Mi történik, ha a legjobb interjúk legemlékezetesebb mondatait összegző cikkbe nem fér el az összes? Lesz belőle két cikk! Sok-sok érdekes, ki nem hagyható gondolat gyűlt össze 2020-ban, amelyeket érdemes magunkkal vinni idén is. Értékes emberek, maradandó gondolatai.
Bánky Bea, People Experience Manager a munkahelyi boldogság fontosságáról: „Sok ember számára a karrier adja a siker egyik fontos forrását és hogyha valaki napi 8 órát dolgozik egy olyan pozícióban, ahol nem érzi igazán jól magát, akkor az egy demoralizáló és depresszív állapot lehet. Viszont, ha valaki szereti és jól csinálja azt, amit csinál, akkor el tud repülni ez a 8 óra. Nagyon nem mindegy, hogy milyen hangulatban telik ez az idő, hiszen életünknek egy tényleg jelentős részét, bár most online, a munkahelyünkön töltjük.”
Idén is folytatódik a „Mit csinál a....” sorozatunk, ahol az egyéni karrierutak mellett a kollégáink részletesen beszélnek a szerepkörükről is. Ennek a sorozatnak volt része az a beszélgetés is, Iván József, Software Testing Manager, az EPAM-os tesztelők munkáját mutatta be:
„Ha nem érzem jól magam abban, amit csinálok, akkor sosem leszek benne igazán jó. Meg kell találni, hogy mi az, amit szívesen csinálsz. Rengeteg lehetőség van a szakosodásra, mindenki megtalálhatja a maga speciális területét, így tud kiteljesedni az ember. (...) Tudatában kell lenni, hogy tesztelőként alapvetően másfajta szemléletre és gondolkodásmódra van szükséged, mint fejlesztőként. Viccelődni szoktunk vele, de mégis igaz, hogy jobban szeretem megtalálni mások munkájában a hibát, mint hogy az én munkámban találjam meg.
Fejes Róbert, Delivery Manager visszatérő interjúalanyunk. Sok olyan gondolata van, amit érdemes újra és újra elővenni:
„...a karrierem, nem nagy lépésekből épült fel, hanem a kicsi, apró mindennapokból. A mindennapi kihívásokból, hiszen minden nap egy kicsit más, egy kicsit más felé mutat. Visszatekintve persze vannak benne pontok, amikre nagyon büszke vagyok, de amit ki kell emelni azok a hétköznapok, amiket az ember a legjobb tudása szerint kell, hogy csináljon. Figyel a lehetőségekre, arra, hogy kinek hol tud segíteni, hogyan tudja a legtöbb értéket megteremteni és ha így teszi a dolgát, akkor szépen halad előre.”
„Ha valaki menedzsment irányba indul el, akkor nagyon fontos tudnia, hogy emberekkel fog dolgozni. Figyelni kell a reakcióikra, cselekedeteikre,meg kell érteni, mi motiválhatja őket, tudni kell beleképzelni magunkat az ő helyzetükbe, megérteni a másik oldalt és nem mindenáron a saját elképzeléseinket erőltetni, mert különben nagyon szépen el lehet egymás mellett beszélni.”
Fazekas Dóra, a Cambridge Econometrics angol kutató, tanácsadó cég budapesti irodájának vezetője egyike volt azoknak, akik bár nem EPAM-osak, de a téma, amiről beszélgettünk vele nagyon is kapcsolódott a céghez. Dóra szakterülete a környezetgazdaságtan, így a fenntarthatósági kampányunk részeként fejlesztett EPAM Carbon Footprint kalkulátorapropóján podcastoltunk vele. A 2020-as best of-ból nem maradhatott ki a következő gondolata:
„Legjelentősebb hatása annak van, hogy mennyit repül az ember. A nagy tengerentúli utak teszik ki a magánemberek szén-dioxid lábnyomának a legnagyobb részét. Második a sorban a húsfogyasztás, ezt pedig a fogyasztás mennyisége követi, azaz, hogy mennyit vásárolunk. Ez a három dolog tehát, aminek mérséklésével egyénként is sokat tehetünk a fenntarthatóságért.”
Egy szeptemberi beszélgetésben Tyutyunkov Galin, Delivery Manager engedett bekukucskálni a szigorúan zárt un. ODC (Offshore Development Center) projektek világába. „Azoknak való ez a munka, akik nyitottak arra, hogy olyan területeket is megismerjenek, amelyek nem általánosak, mely nem a technológia világa, hanem inkább üzleti terület, de akár az egészségügy is ilyen. Ezek a projektek erősen szabályozottak és nagyon rendszerezettek, ezért aki megfontolt, nagyon alapos, annak való inkább ez a fajta munka. Ám ezek a korlátok, szabályok nem terhet jelentenek sokaknak, hanem biztonsági faktort is, hiszen a munka minőségét is biztosítják. Nálunk az elvárások és a célok, sokkal jobban definiáltak. Nagyon sokat lehet ezekből a projektekből tanulni, többek között azt, hogyan működik egy ilyen nagy szervezet, mint egy bank.”
Végh Norbert, az EPAM magyarországi vezetője ősszel mesélt a megelőző félévről, a járványhelyzet üzleti/menedzsment kihívásairól és kicsit a jövőről is:
„Az a világ, ami korábban volt, a megszokott formájában nagy valószínűséggel nem fog visszatérni. Így mi is egy új típusú működésre készülünk. A pólus egyik végén az áll, hogy mindenki az irodában végzi a munkáját, a másikon, hogy mindenki otthonról. Valahol a kettő között „fogunk találkozni”.(...). A pontos válaszok azonban még váratnak magukra, annak, aki ma tudja a válaszokat, valószínűleg túl nagy az önbizalma vagy nem mond igazat. Egy azonban minden körülmények között biztos, hogy továbbra is igen fontos lesz a rendszeres és nyílt kommunikáció, annak minden nehézségével együtt.”
Fejes Balázs (FB2), ős EPAM-os, az EPAM hongkongi irodájának egyik alapítója így vélekedik az életfogytig tartó tanulásról:
„Szerintem a legtöbb ember, aki szoftverfejlesztéssel foglalkozik és szereti is azt, fontos eleme ez az életének, annak az önálló tanulás az, ami inkább működik. Hihetetlen, hogy manapság Youtube-on, meg a LinkedIn Learning platformon, az összes ilyen site-on milyen minőségű tananyagot fogadhat be az ember önállóan. Én egyébként a mai napig tanulok, követem az újdonságokat, hogy szakmailag karban tartsam a tudásomat.”
Szintén emlékezetes a Milad Vafaeifard-al, az EPAM senior szoftverfejlesztőjével, több jelnyelvi oldal megalkotójával készült interjú is:
„Jelenleg a vezetés alapjait tanulom, van egy nagyon kicsi, de szuper csapatom és bár vezetőként szeretnék dolgozni a jövőben, a kódolást mindig is imádni fogom, hiszen ez a hivatásom. A vezetői szerep azért jelent kihívást számomra, mert szeretem segíteni az embereket a céljaik elérésében, támogatni őket abban, hogy a képességeiket kibontakoztathassák. Egyúttal szeretném bebizonyítani, hogy a siketek is képesek ugyanolyan karriert építeni, amilyet a halló kollégák, ugyanúgy képesek mindenre. Ez erőt adhat a fogyatékkal élő közösségnek, láthatják, hogy elérhetik ők is a céljaikat, függetlenül attól, milyen típusú fogyatékosságról van szó.”
Józsa Péter projektmenedzser nem meglepő módon a projekt menedzsementről mesélt: „Tehát van egy világos cél, adott kompetens embereknek egy csoportja, akik minden erejükkel azon dolgoznak, hogy a célt határidőre megvalósítsák, a költségeket nem túllépve, kiváló minőségben. Azonban az ilyen példaszerű projekt olyan, mint a jeti, csak néhányan látták vagy nekik is csak meséltek róla: azaz nincs. Egy projekt ezerféleképpen csúszhat el, kezdve onnan, hogy az ügyfél nem tudja pontosan, hogy mit akar vagy pontosan tudja, de igazából nem arra van szüksége. Vagy éppenséggel tudja, hogy mit akar, de nem tudja jól elmondani, a fejlesztők nem értik pontosan. Előfordulhat, hogy alábecsülték az erőforrásokat, nem a megfelelő emberek ülnek a megfelelő székekben, rosszul válogatták össze a csapatot, rosszak a folyamatok. A projektmenedzsernek pedig az a dolga, hogy mindezeket a potenciális problémákat, kockázatokat megoldja. Tehát kicsit olyan, mint a ponyvaregényben Mr. Wolfe, a „megoldóember”. Azzal a különbséggel, hogy a projektmenedzsmentben a projektmenedzser nemcsak megoldja ezeket a problémákat, hanem előre látja a kockázatokat és még azelőtt kézbe veszi őket, mielőtt ezekből problémák válnak.”
Nagy Gábor DevOps Team Lead azt mutatta be, hogy „mit csinál a DevOps-os”:
„Az, hogy a DevOps-os mennyire tudja támogatni a fejlesztési folyamatot, a vállalat, a projekt érettségétől függ. A döntéshozók akik kitalálják, hogyan épüljön fel az adott projekt, az ő víziójukon, a szervezett érettségén múlik, hogy a DevOps Engineer, mennyire tudja jól összekötni a szereplőket és segíteni a szoftverfejlesztési életciklust és lesz belőle valóban DevOps-os vagy csupán átnevezett System Administrator. Úgy gondolom, hogy ebben az EPAM elöl jár, itt ez egy több életcikluson átívelő szerepkör valóban.”
Rátai Dániel feltaláló, informatikus, nem mellesleg EPAM-os, az internet jövőjéről (PhD munkájáról) is mesélt:
„Ma van egy olyan világhálónk, ami gyakorlatilag komplett idegpályaként köti össze az emberiséget és ebben olyan lehetőségek vannak, amit még messze-messze nem aknáztunk ki. Ahogyan most működik a kapcsolattartás, az egymás közötti kommunikáció az interneten, az mindennek nem a végleges formája, hanem csupán egy stáció, olyan, mint például az evolúció során a bogaraknál a dúc idegrendszer, melyből egyszer csak ki kellett alakulnia egy központi idegrendszernek és tovább kellett fejlődni annak a modellnek, ahogyan működik egy idegpálya. Hasonlóan ehhez a neten is nagy paradigmaváltások következnek és kiderül majd, hogy nagyon másfajta módon is tud működni az a globális idegpálya, ami behálózza az emberiséget. És ez meg hozhat magával megoldásokat olyan problémákra, amikről most még azt hisszük, hogy lehetetlen.”
Széni Zoltán, az EPAM EMEA régióért felelős People (HR) vezetője foglalta össze legjobban az EPAM esszenciáját:
„Nagyon sokféle, teljesen különböző „tűz és víz” ember dolgozik itt, más és más temperamentummal. Azt gondolnád, ha összezárod őket egy terembe, az fel fog robbanni. És valóban nagyon szenvedélyesen tudnak érvelni, nagyon különböző véleményük van dolgokról, de tiszteletben tartják, hogy mindenki más, és mindenkinek lehet más a véleménye. Az EPAM pont attól ilyen különleges, hogy ennyi színes egyéniség nagyon jól megfér egymással és nagyon eredményesen tud együtt dolgozni. Ettől működik minden: ettől marad egyben, ettől erős, ettől hatékony, amit itt csinálunk.”
A LifeInTech blog és podcast csatorna tartalmait EPAM-osok készítették, EPAM-osoknak és azoknak, akiket érdekel, hogyan működik ez a cég, miként és mit dolgoznak az itt alkotó szakemberek. Szeretnénk megköszönni minden interjúalanyunknak, beszélgetőtársunknak és az olvasóinknak is, hogy hozzájárultak ahhoz, hogy értéket hozhattunk létre és megoszthattuk az itt összegyűlt hatalmas mennyiségű tudás egy-egy szeletét, hogy megismerhettünk kulisszatitkokat, karrierutakat, nézőpontokat és véleményeket.
Idén, 2021-ben folytatjuk, Veletek, Rólatok, Nektek!
Képzeld el, hogy ülsz a gép előtt, amikor egyszercsak csengetnek. Nem vársz futárt, ételszállítót és vendéget sem. De akkor ki lehet az? Mégis egy futár! Aki egy kis dobozban a kedvenc fánkodat és egy isteni kávét hozott! Örülsz? Nagyon? Akkor mi lenne, ha ezt kipróbálnád valakin? Szóval:
kép: Virtuális Téli Party 2020, EPAM UK