Az EPAM számára rendkívül fontos az önkénteskedés vállalati és munkatársi szinten is. Ennek legújabb és szakmailag is elismerésre méltó példáját Radányi Zoltán, az EPAM Lead user experience designere és csapata valósította meg, akik elkészítették a Vöröskereszt vadonatúj oldalát. De ez nem csupán egy honlap-tervezési folyamat volt. Annál sokkal több. Ismerjétek meg a Vöröskereszt és az EPAM együttműködését!

Hogyan indult az együttműködés a Vöröskereszttel?

Radányi Zoltán: Az EPAM már korábban is segített a Vöröskeresztnek, akkoriban a véradás kampányhoz készítettünk applikációt, amit aztán más országok is átvettek. Másrészt az amerikai székhelyű EPAM is elkészítette az ottani Vöröskereszt számára a weboldalt, így innen több „best practice”-t tudtunk gyűjteni.

Az előzmények tükrében született meg az a döntés, hogy önkéntes alapon mi is elkészíthetnénk a magyarországi Vöröskereszt weboldalát. Így a UX team összeült az applikációt összeállító csapattal, valamint a Vöröskereszt kapcsolattartójával, és átbeszéltük az igényeket, elvárásokat, lehetőségeket, s felismertük, hogy ez remek lehetőség arra, hogy a vállalaton belül is nagyobb hangsúlyt kapjon a UX megközelítés. A UX metódus lényege, hogy nem csak és kizárólag azt csináljuk, amit az ügyfél szeretne, hanem különböző lehetőségeket kínálunk neki, amivel a projektet, annak végeredményét még jobbá tehetjük, s a-tól z-ig végig kísérjük a folyamatokat.

Mi volt a következő lépés?

A tapasztalatok összegyűjtését követően egy egész napos workshopot tartottunk a Vöröskereszt döntéshozóival és azokkal a kollégákkal, akik a későbbiekben a honlapon dolgoznak majd. A játékos, szórakoztató forma nagyon megfogta a Vöröskereszt csapatát is, hiszen megdöbbentek azon, hogy mi ezt a projektet ennyire komolyan vesszük, ennyire nyitottak vagyunk arra, amit ők szeretnének, és ami szerintünk ezt a legjobban szolgálja. Átbeszéltük az előnyöket és a hátrányokat, megpiszkáltuk a szervezeti nehézségeket, összességében megismertük a szervezetet, a weboldal céljait – egyszóval mindent.

Ezt követően összefoglaltuk a workshop eredményeit, és a felhasználók felé fordultunk: három héten át futott egy online felmérés, ahol több mint 1000 fő véleményét kértük ki, emellett több mint 100 fővel készítettünk személyes interjút és utcai kérdőíveket is kitöltettünk. Mindezt pedig kiegészítettük a weboldal analitikájával.

Mi lett a végeredmény?

Több nehézséggel és tévhittel is találkoztunk. A Vöröskereszt rendkívül fregmentált: bár létezik a weboldal, de a Facebook-on több Vöröskeresztes csoport és oldal is van, ahol az információ szétszóródik. Összességében három célt határoztunk meg: egy szép és jól használható weboldal kialakítását, az adományozás folyamatának egyszerűsítését és barátságosabbá tételét, valamint, hogy katasztrófa esetén is megfelelő segédeszköz legyen a honlap.

A felmérésekből kiderült többek között, hogy sokszor rossz vagy nem teljesen reális asszociáció társul a Vöröskereszt nevéhez. Sokan úgy gondolnak rá, mint az a szervezet, ahol csak vért lehet adni, de vannak, akik állami szervezetként gondolnak rájuk. Sokan általános bizalmatlansággal vannak az adományozással kapcsolatban is, ezert még nagyobb hangsúlyt fektettünk az adományok felhasználásának transzparenciájára. Létező nehézségként merült fel a fiatalok megszólítása és elérése is, amire az oldal újrastrukturálása adott megoldást.

Összességében akkor nem csupán egy új honlapot, hanem fontos háttéranyagot is adtatok a Vöröskeresztnek.

Annál többet, mi egy „mindset”-et, azaz gondolkodásmódot adtunk át nekik. Megtanítottuk őket arra, milyen stratégia mentén, milyen lépéseket kell megtenni, mivel a projekt lezárultával majd elengedjük a kezüket, s a sikerhez nekik kell tovább vinni ezeket a célokat. Ezt folyamatosan, már az első workshop alkalmával is hangsúlyoztuk a csapat számára. Véleményem szerint befejezett UX és weboldal nem létezik: van olyan stádium, amikor már be lehet mutatni és éles az oldal, de mindig kapunk olyan visszajelzéseket, melyek alapján finomítani kell az oldalt. A célunk az volt, hogy átadjuk nekik azt a gondolatot, hogy az igények és technológia is folyamatosan fejlődik, így ha „versenyképesek” szeretnének maradni, nekik is tartaniuk kell a lépést a későbbiekben is.

Milyen lépésekből állt a projekt megvalósítása?

A projektet három szakaszra bontottuk: a define szakaszban ismertük meg a Vöröskeresztet és a célokat, a concept szakaszban meghatároztuk az eszközöket, teszteltük a lehetőségeket, végül a validációs szakaszban felépítettük a weboldalt.

Milyen kihívásokkal szembesültetek a megvalósítás során?

Több „kihívás” is volt. Például ez a weboldal nagyon sokféle embernek szól, a fiataloktól, akiknek már alapvető az okostelefonok használta, egészen azokig a felhasználókig, akiknek nincs internetkapcsolatuk otthon, így nem ismerik a számunkra egyértelmű funkciókat. A mi feladatunk az volt, hogy mindenkinek megfelelő környezetet alkossunk.

A következő kihívást az adományozás módszerének kialakítása jelentette. Az előzetes tesztek eredményei alapján úgy alakítottuk ki az adományozás részt, hogy előre meghatároztuk az összegeket, így nem csupán „marketing szöveg” lett a “Néha a legapróbb segítség életeket változtathat meg”, hanem valóban lehetőséget biztosítunk annak, aki mindössze 500 vagy 1000 Forintot szeretne adományozni. Ezt kiegészítettük azzal, hogy egyből láthatóvá tettük, hogy mi mindent lehet vásárolni az adott összegből, a hosszabb kampányok esetén pedig, amikor nagyobb összeget kell gyűjteni, látható, hogy hol tart épp a számláló. Ezt követően a felhasználók egy oklevelet kapnak az adományról, amit akár Facebookon is megoszthatnak.

Mikor adjátok át a teljes hostingot a Vöröskereszt számára, hogyan készítitek fel őket erre?

Ahogy említettem, már az első workshop alkalmával is hangsúlyoztuk, hogy csak egy darabig leszünk mellettük, hamarosan már a Vöröskereszt felelőssége lesz a továbbiak kialakítása – persze mi is rendelkezésre állunk, ha segítség kell. Összességében a gondolkodásmód az, amit adtunk, a továbbiakban a napi működéshez az erőforrást nekik kell biztosítaniuk. Ehhez egy nagyon komplex, de könnyen kezelhető admin-felületet alakítottunk ki, valamint az első időszakban folyamatosan elérhető lesz egy kérdőív, amivel a látogatók küldhetik el tapasztalataikat, visszajelzésüket. ami alapján finomíthatjuk az oldalt.

Minden projekt így néz ki az EPAM-nál, ügyféltípustól függetlenül?

Alapvetően így kellene kinéznie, de sokszor fordul elő, hogy az ügyfeleink annyira konkrét elképzelésekkel érkeznek, hogy ezt nem tudjuk alkalmazni. A mi feladatunk, hogy az összes elképzelést, lehetőséget és javaslatot bemutassuk az ügyfeleknek, hiszen már 2015 óta az EPAM stratégiája alapján a vállalatunk – és az egyes team-ek – end-to-end megoldásokat nyújtanak. A kezdeti ötlettől a különböző folyamatokon keresztül, beleértve a vizualitást, backend és frontend szolgáltatásokat, végig kísérjük az ügyfelet ezen az utazáson, aminek a vége egy termék, ami profitot termel.

Miért kezdtétek el ezt az egész folyamatot?

A Vöröskereszt stratégiája az, hogy nem csupán pénzzel lehet segíteni, hanem tudással is. Az EPAM ezzel a projekttel pont ehhez a stratégiához illeszkedik, s ezt a fajta önkéntességet szeretnénk népszerűsíteni az egész országban. Az EPAM példáját a projekt során többen is követték, így a weboldal tárhelyét és a fizetési folyamatok rendszerét is adományként kapta a Vöröskereszt.

És végül, de nem utolsó sorban, mesélj a csapatról!

A teljes projekten az EPAM magyar UX csapata dolgozott. A workshopokat négyen vittük végig, a wireframe kialakítását pedig három kolléga végezte, a megjelenést – vizuális szabályok-at és style-guide-ot - pedig Tamás alakította ki. A teljes weboldalt általában 6-8 fős csapatok szokták elkészíteni, azonban itt mindössze egy ember, Bence volt az, aki a tervekből a reszponzív oldalt építette, ő kommunikált a bankokkal és a hátteret biztosító szolgáltatókkal is. Annajulin szintén nagy felelősség volt, hiszen több mint 12.000 html aloldalt tartalmazott az eredeti weboldal, s ő volt az, aki ezeket végignézte, átírta, lektorálta, finomította, ami hihetetlenül nagy feladat volt. Köszönöm a munkájukat, egy igazán jó csapat állt össze!

Mesélj picit magadról is! Szoktál a munkahelyen túl is önkénteskedni? Hogyan lettél UX-es?

Természetesen, nekem mindig is fontos volt az önkénteskedés, ezért is állt hozzám közel a projekt.

Az EPAM előtt a Walt Disney-nél dolgoztam, mint kreatív designer, s itt ismertem meg azt, hogy alapvetően minden UX, s a Disney World ennek a „fellegvára”, ahol minden a gyermekekről, az ő élményeikről, és a „varázslatról” szól. A bennük kialakult jóérzést kell minden ügyfél esetén célként kitűzni. A nagyrészt itt elsajátított tapasztalataim alapján kerültem az EPAM-hoz.

Az EPAM és a Vöröskereszt közötti több mint egy éves együttműködést Csali Annamária, a Vöröskereszt kommunikációs vezetője így jellemezte: “Honnan… hová lehet eljutni. Mertem álmodni. Nagyot. Megtaláltam a legjobb csapatot hozzá. Megcsináltuk! KÖSZÖNÖM az EPAM Hungary UX csapatának: Gajdos Bencének, Rosenfeld Annajulinak, Radányi Zoltánnak, Lukács Tamásnak, Kemenes Norbertnek és Szabó Balázsnak!” 

Beszélgetés a Digitális Témahétről

Az EPAM elkötelezett a digitális írástudás fejlesztése és az IT szakma népszerűsítése iránt – kifejezetten a gyerekek és tinédzserek körében. A mai általános- és középiskolások számára természetes a technológia mindennapi jelenléte, azonban az intézmények az oktatásban, módszertani szinten még nem használják ki a benne rejlő lehetőségeket.

Többek között ennek feloldására indult útjára 2016-ban a Digitális Témahét, melynek során országszerte számos technológiai cég színes programokat kínál iskoláknak, hogy közelebb hozzák az informatikát és az oktatást. Mindemellett nem elhanyagolható, hogy a technológia létrehozóiról, a fejlesztőkről, a háttérről és a folyamatokról nagyon keveset tudnak a gyerekek, így a témahét részeként magába az IT szakmába is bepillanthatnak.

Ahogyan tavaly, úgy idén is számos programmal vettünk részt a Digitális Témahéten. Mindez azonban nem valósulhatott volna meg három fantasztikus EPAMos hölgy, Győri Judit, Kántor-Finta Gabriella és Plés Judit nélkül. Élményeikről és tapasztalatikról beszélgettünk velük.

Hogyan döntöttétek el, hogy beszálltok a Digitális Témahét programjainak megvalósításába?

Gy. Judit: Szegeden viszonylag egyszerű volt a döntés, hiszen egy négy fős delegált csapat – a Growth and Development – feladata az utánpótlás-nevelés. Mi tehát folyamatos kapcsolatban vagyunk a helyi általános- és középiskolákkal, egyetemekkel: egész évben különböző programokat, nyári gyakorlatokat, egyetemi előadásokat szervezünk nekik, így már-már evidens volt, hogy mi szervezzük a DTH-s programokat is.

P. Judit: Örömmel vettem részt a szervezésben, mivel fontosnak tartom ezt a kezdeményezést Debrecenben is folytatni, hiszen itt is sok iskola van, melyek diákjait a DTH-n keresztül el tudjuk érni. Az esemény célja, hogy az informatika fontosságára minél szélesebb körben felhívjuk a figyelmet, s úgy gondolom, hogy ez az EPAM-nak is kiemelten fontos feladat.

K. Gabi: Nagyjából 1,5 évvel ezelőtt, az EU Code Week-en keresztül csöppentem bele az iskolákkal való együttműködésbe, így magától értetődő volt, hogy a budapesti programokat én fogom szervezni. 

Milyen programokat valósítottatok meg a DTH alatt, és hogyan éltétek meg ezeket?

Gy. Judit: A már működő iskolai kapcsolatokból és a tavalyi tapasztalatokból fakadóan láttuk, hogy milyen programokra van igény. Szegeden a rendhagyó osztályfőnöki óra, irodalátogatás és az E-kids Hackathon várta a jelentkezőket. Az osztályfőnöki órákat nagyon szerették a gyerekek és a tanárok is, hiszen itt közvetlenül a kollégáktól hallhattak arról, hogy mi is az EPAM, mit csinálunk és milyen munkakörök vannak nálunk. Az irodalátogatás olyan program, ami bepillantást enged a színfalak mögé, és amire év közben is folyamatosan jelentkezhetnek az érdeklődők, de a DTH alatt fókuszáltan tudtunk erre plusz erőforrást allokálni. A személyes kedvencem, az E-kids Hackathon volt, amit idén második alkalommal szerveztünk meg, ezúttal 45 diák alkotott 11 csapatot. A program valójában egy egész napos verseny, ahol a versenyző csapatoknak Scratch-ben kell megvalósítaniuk egy-egy projektet. Nem titkolt álmom, hogy mindez lassan egy városi szintű rendezvénnyé nőjje ki magát.

A sok programon felül volt még egy izgalmas kezdeményezés, melynek megvalósítása érdekében 6 szegedi IT vállalat fogott össze. A Szegedi Arany János Általános Iskolában a vállalatok saját speciális szakterületüket mutatták be 20 perc alatt, a diákok pedig folyamatosan, körforgásszerűen mentek teremről teremre és hallgatták meg az előadókat. Ezzel közel 280 gyereket értünk el!

P. Judit: Debrecenben a CoderDOJO-t, egy játékos gyakorlati programozási workshopot valósítottunk meg, amin kilencen vettek részt. Rendkívül örültünk neki, hogy elindult ez az eseménysorozat. A terveink szerint ez egy hosszabb távú kezdeményezés, idén még három alkalommal fogadjuk az érdeklődő diákokat. Az első eseményen JavaScript programozást tanítottunk a gyerekeknek, a további alkalmakon is hasznos informatikai, kódolási alapismereteket szeretnénk átadni a résztvevők számára.  Mivel többen jelezték, hogy lemaradtak az első alkalomról, de mindenképpen szeretnének csatlakozni, így a konkrét programon még alakítani fogunk. Több vidéki iskola jelezte igényét a rendhagyó osztályfőnöki órára, így nem csak Debrecenben, Berettyóújfaluban is találkozhattak velünk az iskolások. Mindemellett természetesen az irodalátogatás nálunk is nagy siker volt.

K. Gabi: Idén Budapesten rendhagyó osztályfőnöki órákat tartottunk, valamint irodalátogatásokat vezettünk. Összesen 6 iskolába jutottunk el, ahol 250 diák vett részt az órákon. Emellett 11 irodalátogatás alatt 270 diák nézett szét az irodánkban. Ez utóbbinak különösen jó visszhangja volt, a kollégák nyitottan fogadták őket, például tableten mutatták meg a gyerekeknek azokat az alkalmazásokat, amiket épp fejlesztettek vagy teszteltek. Mindemellett a csoportok nagy része bepillantást nyerhetett az EPAM Garage tevékenységébe, ahol Göllner Balázs megismertette a diákokkal a 3D nyomtatás alapjait, Csernai Balázs pedig bemutatta a Google Daydream nyújtotta lehetőségeket.

Érkeztek olyan visszajelzések a gyerekektől, hogy szeretnének IT-sként dolgozni?

K. Gabi: Az EPAM-nál az utóbbi időben – többek között a Skool-on keresztül – egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk arra, hogy megmutassuk a lányoknak is, hogy az IT izgalmas és szerethető szakma, s nem csupán férfiak dolgozhatnak informatikusként. A DTH alatt jó érzés volt látni, hogy a lányok is egyre nyitottabbak és érdeklődőbbek a szakma iránt. Volt, aki színészi tervekkel érkezett, de az itt hallottak hatására teljesen belelkesült az infomatika iránt. Természetesen sokat jelent, hogy az irodai környezet nagyon megfogta őket, de az előadásokkal törekedtünk arra, hogy a szakmát hozzuk közelebb hozzájuk. Természetesen szinte mindegyik csapatban volt 1-2 gyerek, akik már alapból úgy érkeztek, hogy informatikusok szeretnének lenni, reméljük, hogy még tovább sikerült mélyítenünk ezt az elhatározásukat.

Mi volt a legjobb élmény?

Gy. Judit: Az egész DTH remek élmény volt, ebből az egyik a sok csillogó és érdeklődő szempár volt – ilyenkor érzi az ember, hogy megéri folytatni, hiszen tényleg felkeltjük a kicsik (és nagyok) érdeklődését. A másik pedig az E-kids Hackaton, hiszen idén több mint kétszer annyian jelentkeztek, és – ahogy mondtam – nekem különösen nagy álmom, hogy ezt még nagyobb szintre vigyük.

P. Judit: Mivel számomra ez volt az első komolyabb iskolákkal történő együttműködés Debrecenben, ezért a legmotiválóbb tényező, a kíváncsiság volt. Természetesen nem kellett csalódnom, sőt, kifejezetten izgalmas volt látni, hogy egy-egy előadás végére a gyerekek elkezdték azokat a szakszavakat és kifejezéseket használni, amiket az előadóktól, kollégáinktól hallottak. Valódi érdeklődést mutattak nem csupán a szakma, hanem a multikulturális környezet, a multinacionális vállalat iránt is, valamint kíváncsiak voltak a különböző – például utazási – lehetőségek és a szükséges idegennyelvek iránt is.

K. Gabi: Nekem is a legjobb élményt a gyerekek érdeklődő tekintete adta. Nagyon motiváló látni rajtuk az érdeklődést és a nyitottságot, és szuper élmény a sok pozitív visszajelzést hallani tőlük és a tanároktól is!

Hogyan készültök és hogyan készítitek fel a kollégákat a DTH-ra?

P. Judit: Első körben felmértük, hogy kik szeretnének önkéntesként részt venni a lebonyolításban, majd felvettem a kapcsolatot a szegedi csapattal, hogy megbeszéljük az ottani tapasztalatokat, élményeket. Mindezt egyeztettük az iskolákkal és az önkéntesekkel, így állt össze, hogy ki mit tud és szeretne csinálni.

Gy. Judit: A toborzást követően egyeztettem az önkéntes kollégákkal, hogy ki milyen feladatot menedzseljen. A tavalyi anyagok, prezentációk nagyon jó alapul szolgáltak, idén ezeket egészítettük ki. Az E-kids Hackaton előtt pedig közösen beszéltük át a mentorokkal, hogy ki miért felelős a versenyen.

K. Gabi: Hasonlóan Szegedhez, nekünk is több prezentáció állt már a rendelkezésünkre, így a jelentkező előadóknak ezeket kellett frissíteniük, átnézniük. Nálunk nagyon jól működött, hogy az „új” kollégákat összekötöttem a tavalyi résztvevőkkel, így könnyedén tudtak egyeztetni a tapasztalatokról, tervekről.

Jövőre is tervezitek a részvételt?

P. Judit, Gy. Judit, K. Gabi: EGYÉRTELMŰEN IGEN!

A DTH megvalósításában Szegeden 13, Debrecenben 8, Budapesten pedig 20 kolléga vett részt. Ezúton köszönjük a segítséget és az együttműködést! Találkozzunk jövőre is!

Folyamatosan bővülünk és ezzel egy időben az irodánkat is (át)építgetjük/szépítgetjük.

Pillantsatok be Ti is ezekbe a munkálatokba:

Meghoztuk a kedved?

Gyere, ugor be hozzánk, nézz körbe, informálódj, tedd fel a kérdéseidet, hiszen most korlátok nélkül, személyes vezető kíséretében teheted meg!

Nézd meg az irodát, less bele futó projektjeinkbe, kérdezd meg kollégáinkat, hogy érzik magukat nálunk és mit tanácsolnának neked.

Időpontot foglalok

Ismerősöd, barátod vagy családtagod informatikai területen dolgozik, de nincs megelégedve a munkahelyével? Esetleg éppen Te vagy az, aki ebben az iparágban helyezkedne el, de tele vagy kérdésekkel és így nem mersz belevágni?
Gyere hozzánk Office-tourra és tedd fel a kérdéseidet, nézz körbe, informálódj, hiszen most korlátok nélkül, személyes vezető kíséretében teheted meg!

Jelentkezem budapesti vagy szegedi irodalátogatásra.

Kedvcsinálónak néhány kép a budapesti Cornerről:

I’m a business analyst at EPAM Budapest and also a mother. I have two boys, both of them are already in school. When finally, the summer holidays comes in school - the so expected freedom and leisure time comes for the kids. But the worry for us parents comes as well: „Who is going to take care of the kids for 11 weeks?”  We have some options like family vacation and a few weeks at the grandparents but there are still so many vacation weeks left without any care for the children. If you are with kids this must be familiar to you too.

This summer we had an extra option for summer holidays: EPAM Active and Fun Summer Camp. It lasted for 8 weeks, covering almost all the summer school holidays and hosted kids aged from 4 to 14. The coworkers of the Balambér alapítvány organized the camp activities and took care of the kids, and EPAM provided the place created especially for kids - next to EPAM’s Budapest office.

So each morning we came together with the kids to „work” and went home together from mom’s workplace. It was so exciting for the kids: they used the same turnstile as mom does, and we watched together the exhibited building-model at the entrance of the office. And it was convenient for me too to have the kids near me, and I could even have a quick look at peek them and say hello during lunch time. I really liked the opening hours of the camp: it lasted till 7PM so I could finish my work without having to hurry to pick them up at 4PM (as it is usual with other camps). And whenever I showed up earlier the kids sent me back to work J, because they still wanted to finish their “csocsó” competition, pizza preparation, some arts&craft activity or just wanted to have their dinner together with their new friends. 

My 7 years old little one said: “It was fun because there were so many exciting programs. And I made new friends, the best one was Viktor. There were little kids too and I helped them with the swing in the playground. Grund is such a cool playground!”

The kids had many outdoor programs. My little ones favorite was the visit to the Aeropark and the laser tag game.

 Laser tag game:

My big one preferred the visit to the Skanzen Szentendre where boys could try out reaping and they fed animals while the girls prepared bread and butter for them and cleaned the house. 

He also enjoyed the visit to the dinosaurs’ exhibition.

They had also different arts&crafts activities that were enjoyed even by boys and naturally lots of games:

As I’m an uneasy and worried mother I checked a few things: the bus used for traveling to outdoor activities had seatbelts, the kids had fresh fruits every day and enough to drink, the staff really cared about the kids' safety (e.g. they had camp T-shirts and hats and they even provided a raincoat for rainy days). Everything was well organized, so no worries!

And finally: I was so surprised and proud when on Friday afternoon I got an email from my big one with a little movie created by him with his pictures from the camp and with my favorite song, saying “With love to Mom” :)