Jövő pénteken Szegeden várjuk a “Mi EPAM-os nők” meetup sorozat következő eseményére az érdeklődőket, ezúttal egy szegedi nőnapi kiadással! Ezúttal is azt járjuk körül, hogyan lehet sikeres egy nő az IT szektorban; az előadók és a kerekasztal-beszélgetés résztvevői saját történetükön keresztül mutatnak be lehetséges karrierutakat és ösztönöznek közös gondolkozásra. Juhász Réka, az EPAM Business Analyst-je előzetesen is válaszolt néhány kérdésünkre!
Mennyiben alakult a karrierutad egyenesen, azaz eleve informatikai pályára készültél?
“A matematika volt a kedvencem és az informatikát is érdekesnek találtam, ezért eléggé egyértelmű volt, hogy ezt a szakmát választom. Nagyon szerettem rajzolni is, ami egy kicsit elbizonytalanított a döntésben, de az informatikát választani egy sokkal biztosabb jövőnek tűnt, és azóta egyenes az út. Egészen pontosan emlékszem a pillanatra, ahogyan hetedikes koromban azt mondom a baránőmnek, hogy ha nagy leszek, programozó leszek.”
Volt előtted olyan példa, amit követni tudtál? Mi volt vonzó számodra ebben a szakmában?
“Édesapám régen számítástechnikát oktatott és programozóként is dolgozott különböző cégeknek; mindig is ő volt a példa. Azon kívül, hogy a képességeim alapján ez a szakma megfelelőnek tűnt számomra, az is vonzó volt, hogy arra lehetett számítani, hogy viszonylag sok lesz a munkalehetőség és ez a pálya jó megélhetést fog biztosítani. “
Találkoztál a tanulmányaid, karriered során olyan véleményekkel, amelyek megingattak, vagy olyan emberekkel, akik nem hittek benned?
“Nem volt jellemző. Támogató emberekre és pozitív visszajelzésre sokkal több példa volt. Egyetlen olyan véleményre emlékszem, ami kifejezetten rosszindulatú volt és a megingatás volt a célja, de “sajnos” nem járt sikerrel, mert pont az ellenkezőjét váltotta ki belőlem. :)
Igazán megingatni csak a saját magammal szemben támasztott elvárásaim és a félelmeim tudtak, tudnak időről időre, de annyira azok sem, hogy eszembe jusson elhagyni a pályát.”
Azon a területen, ahol dolgozol, milyen arányban dolgoznak jelenleg nők?
“Most business analystként (üzleti elemzőként - a szerk.) dolgozom, és ebben a pozícióban több nővel lehet találkozni, mint a fejlesztők között, de a pontos arányt nem igazán tudom. Jelenleg egy hét fős csapatban dolgozom - hat fejlesztő és én alkotjuk a csapatot -, ahol ketten vagyunk nők.”
Szerinted mi a kulcsa annak, hogy sikert érj el a technológiai iparban nőként? Egyáltalán van még létjogosultság ennek a kérdésnek?
“Valószínűleg mindenki az előrelépésre és a jó fizetésre gondol a siker szó hallatán, de úgy gondolom, hogy ez igazából mindenkinek mást jelenthet, attól függően, hogy éppen hol él és milyen életszakaszban van.
De ha inkább csak annál maradunk, hogy mi a kulcsa annak, hogy az ember helytálljon ebben a szakmában, akkor én -nemtől függetlenül- azt látom fontosnak, hogy ne a minél gyorsabb előrejutás legyen a célunk, hanem az, hogy szeressük a munkánkat és minél jobban akarjuk azt végezni, úgy, hogy a “siker” ennek csak a következménye legyen. Számomra ennek van értelme.
Az a saját tapasztalatom, és a többi női kollégától is gyakran hallom, hogy mi nők hajlamosak vagyunk sokkal többet aggódni, amiatt, hogy elég jók vagyunk–e, és jobban félunk attól, hogy hibázunk. A nőknek sok energiáját emészti fel a kudarctól való félelem. Ezért azt javaslom, hogy ne agyaljunk azon túl sokat, hogy valami nem fog menni, inkább fordítsuk ugyanazt az időt és energiát arra, hogy jobban utánanézzünk a témának, amitől tartunk. Ha kudarcot vallottunk, akkor gondoljunk arra, hogy valószínűleg ez sokkal kisebb hiba, mint amekkorának mi saját magunk látjuk, és ne emésszük magunkat túl sokáig a dolgon, hanem tanuljunk belőle és lépjünk tovább!”
