Interjú Nagy Adorjánnal, az EPAM országos evezős bajnokával
Munkatársaink nem csupán kiváló szakemberek, de mindegyikük sokszínű személyiség, különleges hobbikkal, tudással, gondolkodásmóddal. Blogsorozatunk célja, hogy minél több oldalról megismerkedjünk kollégáinkkal, azokkal az EPAMerekkel, akikre büszkék vagyunk! Nem utolsó sorban szeretnénk megcáfolni azokat köztudatban élő hamis előítéleteket, miszerint az informatikai szakemberek sötét szobákban ülve, üres pizzás- és üdítősdobozok között dolgoznak.
A Víz világnapja alkalmából Nagy Adorjánnal, az EPAM mobilos fejlesztőjével beszélgettünk, aki szinte a véletlennek köszönhetően választotta az evezést, amiben már országos bajnokságot is nyert.
Hogyan érkezett az életedbe az evezés? Miért választottad ezt a sportágat?
Alapvetően egy vállműtét után kezdtem el olyan rekreációs tevékenységet keresni, ami nem erőlteti meg az ízületeket, de segít a felépülésben. Az úszással annyira nem szimpatizáltam, emellett inkább kültéri sportot kerestem, így jutottam el arra a döntésre, hogy kipróbálom a kajakozást. Amikor lementem az első edzésemre, az edző megkérdezte, hogy evezni jöttem-e. Mivel a válaszom igen volt, megkaptam az első evezőmet, ami már akkor fura volt, hiszen másmilyenre számítottam. Ezt követte egy, a kajaknál jóval nagyobb és nehezebb hajó. Ekkor tudtam meg, hogy ez a klasszikus evezős sportág. Az első alkalmat követően adtam még néhány hónapnyi „esélyt”, s végül nagyon rákaptam, mert nem csak sportként szuper, hanem a társaság is nagyon jó.
Hogyan folytatódott?
Az első két évben az edzés részét élveztem az evezésnek, azóta pedig újabb két év telt el, s ma már mi is nevezünk hobbi evezősöknek szóló versenyekre: rövid- és hosszútávon egyaránt, valamint túrafordulókra is. Ez utóbbi esetén az indulás és célállomáson felírják az indulási, valamint érkezési időt. Az oda-vissza út között pedig pihenhetünk egyet.
Milyen versenyeken vettél eddig részt? Szereztél díjakat is?
A hobbi evezősöknek szóló versenyekre szoktunk nevezni egyéniben és kisebb-nagyobb (2, 4 vagy 8 fős) csapatokban. Az elmúlt évek alatt több arany-, ezüst- és bronzérmet is szereztünk, ebből kiemelkedik a szegedi országos bajnokság aranyérme. A másik, nagyobb erőpróba a Budapest-Baja verseny, ahol a teljesítmény óriási, 165 kilométeres távot 13 óra alatt tettünk meg.
Lesznek további versenyek is?
Igen, április 1-jén a Budapest Kupa, ahol 8 evezős, plusz egy kormányos felállásban indulunk egy 4,5 kilométeres távon. Az útvonal a budai oldalon, a Hajógyári sziget csücskénél indul, s a Margitszigetig tart.
Hogyan készültök fel egy ilyen versenyre? Mennyi ideig tart a felkészülés?
Mivel hobbi szintről beszélünk, a felkészülési idő általában 2 hét. Ez alatt az időszak alatt derül ki, hogy melyik hajóval és kikkel a legjobb vízre szállni. Mivel mindenki más-más stílusban evez, ezért a mozgást és ütemet összehangolni az egyik legnagyobb kihívás, mert ettől függ, hogy a hajó ne billenjen meg és egyenesen menjen. Én hetente 3 alkalommal megyek el edzésre, de ez mindenkinél változó.
Mi a helyzet télen? Hogyan készültök, milyen edzéseitek vannak a hidegben?
Ilyenkor edzőtermi edzések vannak, aminek a fő eszköze az ergométer. Persze emellett súlyzózunk is, valamint további erősítő gyakorlatokat is végzünk, illetve tanmedencében evezünk, ahol lyukacsos lapáttal dolgozunk, így magunknak generáljuk az áramlást.
Mit tanultál ebből a sportból? Milyen pluszt adott neked az evezés?
A legfontosabb, hogy ez egy csapatsport – hacsak nem egyéniben ülsz a hajóban -, ahol nagyon fontos az összhang. Mindenkinek megvan a maga szerepe, így például, ha négy evezős van és egy kormányos, akkor a kormányos, aki a hajó – menetirány szerint nézve – legelején ül felelős azért, hogy a hajó egyenesen menjen és ne billegjen. A többieknek egy-egy lapáttal kell evezniük. A kormányost követi a két „motor” ember. Ők adják az erőt és az energiát, nekik kell a legtöbb erőkifejtést nyújtaniuk. A hajó végén ül a „stroke”, aki az ütemet diktálja. Fontos, hogy mindenki figyeljen egymásra, hiszen enélkül kibillenhet a hajó.
Te milyen szerepet töltesz be általában?
Az előző felállásnál én vagyok a „stroke”, azaz én adom az ütemet. Alapvetően testhezálló feladatnak érzem, mert 10 éven keresztül néptáncoltam, majd a feleségemmel társastáncra is jártunk, így a ritmus már-már a véremben van.
Mitől különleges és szerethető ez a sportág?
Nagy plusz, hogy gyönyörű helyek mellett haladunk el, hogy csöndes és természetközeli az egész sportág. Az evezésnek köszönhető, hogy új értelmet nyert nálam a Duna kavics: az egyik túra alkalmával egy vadregényes tájon megálltunk a Dunán, amikor lentről, a víz alól morajlást hallottunk – ez a gördülő kavicsok hangja volt. Ritka élmény volt. A táj mellett nagyon szeretem az evezők monoton kattogását is – ez egyszerűen kikapcsolja az embert.
Emellett nagy előnye, hogy ha az egész hetes munka után szellemileg ki vagyok fáradva, de fizikailag még nem, az evezéssel egyenlő szintre kerül a kettő, s másnap sokkal kipihentebben ébredek. Arról nem is beszélve, hogy nagyon egyenesen ülök mióta ezt a sportot űzöm.
Volt valamilyen különleges, vicces eseted?
Igen, még az országos bajnokságon történt, ahol ketten eveztünk egy hajóban. A verseny előtt az evezősök egy úgynevezett felevezős részen gyakorolhatnak, melegíthetnek be, ahol bólyák jelölik az utat. Mivel én ültem elől, nekem kellett figyelnem az útra, s úgy számoltam, ha a bólyáktól kb. 50 centire maradunk, akkor szépen egyenesen tudunk haladni. Egy idő után azonban feltűnt, hogy a távolság egyre növekszik, s mire észbe kaptam, már egy bokor volt a nyakamban. Egyrészt szerencsénk volt, hogy nem feneklett meg a hajó, másrészt viszont a bokor is úgy döntött, hogy „indul a versenyen”, mivel az ütközésnek köszönhetően a rajtszámunk is leesett a hajóról – anélkül azonban nem vehetünk részt a versenyen. De a bírók nagyon rendesek voltak, a szám hiányában is engedtek minket versenyre kelni. Talán pont ez segített abban, hogy megnyerjük a versenyt.
Adorján immáron négy éve az evezés szerelmese. Ha ti is szeretnétek kipróbálni ezt a nagyszerű sportot, keressétek a Budapest Evezős Egyesületet, ahol a gyerektől a felnőttig, a hobbitól a versenyszintig megismerkedhettek az evezéssel. Ha pedig EPAM-os vagy, fordulj kérdéseiddel Adorjánhoz, hogy ne csak az irodában evezzetek egy hajóban!
