egy csapat, milyen szerepekben, kik dolgoznak benne és milyen feladatokat végeznek. A nyitó epizódban egy új program alá szerveződött projektről beszélgettünk Lővey Dáviddal, Dallos Mihállyal és Pozsonyi Zoltánnal. Blogverzió, összefoglalva, alább!

microsoftteams-image_30.png

  • Dallos Mihály Scrum Master, Zolival egy csapatban dolgozik, négy éve EPAM-os, január elején kezdett a szóban forgó projekten.
  • Pozsonyi Zoltán hat és fél éve EPAM-os, a projekten fél éve Team Lead-ként tevékenykedik. Feladata, hogy technikai szempontból megszervezze a csapat munkáját, öt-hat fős csapatot vezet.
  • Lővey Dávid programmenedzserként dolgozik az ügyfélnél. Az ő szerepköre, hogy a különböző a projekteket segíti összehangolni. Egy másik projekten Scrum Masterként is dolgozik.

Program és projektek

2020 őszén indult el az az ügyfél-program, mely több projektet is magában foglal és melyet a hazai EPAM egyik Delivery Centere indított el.

Az új programban hat különböző projekt szerepel; az első, nyár végén indulót ősszel öt másik követte. Összesen nyolc projekt van a programban, melyek nem csupán Magyarországon működnek, van egy fejlesztői központ az USA-ban és folyamatban van egy lengyel csapat csatlakozása is.” – meséli Lővey Dávid, programmenedzser.

A főképp Wealth Management területen tevékenykedő kliens a program keretében a már elavult, un. legacy rendszereit szeretné újra implementálni és dizájnolni, mindezt AWS környezetben, a legmodernebb technológiákat alkalmazva.

Az emberek szeretnek ezzel dolgozni, az AWS most nagy hype, mindenki meg akarja tanulni.” – ezt már Pozsonyi Zoltán, Team Lead jegyzi meg, hozzátéve, hogy

alapszintű business tudás szükséges a munkához, és az ügyfél remekül ellátja a csapatot információkkal. Ennek letéteményese az ügyfél által delegált Product Owner (PO), aki amellett, hogy meghatározza, mi a feladat, egyúttal végső döntéshozó is. Ért az adott területhez és biztosítja azokat a szakértőket, akik specifikusabb tudással rendelkeznek és válaszokat tudnak adni a  projekten dolgozóknak.

 

Scrum, ami összeköt

Olyan ez a program, mint egy föderáció; több félig független team dolgozik a saját projektjén, de mégis együtt. A nyolc projekt más-más területen dolgozik mégis egységesek abban, hogy Scrum keretrendszert használnak, a ceremóniák, a folyamatok nagyon hasonlítanak mindenhol. Szintén hasonlóság, hogy a már említett PO-t a kliens hozza, aki beépül a csapatba. Ez pedig egy nagyon jó set-up, nincsenek nagyon éles határok az „ők” és a „mi” között, sokkal jobb így a környezet, összehangban van az emberek hozzáállása és a szervezet támogatása is.” – ismerteti a kereteket Dallos Mihály, Scrum Master.

Maga a Scrum egy általános rendszert követ, melynek részei különböző ceremóniák, mint a Daily Stand-up, a Sprint Planning vagy a Retrospective. A csapat a Daily Stand-upokon találkozik egymással, ahol röviden megbeszélik, ki, hol tart, mi a következő feladat, amivel foglalkozik aznap. Ha van elakadás, azt is jelzik és a csapat közösen dolgozik az elhárításon, ahogyan a meetingeken legtöbbször jelen lévő PO is segít ezekben a kérdésekben. A fejlesztők közösen dolgoznak az adott Sprintben, a Sprint célok eléréshez csapatmunkában próbálják megoldani a feladatokat. A Scrum Master feladata pedig, hogy aktívan részt vegyen ebben a folyamatban. Mivel a különböző csapatok, különböző nyelvekben kódolnak, back-end és front-end fejlesztés is zajlik, így minden csapat kicsit más.

 

Nemzetközi csapat - időzónák közt

A csapat nemzetközi, hiszen az amerikai kontinenssel dolgoznak, így a hat óra időeltérés a napi munka egyik tényezője. Az ügyfél-meetingek jellemzően délután kettőtől hat óráig tartó intervallumban zajlanak, ezért is nagyon hatékony, hogy vannak a csapatban „on shore” kollégák is, akik EPAM-osok, ám helyileg az USA-ban dolgoznak. Ez azért nagyon hasznos, mert így ott lehetnek az ügyféllel egy időzónában, így sokkal könnyebben tudják információval segíteni a hazai terepen dolgozó csapatot.

Ebben a programban a kliens kifejezetten rugalmas, így viszonylag korán kezdődik a közös munka és így a vége sem húzódik el nagyon későig.” – mondja Dávid és kollégái hozzáteszik, szigorú kötöttség e téren nincsen. Ha alkalmanként később tartanak egy meetinget, lehet, hogy másnap később kezdi el az adott kolléga a feladatait, így egyensúlyt lehet tartani munka és magánélet között. Emellett, mivel a projekt a járvány időszaka alatt indult, a home office helyzet is ad egyfajta rugalmasságot a csapattagoknak.

 

Projektépítés online

A legnagyobb kihívást épp ez utóbbi tényező jelentette egyben, hiszen a csapat kialakítását

úgy kellett sikeresen megoldani, hogy az egyes emberek gyakran még soha nem találkoztak egymással. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy ez lehetséges, ám így még fontosabbá váltak a megbeszélések, a problémák gyors tisztázása, a folyamatos kommunikáció egymással, különböző fórumokon.

Mindezeken kívül igyekszünk heti egyszer például virtuális kávézást beiktatni, amikor nem a munkáról beszélgetünk, de akad olyan csapat, ahol naponta van negyedórás napindító kávézás és virtuális csapatépítést is tartanak kéthetente.” – vázolja Misi, milyen eszközökkel igyekeznek egyben tartani a csapatokat.

 

Az ideális csapattag

Jelenleg globálisan összesen nyolc projekt fut, és szeretnének újabb streameket nyitni Magyarországon is. Az egyes projektek érettsége más-és más, vannak, amiket már zártak, az adott csapat ilyenkor átmegy egy új projektre, új lehetőségeket kapnak, hiszen van munka bőven.

Az újonnan érkezőket a beilleszkedés érdekében online is „Buddy-program” várja, melynek a lényege, hogy egy kijelölt kolléga segíti, kíséri az új kollégát a projekten.

Az új kollégák felvétele pedig folyamatos, keresik az ideális csapattagot; a leendő EPAM-os fejlesztő jól alkalmazkodik már meglévő csapathoz, képes velük együtt lélegezni. A jelenlegi környezetre – home office – nyitott, képes távolról is elvégezni a feladatait. Fontos a jó kommunikáció és, hogy ez angolul is menjen, hiszen a mindennapi munka nyelve ez. Ehhez azonban a cég maga is remek lehetőségeket biztosít; az alapnak tekinthető középfokú tudást könnyen fejlesztheti itt, aki szeretné, hiszen a saját angol csapat mindenféle fajta kurzust biztosít a tanulni vágyóknak.

A készségek sorában továbbá kiemelt jelentőségű a kezdeményezőkészség, hiszen a Scrum csapatban fontos, hogy magukénak érezzék a kollégák a problémák megoldását, a közösség érdekében.” – zárja gondolatát Dávid.

 Podcast link: https://epa.ms/ProjektenVagyok1

 

„Az igazán emlékezetes karrierutak azok, amikor valaki területet vált.”

Az EPAM Debrecen vezetőjével Bessenyei Zsolttal közösségről, a szakmaiságára méltán büszke helyi csapatról és arról beszélgettünk, mi az, amiben mi magyarok különösen erősnek számítunk a nagy, globális EPAM családon belül is.

microsoftteams-image_22.png

Bessenyei Zsolt - mint sokan az IT világában - pályaelhagyónak vallja magát; matematika, fizika tanárként végzett Debrecenben, az akkori Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Már az egyetemi évek alatt elkezdett szoftverfejlesztéssel foglalkozni és bár szerette a tanítást is, mégis az előbbi mellet döntött. Az egyetemi évek alatt már ilyen területen helyezkedett el és kezdett dolgozni, több, kis és- közepes magyar cégnél, többféle szerepkörben, különböző technológiákkal szerzett tapasztalatot. Tíz év után azonban elérkezett a pillanat, amikor úgy látta, nincs tere, tovább fejlődési lehetősége. Végül, figyelmes keresést követően a váltás mellett döntött, az EPAM-ot választotta.


Mit hallottál az EPAM-ról, mikor a karriered első tíz éve után úgy döntöttél, hogy váltasz és az EPAM-hoz szerződsz?

Szerintem, ha fejlődni akar valaki, kézenfekvő lehetőség, hogy multicéget választ, hiszen a cég méretéből és nemzetköziségéből fakadóan sokkal tágabbak a lehetőségek. Ezt láttam meg az EPAM-ban, emiatt döntöttem úgy, hogy itt fogok dolgozni

Az, amit vártál és az, amit tapasztaltál, mennyiben fedték egymást?

A várakozásaimnak teljes mértékben megfelelt minden. Fejlődési lehetőségek és a projektek változatossága tekintetében is valóban nemzetközi színvonal jellemző a cégre.

Vezetőként mit gondolsz, mi az a hívószó, amiért az emberek, akik itt dolgoznak, az EPAM Debrecent választják, a nemzetköziségtől most eltekintve?A legfontosabb egy munkahelyen az, hogy milyenek a munkatársak. Az, hogy kikkel dolgozunk együtt. Az EPAM-nál nagy tudással rendelkező, segítőkész emberek végzik a munkájukat, aminek híre van a városban.

Mi az oka, hogy ez így alakult?Az EPAM nemzetközi sztenderdjei adottak és világszerte minden irodában egységesen jelen vannak. Érvényes ez a kiválasztási folyamatra is, aminek nagyon fontos szerepe van abban, hogy ennyire jó csapat gyűlt össze Debrecenben. Amit a jelöltekben elsősorban keresünk az a megfelelő alaptudás és a fejlődéshez, a tanuláshoz való hozzáállás. Amikor már az EPAM-nál dolgoznak, akkor pedig minden lehetőséget, segítséget és hátteret megadunk ahhoz, hogy fejlődni tudjanak. Mi nem a top tehetségeket, hanem a megfelelő alapanyagot keressük. 

Hogyan ismerhet magára az, aki potenciális EPAM-os, csak még nem tudja? Ha valaki érez magában ambíciót, de olyan helyen dolgozik, ahol nincs elég tér a fejlődésre, csak ”kihalásos alapon” lehet előrejutni, a cég nem fejleszt új termékeket, nincs lehetőség új technológiák bevezetésére, megismerésére, akkor érdemes elgondolkodni a váltáson. Amennyiben emellett nincs mód az ügyfelekkel, partnerekkel való kapcsolattartásra, tanácsos olyan munkahelyet keresni, mint az EPAM, ahol ezek a tényezők adottak. 

Hogyan képzelhető el, miként alakul egy EPAM-os karrier a belépéstől kezdve?Az EPAM, ahogyan már említettem, egy nagy multicég, ehhez méltó háttérrel. Aki hozzánk jön dolgozni Debrecenben egy nagyon jó csapatba kerül, tapasztalt, segítőkész munkatársakkal dolgozhat együtt. Nagyon fontosnak tartjuk a mentorálást, mint a tudásátadás leghatékonyabb formáját és az önképzéshez is minden segítséget biztosítunk. Az itt dolgozó kollégák mindemellett meetupok és konferenciák által is igyekeznek megosztani az ismereteiket a többiekkel.

Magyarországon három EPAM iroda működik jelenleg, Budapesten, Szegeden és Debrecenben. Mindegyiknek megvan a maga sajátossága és a debreceni iroda presztízse kifejezetten nagy, híres a magasan képzett, nagy tudással rendelkező szakembereiről.A cég nagy hangsúlyt fektet arra, hogy nemcsak a hazai irodák, hanem a több mint 30 országban jelenlévő összes iroda ugyanolyan megbecsülést kapjon és ugyanolyan szolgáltatást nyújtson az ügyfelek számára. Az egyes szakterületekre való specializálódás az, ami részben megkülönbözteti az irodákat és nyilván vannak kulturális különbségek is. Mi magyarok és így a debreceniek is leginkább a problémamegoldó képességünkről vagyunk ismertek, akik mindig addig dolgozunk, míg megoldást nem találunk az ügyfél vagy egy adott technológia problémájára.

Miért alakult vajon úgy, hogy a hazai EPAM szakemberek a problémamegoldásukról híresek cégszinten?Több tényező együttes hatása ez. Alapvetően van egy ilyen nemzeti karakterünk, de hozzájárul ehhez az is, hogy az új kollégák felvételekor, illetve képzésüknél folyamatosan jelen van ez a tényező. Ha problémamegoldó kollégák választanak ki, vesznek fel és képeznek ilyen készséggel rendelkező új embereket, akkor a tapasztalat szerint belőlük is jó problémamegoldó szakember válik majd. Ez az attitűd tehát a mindennapok része nálunk, ezt látja mindenki. Az itt dolgozók kreatív megoldásokat keresnek, nem teszik fel a kezüket és hátrálnak meg, ha valami váratlan akadály kerül eléjük.

A 30 különböző országban való jelenlét magában rejti a nemzetközi karrier lehetőségét is.Bárhol a világban dolgozik egy EPAM-os, nemzetközi csapatba kerül, itt Debrecenben sincs ez másként. Különösen most, a járvány által kialakult Home Office helyzetben lettek még gyakoribbak a vegyes csapatok, emellett az ügyfélkörünk is nemzetközi, szinte kizárólag külföldi cégekből áll. Úgy gondolom, hogy a debreceni iroda egyedülálló Magyarországnak ebben a régiójában azáltal, hogy egyszerre van jelen a cég és az ügyfélkör nemzetközisége. Ennek köszönhetően nemzetközi színvonalon dolgozunk, mind az elvárások, mind a lehetőségek tekintetében.

Van-e tipikus karrierút az EPAM Debrecennél?

Mindenki arra halad, amerre szeretne, ám érdemes figyelembe venni, hogy a nemzetközi trendek nagyon meghatározóak, ezeken a területeken lehet és érdemes igazán fejlődni. A többség a klasszikus szakmai fejlődés útján haladást követi, azaz a választott területén gyűjti a tapasztalatokat és egyre magasabb szintű - Lead vagy Architect - feladatokat lát el. Azonban az igazán emlékezetes karrierutak azok, amikor valaki területet vált, mert ezek a legtöbb esetben nagyon látványos karrierfejlődést eredményeznek. Az a tapasztalat, hogy az emberek nagyon kreatívan tudják használni a más területen szerzett tudásukat, így a saját területükön haladóknál gyorsabban képesek előrejutni.

Te, személyesen milyen tervekkel vágsz neki a következő időszaknak és hogyan látod az EPAM Debrecen jövőjét?

Az egész cégben és a debreceni irodában is a növekedés a meghatározó tényező, a jövőben is ezt szeretnénk folytatni. Vágyam, hogy ebben én is részt vehessek és a munkámmal elősegíthessem ezt a folyamatot. A növekedés azonban nem csupán a létszámra értendő; nagyon fontos, hogy maguk az itt dolgozók is kiteljesedjenek, a karrierjük haladjon, szeretném, ha minél több kiváló Architect és Manager lenne és nevelődne ki Debrecenben. Nagy fejlődést várok itt Debrecenben a mesterséges intelligencia és a Big Data területein, ezekben is szeretnék aktívan részt venni és elősegíteni ezt a haladást.



Egy cél, ami közügy – Magyar Máltai Szeretetszolgálat – EPAM együttműködés

Az EPAM vállalati kultúrájának szerves része az önkéntesség, annak a tudásnak a közkinccsé tétele, amivel az itt dolgozók rendelkeznek. Ennek a tevékenységnek részeként idén fejeződött be a Magyar Máltai Szeretetszolgálat weboldalának fejlesztése, melyet azzal a céllal hoztak létre, hogy a szervezet világszerte végzett jószolgálati tevékenységét közelebb hozzák az emberekhez, a magyarok jobban megismerjék ezt a vetületét is a munkájuknak.

microsoftteams-image_21.png

A feladat

A munkánk elsődleges fókusza Magyarország és a Kárpát-medence magyarlakta területein élők megsegítése. Ugyanakkor hosszú múltra tekint vissza a legtávolabbi területen élőkkel való sorsközösség-vállalás, az ő nehézségeik enyhítése is, amely feladatkör egyébként egyidős a Magyar Máltai Szeretetszolgálat történetével.  Magyarország EU-s tagságából, kötelezettség-vállalásából kifolyólag is ellátunk humanitárius feladatokat, projekteket, melyekkel hazánk mindenkori külügyminisztériuma nagyon gyakran a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot bízza meg." – mutatja be röviden a szervezet nemzetközi tevékenységét Solymári Dániel, a nemzetközi kapcsolatainak  vezetője. Mivel a honi közvélemény elsősorban a hazai tevékenységgel azonosította munkájukat, szerették volna intenzívebben kommunikálni azokat az eredményeket is, melyeket a nemzetközi térben értek el és melyekre minden magyar állampolgár méltán lehet büszke. Ebben találtak partnerre két évvel ezelőtt az EPAM-ban, akiknek segítségével sikerült megvalósítani a nemzetközi segélyezés bemutatását egy különálló, kifejezetten ezt a célt szolgáló weboldalon.

A megoldás

Mikor megkeresett minket a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és elmondták, mit szeretnének, hamar kiderült, nem pusztán arról van szó, hogy fejleszteni kell a tevékenységükről egy weboldalt. Szerették volna megmutatni, hogy nem csupán a hazai és határmenti magyaroknak nyújtanak segítséget, hanem világszerte jelen vannak a tevékenységükkel. Megérteni, megértetni, hogy miért kell nemzetközi feladatokat ellátni, míg itthon is vannak rászorulók, fontos célja volt a felület létrehozásának.”- mondja Radányi Zoltán, Experience Design igazgató, aki a weboldalt fejlesztő háromtagú csapatot vezette. A közös munka során döntöttek aztán úgy, hogy a hazai szolgálatot bemutató oldal mellett egy új oldal készül, külön a nemzetközi segélyezésnek dedikálva. „Úgy alakítottuk ki az oldalt, hogy edukációs jellegű legyen, tudástárral, esetleírásokkal. Az egész világot behálózó segítségnyújtást térségenként, országonként más és más módon szerettük volna megjeleníteni, hiszen nincs két egyforma probléma, konfliktus és mindenhol másként segítenek az ott élő rászorulóknak.” – mondja a szakember. Lukács Tamás, Lead Experience Designer és Gajdos Bence, Lead Experience Designer már a Vöröskereszt weboldalának elkészítésében is egy csapatot alkottak Radányi Zoltánnal, így az akkori tapasztalatokat is kamatoztatva igyekeztek dolgozni az új oldalon. A közös munkát megnehezítette az időközben kitört világjárvány, ám 2021-re végül elkészültek a munkával.

Cél, ami közügy

Az EPAM-nak, a velünk együttműködő csapatnak volt szíve és füle meghallani, hogy miben tudnak segíteni nekünk, sikerült a legjobb partnert megtalálnunk ahhoz, hogy létrejöjjön ez a felületünk. Ami jóval több, mint egy egyszerű információs oldal, hiszen általa adományt gyűjtünk, programokról adhatunk hírt, eseményeket tudunk megjeleníteni, egyszóval egy igazán komplex és „okos” weboldal született, ami nem mellesleg esztétikailag is minden igényünket kielégíti.” – mondja Solymári Dániel a közös munkáról és annak eredményéről.  Az oldal mögé épített analitikai rendszer tanúsága szerint így gondolják ezt a felhasználók is, hiszen az adatok azt mutatják, szeretik és látogatják azt. Az EPAM-mal való együttműködés azért is különösen fontos számunkra, mert egy olyan cél bemutatásában segítettek nekünk, ami közügy. Egy olyan közügy, ami csak jó hírekkel szolgál ebben a bonyolult és nehéz világban. Jól lehet, a mi életünk a szolgálatnál olyasfajta vágányban halad, hogy nehéz, drámai ügyekkel kell nap, mint nap szembe néznünk, ezekre valamiféle megoldást találnunk. Ugyanakkor ezek sikertörténetek is, hiszen a magyar segélyezési attitűd, szolidaritás és jószándék megnyilvánulhat a világ a legtávolabbi területein is.” – mutat rá a közös munka lényegére, értékére Solymári Dániel.


A cikk alapjául szolgáló podcastot az alábbi linkeken hallgathatod meg: 

Anchor.fm

Spotify

 

Influenszer jelenség: ki neveli a gyerekedet?

Befolyásolni egy gyereket nem újkeletű jelenség. A régi időkben is hatottak a szülőkön kívül mások a felnövekvő generációkra. De vajon, ma milyenek az arányok, a szülők vagy idegenek vannak nagyobb hatással a gyerekekre? És kik azok, akiknek hagyjuk, hogy befolyással bírjanak felettük? Kemény témát hoztunk, a szakértő tárgyilagos válaszaival, tanácsaival!

toth_daniel_blog_final.png

Nulladik lépés

„Nagyon fontos alapkoncepció, hogy a saját környezetében mindenki influenszer. Azaz nemcsak az, akinek százezres vagy milliós követőtábora van valamelyik közösségi média platformon. Hatással vagyunk egymásra, amivel érdemes tisztában lenni. Az is nagyon fontos, hogy a digitális nevelés nulladik lépése, hogy a szülőnek érdemes figyelemmel kísérnie a gyereke online életét, hogy kik azok az influenszerek, akiket követ. Mert ha nem tudom, kiket követ a gyerekem, akkor gyakorlatilag nem tudom, ki neveli a gyerekemet. Persze, jó esetben, párhuzamosan velem.” – világít rá felütésként Tóth Dániel, pszichológus, másik nevén a Pszichológus Pasi arra, minek kellene az alapvetésnek lennie az influenszerek kontra mai gyerekek kérdésében.A fiatalok életében ugyanis elérkezik az életkor, amikor egyszer csak fontosabbá válhatnak az influenszerek, mint a szülők. Ha pedig addig szabadon, mindenféle kontroll nélkül hagytuk a gyereket, nehéz helyzetben leszünk. A megelőzés, alapozás fontossága ilyenkor kap csak igazán szerepet, hiszen, ha van egy stabil értékrend, ha megtanítottuk a gyereknek, mit jelent például az önbecsülés, a becsületesség, akkor sokkal kevésbé lehet kártékony a digi világ, felismerik kik az értékes és kik a  felszínes vagy hamis értéket közvetítő influenszerek.

Pozitív példák

A szakember szerint a problémák akkor kezdődnek, amikor a gyerekek magukévá teszik azt az értékrendet, miszerint „annyit érsz, ahány lájkod van”. A fiatalok közül nagyon sokan szeretnének influenszerek lenni, hiszen, amit elsőre látnak ebből az életmódból, hogy valaki beáll a kamera elé, bohóckodik, közvetíti éppen, mit csinál és ezért cserébe tízezrek vagy akár milliók lájkolják, ráadásként pénzt is kap érte, szépen megél belőle. Első ránézésre könnyű életnek tűnik, nem csoda, ha vonzó egy kialakulatlan személyiség számára. Különösen azok vannak veszélyben, akiket a szüleik magukra hagytak és korlátok, beszélgetés nélkül szabadjára engedték őket az online térben.„Szülőként a feladatunk, hogy megmutassuk, mi van a háttérben, melyik online világban érvényesülő híresség mögött van valódi teljesítmény és kik azok, akik a felszínen lebegnek és maguk is nagyon kiszolgáltatottak, hiába tűnnek sikeresnek első ránézésre. Ha valakinek arról szól az élete, hogy csupán magát mutogatja és minden tudása ebben áll, az élete arról szól, gyűlnek-e a lájkok, akkor az egy nagyon zaklatott bitonytalan életvitel. Hasonlítható a szerencsejátékhoz, hullámhegyek és hullámvölgyek övezik, belső értékrend nélkül. Más a kép akkor, ha például egy filmkritikus, állatorvos, vagy éppen pszichológus az influenszer, akinek az online jelenlét csupán a tevékenységének a következménye, kiegészítője. Hiszen neki nem ezen nyugszik az egész élete és szakmája, hivatása közvetítése értékkel jár, azt a példát mutatja, hogy érdemes valamiben elmélyülni, szakértővé válni. Nem elvárható persze a fiataloktól hogy kizárólag a felnőttek által értékesnek és hasznosnak ítélt tartalmakat fogyasszanak, de abban segíthetünk hogy fogyasztási szokásaikban minél tudatosabbak legyenek.” – mondja Tóth Dániel. Érdemes tehát megmutatni a gyereknek a pozitív példákat, és beszélgetni arról,  hogy akiket eddig követett követ melyik kategóriába sorolhatók inkább. 

Influenszer a gyerekem?

Foglalkozni kell azzal is, ha a gyerek maga elindul az influenszerré válás útján, amire számtalan példa van itthon is.„Ha egy magyar diáklány vagy iskolás srác azt éli meg, hogy egy platformon néhány feltöltött szelfije többezer lájkot kap, jelentősebb számú követője lesz hirtelen, jóformán a semmiből felborulhat az egyensúly és felfújódhat egy „egó lufi”, ami által a gyerek azt hiszi, ő jobb, mint a többiek. Ez pedig főleg akkor probléma, hogyha nincs egy egyébként stabil, egészséges önbecsülés kialakítva a fiatalokban, ami a szülők feladata és nem kamaszkorban, ha születéstől kezdődik. Kis kortól meg kel mutatni a gyerekeinknek, mi számít értéknek, mi felszínes és nem hordoz tartalmat. Beszélgetni arról, mi a tartalmas, mi mögött áll teljesítmény és magukat a gyerekeket is ösztönöznünk kell arra, hogy valódi eredményeik legyenek, azokkal érvényesüljenek. A szülői példa szerepét itt is muszáj hangsúlyozni! Ha a gyerekek felnőve kapnak egy biztos képet az értékesről, az értéktelenről, nem kell aggódni, maguktól is tudni fogják, melyik influenszert, hova sorolják, kire nézhetnek példaképként és ki az, aki az alkotása legfeljebb a „mentális gyorskaja” besorolásra érdemes.

A technikai interjú kulisszatitkai - 2. rész

Mediorok, Seniorok: ez vár az EPAM-os interjúkon!

Három EPAM-os szakember, - Nagy István (Esta), Lead Software Engineer, Szikszai László, Solution Architect és Gyöngyösi Attila (Tsipa), Senior Software Engineer - a technikai interjúztatás rutinos, öreg rókái most betekintést engednek abba, milyen szemmel olvassák a kezükbe kerülő önéletrajzokat, mi az, amit azonnal észrevesznek és mi az, amit hiányolnak. Hogyan zajlik a különböző szerepkörökben és szinteken az interjú? Második rész, medioroknak, senioroknak.

tech_int_medior.png

 A technikai interjú, legyen szó bármilyen szinten dolgozó szakemberről, felkészülési folyamattal indul a technikai interjúztató részéről is. Ilyenkor azon túl, hogy általános képet kapunk a jelöltről, igyekszünk összefésülni az elvárásainkat azokkal az adatokkal, tényekkel, amiket a jelölt közöl magáról a CV-ben.” - mondja Szikszai László, Solution Architect. Éppen ezért, ha valaki tapasztaltabb és medior vagy senior pozícióra pályázik, már különösen fontos árnyalnia, mihez ért igazán, miben a legjobb. Hiszen mindenhez senki nem érthet, nem érdemes az összes, eddig megszerzett tapasztaltot felsorolni, inkább arra kell helyezni a hangsúlyt, amiben a jelölt igazán jó, amire igazán büszke.

De hogyan is néz ki ideálisan a medior és a senior jelöltek önéletrajza?

 Medior:

  • Az iskolák, tanulmány felsorolása szelektívebb, már nem a középiskolánál kezdődik
  • A professzionális környezetben szerzett tapasztalatok felsorolása
  • A különböző operációs rendszerekben, szoftvertermékekkel szerzett tapasztalatok már csak felületesen jelennek meg
  • Projekttapasztalat már sokkal hangsúlyosabb, ha a titoktartás engedi
  • Hobbi IT projektek legyenek megemlítve (árnyalni a képet, hiszen az érdeklődés és hozzáállás is fontos, nem csak a ’hardcore’ tapasztalat)
  • Akár magasabb szintű szakmai (angol) nyelvismeret

 Senior:

  • Már csak a legmagasabb végzettség jelenik meg
  • Fókuszban a kőkemény tapasztalat, csak a friss, „hard topic”-okat mutatja be
  • Megemlíti a projekteket, amikben részt vettek – ha nincs titoktartás
  • Alkalmazott technológiák felsorolása projektenként lebontva, az adott projekten betöltött szerepkörrel
  • Referenciák
  • Magasabb szintű (angol) nyelvismeret

 Ez érdekli az interjúztatót

 Ahogyan a junioroknál, úgy a magasabb szinteken is tesztfeladatokkal találkozhat a jelölt az interjú előtt, azonban ez már nem feltétlenül szorítkozik az algoritmikus gondolkodás tesztelésére, szakmailag is bizonyítani kell kicsit. Ha esetleg nem készül el teljesen a feladat, akkor is fontos, hogy a jelölt megmutassa a tényleges tudását. A technikai interjúztatók rákérdeznek a hobbiprojektekre, amik esetleg más nyelvben készültek, mint amiben az illető dolgozik”. Szikszai Laci szerint ez azért lényeges, mert nyitottságot jelez más irányok felé, ami az EPAM-nál különösen fontos. A senior jelöltek esetében, akik már jó ideje a piacon „vannak” és tapasztaltak, azt szeretnék felmérni az interjúztatók, az illető tud- e csapatot vezetni, felelős irányítója lehet-e egy projektnek, a meglévő tapasztalatát tudja-e alkalmazni élesben. A szakmai teszt ez esetben sem marad el és értelemszerűen itt már nehezebb a feladat, hogy kiderüljön a szavak mögött valódi tudás áll-e.  „Mindezek nagy része igaz a Front-Endes interjúkra is.” – teszi hozzá Gyöngyösi Attila, Senior Software Engineer, aki jellemzően ilyen szerepkörre jelentkező szakembereket interjúztat. A releváns munkatapasztalattal rendelkező mediorok esetében a séma ugyanaz, mint más területeken; a jelöltet a projektekről kérdezik, melyekben részt vett és jó, ha részletesebben tud beszélni a fejlesztési folyamatokról, az ezekben szerzett tapasztalatairól. „Szóba kerülhet valamilyen keretrendszer specifikus téma, pl., miért jó az Angular, prok és kontrák felsorolásával.” – árnyalja tovább a szakember, milyen témákra készülhet egy front-end-es medior jelentkező. Seniorok esetében Attila megemlíti a GitHub profil meglétének előnyeit, de azt is értékelik, ha különféle nyilvános szereplések, előadások is gyarapítják a jelentkező tapasztalatait. Ezen a szinten az interjú már magának az interjúztatónak is kihívást jelent, hiszen csak egy tapasztalt, sokat látott szakember tudja jól felmérni, alkalmas-e magasabb szintű pozíció betöltésére valaki. 

Amire a hangsúly kerül a senioroknál az interjún, az maga az élet, azok a helyzetek, amik a valóságban is megtörténnek egy vezető beosztású IT szakember esetében. A csapatvezetés kihívásai, az időbeosztás kérdései, az ügyféllel történő kommunikáció mind szóba kerülhetnek, ahogyan gyakori a technológiai stack-ekről folytatott beszélgetés is. Már nem csupán a hard, de a soft vagy human skillek is nagyon fontos szerepet kapnak” – sorolja Gyöngyösi Attila a Senior technikai interjú kulcsszavait.

Ha szeretnél további interjú tippeket, nézd meg a Nagy István „Esta” – Lead Software Engineer prezentációját itt.

További segítség lehet következő eseményünk: https://www.facebook.com/events/316575839971735

Nyitott Medior és Senior pozícióink között itt bömgészhetsz: https://careers.epam.hu/careers/job-listings

 

 

 

 

süti beállítások módosítása