Már csak néhány nap és személyesen is találkozhattok a “Mi EPAM-os nők -Nőnapi Meetup Szeged” eseményünk előadóival, a kerekasztal vendégeivel. A téma ezúttal a női karrier az IT világban, melyről a rendezvény előtti utolsó bemelegítő interjúban Rostás Katával, az EPAM projektmenedzserével beszélgettünk.
Mennyiben alakult a karriered “lineárisan”, azaz eleve informatikai pályára készültél?
“Nagyon sokáig álmodoztam arról, hogy állatorvos leszek. A gimnázium biológia-kémia szakára sajnos túljelentkezés volt, így végül matematika-fizika szakos lettem és a negyedik év végére már “elterelődtem”a matematika-informatika irányába. Azután csak annyit tudtam, hogy Szegeden szeretnék tanulni, - hódmezővásárhelyi vagyok – és valami olyasmivel foglalkozni, aminek köze van a matekhoz és informatikához. Ez a képlet vezetett ahhoz, hogy programtervező matematikus lettem.”
Volt előtted olyan példa, amit követni tudtál? Mi volt vonzó számodra ebben a szakmában?
“A szakmát illetően nem volt különösebb példa előttem és őszintén szólva nem is nagyon tudtam elképzelni, hogy mire vállalkozom, mikor belevágtam.”
Találkoztál a tanulmányaid, karriered során olyan véleményekkel, amelyek megingattak, vagy olyan emberekkel, akik nem hittek benned?
“Egy érdekes történet jut eszembe még egyetemista éveimből. Egy nyáron egy néhány hetes munkára jelentkeztem az egyik tanszékre, ahol egy pályázat keretein belül nem csak programozni kellett, hanem dokumentációt írni, matematikai képletekkel dolgozni is. Amint meglátott a munkaadó, kijelentette, hogy úgysem leszek jó, inkább bele sem kellene kezdenünk a közös munkába. Végül egy hét után azt mondta, hogy jó lenne, hogy ha hosszabb távon is tudnék maradni.”
Mi volt az a tényező, amitől nőként legjobban tartottál és alaptalannak bizonyult a munkáddal kapcsolatban?
“Az előítéletek. Néhány esetben elő is fordult, hogy alapból negatívan ítéltek meg még mielőtt bármi kiderülhetett volna akár rólam, akár a munkához való hozzáállásommal kapcsolatban, de szerencsére ma már ritkán találkozom ezzel a jelenséggel. Sőt, mostanában inkább csak pozitív visszajelzéseket kapok.”
Azon a területen, ahol dolgozol, milyen arányban dolgoznak jelenleg nők?
“Jó ideje ugyanazon a projekten vagyok, régebben a 20-25 főből én voltam egyedüli nő. Sokat változott a csapat struktúrája azóta, így ma már legalább hárman vagyunk.”
Szerinted mi a kulcsa annak, hogy sikert érj el a technológiai iparban nőként? Egyáltalán van még létjogosultság ennek a kérdésnek?
“Szerintem az lehet sikeres, aki megdolgozik érte. Mindenkinek ugyanúgy oda kell tennie magát, ha előbbre szeretne lépni a munkájában, nemtől függetlenül.”
