A beszélgetés összefoglalása mellett, ahogyan ígértük, hozzuk a beszélgetés után, a nézőkben felmerült kérdésekre adott válaszokat is!
Lajos kérdése:
Jelenleg egy kisebb szegedi marketing ügynökségnek dolgozom, landing és céges weboldalakat készítek, igaz csak Wordpressel, de váltani szeretnék és komolyabban bele merülni a webfejlesztésbe. Alap html, css, javascript tudással rendelkezem és az Angular/ Typescriptet tanulom jelenleg. Mit javasoltok, hogy csináljak saját projekteket? Szerintetek ezáltal könnyebb lesz elhelyezkednem? M. Lajos
Beján Csaba, Senior Software Engineer válasza:
„Az első lépés a passzív tanulás, de a valódi tudást akkor szerzi meg az ember, amikor elkezdi a gyakorlatban is alkalmazni a megszerzett tudást és sorban oldja meg a felmerülő problémákat, amik egyébként elkerülhetetlenek. A neten elég jó kurzusok vannak, melyek az elméletet és a gyakorlatot a megfelelő arányban „keverik”, Courserán például biztosan találsz neked való képzést. Nagyon jó, ha ezen kívül van egy github repo-d, ahol a saját munkáidat össze tudod gyűjteni, mert ezekre aztán referenciaként hivatkozhatsz, ami sokat jelent egy interjún. Ha mellé tudsz rakni egy certificate-et, az már csak hab lesz a tortán!”
Csilla kérdése:
Nektek mi a fontosabb: a Junior jelentkező számszerű, években mérhető tapasztalata vagy a tudása, ahogy megoldja a feladatokat? Erről mi a véleményetek? Legtöbb helyen már élből elutasítják a Juniorokat, mert nincs 3 év tapasztalatuk. Szerintetek ennyire együtt ját a tapasztalat a tényleges tudással?
Beján Csaba, Senior Software Engineer válasza:
„Ha élből elutasítják a Juniorokat, mert nincs tapasztalatuk, az azt jelenti, hogy nem Juniorokat szeretnének felvenni. Szerintem a tapasztalat csak az évekkel jön meg, pusztán attól, hogy viszont, hogy valaki több évet dolgozik valahol, nem biztos, hogy releváns a tapasztalata. Junior szinten sokkal nagyobb hangsúly van a potenciálon, hogy ki mennyit hajlandó tanulni, mennyire kíváncsi. Ha ez a helyén van, megfelelő problémamegoldó készséggel ötvözve, akkor a cég egy rövid távú befektetéssel hosszabb távon jól járhat. Sok helyen azonban ezt túl kockázatosnak ítélik és inkább kerülik a Juniorokat.”
Verhás Péter, Senior Architect válasza:
„Amikor interjúztatok, a CV-t csak az interjú második felében nyitom ki, amig a jelölt el van foglalva a kódolási gyakorlattal. Persze azt is együtt oldjuk meg, de az elején, amíg elolvassa, megérti, van néhány perc. A CV is csak azért érdekel, hogy amikor visszajelzést adok az interjú végén, akkor, ha valami nagyon rossz a CV-ben, tudjak valamit arra is mondani. Ehhez látni kell a CV-t. És mindig adok visszajelzést. Ez azt is jelenti, hogy engem nem érdekel az évek száma az interjún. Amikor azonban a CV-k alapján döntjük el, hogy kit interjúztassunk, akkor nincs más, mint nézni az évek számát. Csak azok az évek számítanak, amit kommerciális, professzionális környezetben fejlesztéssel töltött el a jelentkező. A “pincér voltam” éveket feketével húzom ki, hogy ne is látszódjon. Mindegy mi van a szövegbe írva, én adom össze az éveket és sokszor kevesebb jön ki, mint, ami a CV-ben szerepel. A CV-t, ha lehet nem olvasom el előre, mert észrevettem kb. 7 éve, hogy megvezet, és prekoncepcióval kezdek neki az interjúnak. Mostanában minden interjút úgy kezdek, hogy ez a jelölt lesz a legjobb, akivel valaha is találkoztam.”
Gábor kérdése:
Gyakran érzem a kölcsönös értetlenséget, aminek az állandó időhiány is lehet az akadálya. Keresem azt a közeget, ahol legalább a kölcsönös türelem megvan. Miről ismered meg azt a közeget, ahol ez a generációs türelem megvan?
Beján Csaba, Senior Software Engineer válasza:
„Bár lehet, hogy ennek a kérdésnek érdembeli megválaszolásához túl fiatal vagyok, de talán a legjobb indikátor az lehet szerintem, ha az ember kevesebbszer próbál meggyőzni műsokat az igazáról. Érdemesebb inkább egymás mondanivalójára építeni és úgy haladni előre. Így nem azzal telik az idő, hogy az abszolút – vagy inkább nem létező – igazság lefektetésén vitatkozunk.”
Gábor kérdése:
A senior-interjúnál mire figyeltek?
Beján Csaba, Senior Software Engineer válasza:
„Ezen a szinte már nagyon sokat elárul az emberről, hogy mit és hogyan tanul. Hogyan tartja szinten magát technológiai fronton. Ezen felül nagyon fontos, hogy mennyire tud csapatban dolgozni, mennyire hajlandó megosztani a tudását, illetve tanulni. Lehet valaki bármennyire jó, nagyon kevés olyan lehetőség van, ahol a csapatmunka és a közös cél, fejlődés nem fontos. Ezen felül a konkrét tudás számít. Igen könnyű leellenőrizni egy interjún, hogy az önéletrajzában tapasztalatként megjelölt technológiákban milyen a tudása. Sokszor kiderül, hogy ha mélységében is kérdezel, akkor elbizonytalanodik a jelölt és kiderül, hogy csak ott volt a csapatban, hallott valamit a dologról, de nem ő, hanem mások csinálták. Ez nem jó jel.”
Verhás Péter, Senior Architect:
„Senior interjúnál azt próbálom meg kideríteni, hogy tényleg Senior-e, megvan-e az évek számának megfelelő tapasztalata a jelöltnek. Ha megvan, akkor eljutott idáig, fog tovább is fejlődni. Ha nincs, akkor ő az úgynevezett “örök Junior” kategória. Az ilyen emberek is sikeresek és boldogok a maguk szintjén. A nagy baj akkor van, ha nagyon más a jelölt önképe, mint ami valójában a helyzet. Idősebb ember esetében ilyenkor nem tudok feedback-et adni, mert nagy a veszélye, hogy nem tudja felhasználni, viszont megsértődik. Ez persze Juniornál is előfordul. Ott is nagyon nehéz ilyenkor a feedback. Nagyon kemény tud lenni, nagyon ki kell „párnázni” a választ, de itt még van esély, hogy valaki változni tud. Ezen 25 évesen átestem, és iszonyú szerencsém volt, hogy részletes visszajelzést kaptam. Ennek ellenére dühös voltam rájuk sokáig, bár tudtam, hogy igazuk van és sok munka volt feldolgozni és tudatosan megváltozni. A technikai tudást illetően van néhány olyan kérdésem, amik elég jól megmutatják, hogy ki mennyire ismeri a Java nyelvet. Nem az a lényeg, hogy pont ezeket tudja-e a jelölt, de ha egyet sem tud, akkor gyanús, hogy a tudása felületes. Egyébként, ha olvastam a CV-t, mert mondjuk részt vettem az előszelektálásban, akkor olyat fogok kérdezni, ami ott szerepel. Minden nem lehet tudni. De, amit tud valaki és leírja a CV-ben azt mennyire tudja. Vagy olyan, az illető, aki CV-je szerint mindenhez IS ért?”
