Idén indult el az EPAM-os “céges jóga” oktatás. Reggel, délben, este, tehát munka előtt/után, vagy akár ebédszünetben, kezdő vagy haladó jógásként bárkinek lehetősége van arra, hogy kicsit felfrissítse a testét/lelkét. Budapesten már több, mint 100 EPAMos élt eddig a lehetőséggel –maga ez a magas szám is árnyalja az informatikusokról kialakult sztereotípiákat, amiket folyamatosan próbálunk a magunk eszközeivel ledönteni.
Báthory Kinga, az egyik jógaoktatónk mesél arról, hogy milyen egy nem tipikus közegben jóga órákat tartani.
Hogyan kezdtél el jógát oktatni az EPAM-nál?
Kocsis Dézi, az oktatótársam keresett meg ezzel a lehetőséggel, hogy társulnék-e hozzá heti két jógaórával. Nagyon örültem a felkérésnek, korábban itt-ott már tartottam irodai órákat, a maroknyi csapatok mindig lelkesek voltak, ezért rögtön igent mondtam.
Milyennek látod a céget külső szemmel?
A munkáról elég keveset tudok, csak annyit, amennyit időnként említenek a jógázók, de nagyon szimpatikus ez a kezdeményezés, hogy helyben, az irodaházon belül biztosítanak lehetőséget a dolgozóknak a mozgásra, ezt nagyon jó példának tartom.
Milyennek látod az itt dolgozó kollégákat?
Nagyon sok, különböző habitusú ember jár az órákra, idővel szinte teljesen különvált a reggeli és a napközbeni órák közönsége. Úgy látom, hogy azok közül, akik az elején elkezdtek járni, rengetegen meg is maradtak, és kitartóan jönnek az órákra, és idővel bővült is a csapat. Mindenki másért jön jógázni (így van ez minden órán), van, aki kihívást lát benne, van, aki kicsit kikapcsolni jön, de általában mindenki ki tudja venni az órákból azt, amire vágyik. Szeretek jönni, órát tartani, nekem is nagy öröm és energialöket, hogy olyanoknak tarthatok órát, akik lelkesek, nyitottak, szeretnének tenni az egészségükért, a testi-lelki jólétükért.
Van-e különbség az itteni jógaórák, illetve egy jógaközponti óra között? Ha van, miben más itt megtartani az órát?
A környezet más, itt a gyertyagyújtás, füstölőzés, ilyen jellegű hangulatteremtés kimarad, a zene a segítőtárs. Az eszközeinek száma folyamatosan bővül, vannak remek matracok, ha valakinek nincs sajátja, így nem kell mindenkinek hozni, az se gond, ha otthon marad (velem is előfordult már néha). A különbségek a közegből adódnak: ez egy munkahely, ahol időnként jógaórákat tartunk, az óra végén mindenki megy vissza a feladatához, folytatja a napját. A jógastúdiókba általában a nap végén jönnek a vendégek, letenni az aznapi terheket, és kicsit feltöltődni, kiszakadni a rutinból.
Mennyire nyitottak/lelkesek az itt dolgozó kollégák a jóga iránt?
Én úgy látom, hogy nyitottak, de inkább csak a testgyakorlás, nem annyira a spirituális tartalom iránt. Ezzel nincs is gond, mindenki annyit vesz ki egy-egy órából, amennyire szüksége van épp aznap, az életének azon a pontján. Én sem azzal a céllal ültem le először a jógamatracomra, hogy én márpedig jógaoktató leszek, és megélem a jógát az életem minden területén, egyszerűen csak mozogni akartam. Idővel ez átalakult. Azt gondolom, hogy az, hogy már kétszer annyi órát tartunk, mint amikor elkezdtük, azt mutatja, hogy van erre igény, szeretik az órákat azok, akik járnak, és ez nagyszerű érzés. A visszajelzések is sokat segítenek nekünk, azok alapján tudjuk alaktani az igényeknek megfelelően alakítani az órákat, hogy minél többen elégedetten álljanak föl a matracukról.
Szeretsz-e itt órát tartani?
Nagyon szeretek, még a reggeli órákra is mindig lelkesen jövök, pedig korábban nem voltam egy nagyon korán kelő típus. �
Látsz-e a fejlődést azokon, akik folyamatosan járnak?
Rengeteget! Pont a múlt héten is megemlítettem egy gyakorlónak, hogy az erőnléte óriásit fejlődött. Ezeket sokszor az embernek saját magán nehéz felfedezni, mert csak azt figyeli esetleg, hogy milyen mély az előrehajlása, eléri-e a lábujját, lent van-e a sarka stb. Először a fejlődés nem ezekben látszódik meg, hanem abban, hogy nem úgy „éli túl” az órát, hogy még a fülén is a levegőt veszi, hanem szinte végig kontroll alatt tudja tartani a légzését, vagy már nem hagyja abba félidőben mindegyik erősítő pózt, hanem végig meg tudja tartani, még ha el is fárad közben. Nagyon sok haladást, erősödést látok, és mindenkit csak kitartásra tudok biztatni, mert akkor is fejlődik az ember, ha az épp centikben nem mérhető.
Volt-e bármilyen kirívó eset (pl. valaki teljesen nulláról indult és most már nagyon profi, pár hónap alatt)?
Inkább azt mondom, hogy sok kis győzelem van: aki először egy egyensúlyozó pózt sem tudott megtartani, már hosszú légzésekig meg tud stabilan állni a lábán; aki alig bírta megtartani a deszka pózát, ma már a harmadik kört is megcsinálja… Persze, akinek sportos múltja van, az előnnyel indul, de nekik is van még hova fejlődni, ahogy mindenkinek. �
Mit gondolsz, milyen hatással van a jóga azokra, akik járnak?
Bízom benne, hogy jobb a közérzetük, ez lenne az egyik elsődleges cél. De sokan mondták, hogy könnyebben kelnek fel reggel, kevésbé fáradékonyak, más mozgásban is észlelik, hogy jobb az erőnlétük. Illetve olyan visszajelzést is kaptam, hogy a fejfájások lettek ritkábbak valakinél – ez egy elég csábító mellékhatás azoknak, akik gyakran szenvednek a fejfájásoktól.
Tudsz-e mondani egy-két olyan gyakorlatot, amely kicsit segít lenyújtani a gerincét, azoknak, akik egyébként nem járnak órára, és akár a számítógép előtt is el tudja végezni?
Széken ülve, a térdeken megtámaszkodva is lehet domborítást-homorítást végezni, ez felfrissíti az egész testet, átmozgatja az izmokat a gerinc mentén, a nyakban, ami segít a koncentrációt is javítani. Ha a két kézzel megkapaszkodunk a szék háttámlájában a csípő mögött, akkor lehet intenzíven nyitni a mellkast egy homorítással, ez növeli a tüdőkapacitást, felfrissít. Egy finom csavarás is jót tud tenni: egyik kéz a térden, a másik a szék háttámláján a csípő mögött, belégzéssel fejtetővel megnyújtózunk, kilégzéssel lehet mélyíteni a csavarást, vigyázva a derékra. Mindkét oldalra ki lehet tartani 4-5 légzésig, nyugtatja az idegeket, javítja az emésztést
