Rákóczi Kristóf szoftverfejlesztő az EPAM-nál és bár 2019 szeptemberében, az egyetem elvégzése után kezdett el a cégnél dolgozni mint junior fejlesztő, karrierje tulajdonképpen már középiskolás korában, tizenhat évesen indult. Hogyan lehetséges ez? Erről is beszélgettünk Kristóffal!
Pontosan mik a napi feladataid, mit takar ez a pozíció pontosan, amiben most dolgozol?
Jelenleg egy utazási szektorban tevékenykedő ügyfélnek a projektjén dolgozom, mint back-end fejlesztő. Erre a projektre 2019 októberében kerültem, különböző, üzleti szempontból kritikus rendszerekért vagyunk felelősek. A pozíció, amit jelenleg betöltök elég szerteágazó, mivel a szoftverfejlesztés nagyjából mindegyik fázisában van szerepem, a tervezéstől a megvalósításon és a tesztelésen át, egészen odáig, hogy az ügyfélnek átadjuk a produktumokat. Mindemellett az általunk fejlesztett rendszerekhez biztosítunk 7/24-es ügyeletet, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogyha bármi probléma van, akkor megpróbáljuk azt minél hamarabb elhárítani.
Hogyan indult az EPAM-mal a kapcsolatod?
Először 2016 nyarán találkoztam a céggel, amikor is volt lehetőségem részt venni az EPAM által szervezett egyik nyári gyakorlaton, amit középiskolásoknak szerveztek. Ez egy két hónapos program volt, ahol fele-fele arányban foglalkoztunk front-end, illetve back-end fejlesztéssel. A program lényegében abból állt, hogy feladatokat kaptunk, amiknek a megoldását elsajátítottuk, utána pedig projektfeladatok formájában kellett ezeket gyakorolni. Volt egy mentorunk is - egy tapasztalt EPAM fejlesztő -, aki bármiben segített, hogyha elakadtunk. A program számomra nagyon pozitív élmény volt, mert betekintést nyerhettem abba, hogy milyen egy szoftverfejlesztő cégnél dolgozni, ráadásul egy ilyen kaliberű cégnél. Megtapasztalhattam mit is jelent valójában a programozás, milyen itt a légkör. Nekem, mint középiskolásnak nagyon jó tapasztalat volt, mert így egy sokkal tisztább képet kaphattam arról, hogy milyen fejlesztőként dolgozni és hogy valóban ezt szeretném-e csinálni.
Mi volt az első benyomásod? Ahhoz képest, amit előtte elképzeltél egy IT cégről, mi volt, amit ott akkor megtapasztaltál?
Felülmúlta az elképzeléseimet. Egy nagyon modern környezetben, nagyon jó légkörben ismerkedtünk meg a céggel, a programokra élvezet volt bejárni, az elejétől kezdve szuper élmény volt.
Mi fogott meg leginkább a technológián kívül?
Például a munkához való hozzáállás, a kollégák viszonyulása hozzánk. Már a kezdetektől mindenki komolyan vett minket és kollégának tekintettek. Az is nagyon tetszett, hogy rengeteg lehetőség volt fejlődni, például különböző ingyenes oktatási platformokhoz kapnak hozzáférést a dolgozók, amit már akkor is tudtam, hogy nagyon hasznos dolog lehet, hogyha ennél a cégnél dolgoznék majd a jövőben.
Azóta az eKids program óta már eltelt négy év, elvégezted a Szegedi Tudományegyetemen szoftvertervező informatikus szakát. Menet közben hogyan alakult az EPAM-mal a kapcsolat?
Az első, már említett középiskolás nyári gyakorlat után egy online Code Camp volt a következő programom, amit a cég szervezésében végezhettem el. Itt már csak back-end-el foglalkoztunk és olyan tudásra tettünk szert, amit a napi munkában is használnak a fejlesztők. Adalékként kaptunk egy tiszta képet arról, hogy mik azok az irányok és technológiák, amikkel érdemes foglalkozni, mi az a tudás, amit érdemes megszerezni, hogy valakiből a jövőben szoftverfejlesztő lehessen.
Diákként nem mindegy az sem, hogy mennyi időt vesz igénybe egy-egy ilyen program.
A Code Camp nyáron zajlott, úgyhogy szerencsére akkor nem volt mellette iskola, azonban 2019 elején jelentkeztem a hathónapos Java Mentoring programra, amire már napi néhány órát érdemes volt rászánni, hogy gördülékenyen haladhasson a program. Ezt egyetem mellett csináltam, így voltak kihívások az időbeosztást tekintve. Ettől függetlenül ez is teljesíthető akkor is, ha valaki esetleg iskola mellett jelentkezik erre a programra.
Mikor jutott eszedbe először, hogy szeretnél EPAM-os lenni?
Már az első nyári gyakorlat után éreztem, hogy ez egy olyan cég, ahol szívesen dolgoznék. Igazán pozitív élmény volt az összes program, amin részt vettem, mindegyikkel csak egyre jobban és jobban erősödött bennem, hogy az EPAM-nál szeretném elkezdeni a karrieremet.
A karrieredet, ami már el is indult és haladtál is benne, hiszen máris kettes szintre léphettél.
Igen, valóban. 2019 szeptemberében kezdtem el dolgozni, mint junior fejlesztő és 2020 szeptembere óta pedig már kettes szintű fejlesztőként folytathatom.
Hogy élted meg ezt a sikert? Tulajdonképpen, ha azt vesszük, te az EPAM-os karrieredet 16 évesen kezdted el építeni.
Végül is igen és nagyon örülök, hogy így alakult. Mindig olyan voltam, hogy amit szeretnék elérni, azért meg is dolgoztam, komolyan vettem már viszonylag fiatal korom óta a karrierépítést.
Mi volt számodra ennek a „diákból kolléga” folyamatnak a legfontosabb tanulsága?
Kihívás volt az, hogy a mentoring programot az egyetem mellett végeztem és az időbeosztással azért okosan kellett bánni. Tanulságnak leginkább azt tudnám mondani, hogyha megvan az emberben a kellő elhivatottság és szorgalom, akkor igazából akár egyetemi végzettség, illetve előzetes tapasztalat nélkül is fel tudja magát fejleszteni egy olyan szintre, ami már elegendő ahhoz, hogy valaki elkezdhesse a karrierjét. Persze számomra az EPAM-os programok nagy szerepet játszottak ebben, de úgy gondolom, hogy akár ezek nélkül is el lehet ezekre a szintekre jutni.
Kiknek ajánlanád az EPAM e-Kids programjait?
Azoknak mindenképp, akik programozók szeretnének lenni, illetve nem tudják még hogy nekik való-e és ki akarják benne magukat próbálni. Illetve azoknak is, akik már tudják, hogy ezzel szeretnének foglalkozni, viszont még nincsen tapasztalatuk és szeretnének arról egy képet kapni, hogy milyen irányokba érdemes elmenni.
Gondolom most egy karrierugrás után még az új szerepkörben próbálsz komfortosan mozogni, de kizártnak tartom, hogy a te céltudatosságoddal ne lenne már a fejedben a következő lépés.
Igen, így van, szeretnék folyamatosan tovább fejlődni és majd a következő fokozatot is elérni néhány éven belül. Jelenleg például egy felhő alapú Solution Architect képzésen veszek részt, melynek eredményeként, remélem, hogy a jövőben még több lehetőségem lesz a cégen belül, olyan projektekben dolgozni, amik igazán érdekelnek.
Kicsit a napi helyzetre is utalva, téged hogyan érintett az otthonról való munkavégzés?
Az átállás könnyű volt, a cég nagyon támogatott ebben minket. Gyakorlatilag egy hétvége alatt el tudtam hozni mindent, ami a munkámhoz szükséges és a következő hétfőn már itthonról dolgoztam teljes kapacitással. Nehézsége azért volt nyilván, kellett egy bizonyos idő, amíg erre átszokik az ember, míg kialakult egy napirend, ami tényleg jól működött. Ma már élvezem, hogy nem kell bejárni az irodába, itthonról tudok dolgozni.
Van esetleg valami olyan jó gyakorlat, amit kialakítottál magadnak ebben az időszakban?
Próbálok minden nap ugyanakkor felkelni, illetve a munka közben gyakori szüneteket tartani, mert azért az sem jó, ha az ember egész nap a számítógép előtt ül, érdemes felállni, mozogni. Nekem ez vált be, különösebb más praktikára nem volt szükségem.
Van egy ilyen visszatérő játékunk, ami nagyon egyszerű. Mit jelent neked az EPAM, ha három szóban kell összefoglalnod?
Karrier, flexibilitás, önképzés.
