Egy tech cég kulisszatitkai

Új szerepkörök a tesztelésben: Software Quality Engineer és Test Automation Architect!

2021. március 10. - Kárpáti Judit

Ha azt a kétségtelenül igaz állítást vesszük alapul, mely szerint "egy dolog állandó, mégpedig a változás", akkor kijelenthetjük, hogy ez az IT világban hatványozottan igaz. Vagyis inkább úgy helytálló, hogy a folyamatos és nagyon gyors változás állandó. Az EPAM életében sem szokatlan, hogy kollégáink úgy kezdenek bele egy új projektbe, hogy annak még tulajdonképpen sem előzménye, sem máshonnan vett mintája, példája nem volt. Egy ilyen folyamat eredményeként jöhetett létre a tesztelésben a címben említett két új szerepkör is.
tamas_csako_blog.png

A tesztelői munka része a folyamatos előrejelzés, a trendek ütőerének monitorozása és az elkövetkező trendek feltérképezése. Két és fél éve ennek a szellemiségnek a jegyében indult el az a folyamat is, melynek részeként két, teljesen új szerepkör jelent meg. Korábban ezen a területen mindössze két pozíció létezett:

  1. A köznyelvben manuális tesztelőként ismert, Functional Testerek, akik a tesztelési folyamatok stratégiai kialakítása mellett leginkább webalkalmazások, illetve mobilalkalmazások tesztelését végezték manuálisan;
  2. A másik szerepkör az automata tesztelő:, az ő szerepük abban különbözött az előbbitől, hogy a tesztelést automatizált, újra és újra lefuttatható tesztekkel végezték.

E szerepkörök mellett alakult ki két újabb a Test Automation Architecht és a Quality Architecht is, melyekre az EPAM az elmúlt időszakban kezdett el képezni és felvenni embereket. Ezek az új munkakörök pedig egyúttal új lehetőségeket is teremtettek a magasan képzett, tapasztalt IT szakembereknek. 

De mit is takarnak pontosan ezek a pozíciók?

A Test Automation Architecht (TAA) sok éves tapasztalattal rendelkezik, nagyon sok projektet „megjárt” már, és gyakorlatilag bármikor, bármilyen projektre össze tud rakni egy automata tesztelési stratégiát. Ehhez meg tudja írni a szükséges keretrendszert, létre tudja hozni a környezetet. Széles látókörű és abban is különbözik a korábban említett tesztelési pozícióktól, hogy ő folyamatosan kommunikál az ügyféllel, aktív, igen erős angol tudással rendelkezik a napi szintű beszélgetésekhez. Egy TAA már a projekt pre-sales fázisában is részt vesz, azaz, amikor ügyfelekről, különböző lehetőségekről beszélgetünk ő az, aki létrehozza a leendő projektek technikai részét.

 "A másik szerepkör a Quality Architecht (QA), melyhez erős „client facing skill”-ek szükségesek és csakúgy, mint a TAA-nál, a (nagyon) széles látókör. Sok projektet megélt emberek jutnak erre a szintre, mely annyiban különbözik a tradicionális Test Architecht-től, hogy az EPAM-nál nagy hangsúly helyeződik kimondottan a metrikákra. Ezek alapján javaslunk az ügyfeleknek különböző improvement-eket, amit a gyakorlatban azt jelenti, hogy a discovery fázisban - amit mi tipikusan assessment-nek hívunk - fölmérjük, hogy mi a helyzet az adott projekteken. Ennek során a TAA és a QA kéz a kézben együtt dolgoznak, közösen hoznak létre egy számokkal alátámasztott improvement plan-t. Azaz, egy olyan tervet, amely megmutatja, ha különböző dolgokat bevezetünk egy projekten, akkor annak pontosan milyen pénzben mérhető előnyei lesznek az ügyfél számára, hogyan lehet felgyorsítani a folyamatot, illetve hogyan növelhető a teszt lefedettsége. Emellett azonosítanak olyan projektspecifikus metrikákat is, melyek alapján később folytatni tudjuk a munkát. Gyakorlatilag tehát ezek lesznek a mérőszámok, amelyek meghatározzák a projekt sikerességét a jövőben.” –  magyarázta el Csákó Tamás, Senior Software Testing Manager a vele készült podcastunkban.

Az ideális Test Automation és Quality Architect jelölt

Csákó Tamás 12 évnyi EPAM-os tapasztalattal a háta mögött, és a cég Cloud Practice-ének vezetőjeként a következőkben foglalja össze, kiket vár az EPAM ezekre az új szerepkörökre, és mi az, ami igazán számít egy ilyen pozícióra történő jelentkezés során:

  • Években nem, inkább tapasztalatban mért tudásszint;
  • Projektek, melyeken megszerezte a fent említett gyakorlati tudást;
  • Mennyire látszik a karrierállomásain a fejlődés;
  • Milyen tapasztalata van testing és test automation stratégiák alkotásában;
  • Milyen kommunikációs készségekkel rendelkezik;
  • Részt vett-e mind funkcionális, mind automata tesztelésű projektekben;
  • Érti-e tökéletesen az automata tesztelést.

A fentieken túl egy Test Automation Architect esetén:

  • Magas szintű kódolási tudás és releváns gyakorlati tapasztalat;
  • Új technológia, programozási nyelv gyors elsajátítása;
  • Fontosabb a megvalósítás mikéntje, mint maga a technológia;
  • Java, Javascript, Phyton, .Net tapasztalat.

Ha pedig Quality Architect-ről van szó:

  • Széleskörű tapasztalat test stratégiák kialakításában;
  • Tesztelési trendek ismerete (pl. shift-left testing, continuous testing);
  • Komplex rendszerek tesztelésének ismerete (tesztelési szintek és típusok megelelő használata);
  • Konzultánsi tapasztalatok.

 

Miért épp az EPAM?

Csákó Tamás azt javasolja mindenkinek, aki érdeklődik a cég iránt, és szeretne többet megtudni arról, érdemes-e itt dolgozni, hogy első körben keressen olyan ismerősöket, akik az EPAM-ban dolgoznak vagy ismernek olyat, aki itt dolgozik, tudja meg, ők miként vélekednek a cégről. Tamás úgy látja, ez a cég azoknak való igazán, akik keresik a kihívásokat, szeretnének folyamatosan fejlődni. „Az EPAM szerintem még mindig különleges azon a téren a hazai cégek között, hogy gyakorlatilag szabad az előrelépés lehetősége. A cég folyamatos növekedése lehetővé teszi, hogy aki szakmailag fejlődik, szinte bármikor magasabb szintre léphet, nem kell éveket várnia erre. Ha megfelelt a belső beszélgetésen, amit egy rangidős szakmai csapattal folytat, akkor már másnap az új, magasabb pozícióban kezdheti a napot. De nemcsak ebben, hanem technológiák tekintetében is előrébb jár az EPAM sok más IT cégnél Magyarországon, aminek az oka abban keresendő, hogy rengeteg új projekt indul folyamatosan, melyekhez a legfrissebb és a legaktuálisabb tudás szükséges. Ezt a tudást pedig annak megosztása jellemzi, itt a kollégák átadják egymásnak a megszerezett ismereteiket és Mindezek mellett fontos, hogy nálunk mindenki maga választhatja meg, milyen úton szeretne haladni, miben szeretne fejlődni, mit szeretne elérni.

Egyetemi fizikus karrierből EPAM-os vezető

Csákó Tamás, Senior Software Testing Manager útja az EPAM-ig, saját elmondása szerint is kalandos volt. A Szegedi Tudományegyetem fizika-informatika szakán végzett, végül fizikusként maradt is az alma mater berkeiben, itt kezdte és fejezte is be a PHD-jét. 2008-ban egy megkeresés nyomán került a szegedi EPAM-hoz, mint junior software fejlesztő. Innen aztán test automation irányba haladt tovább, nemsokára már csapatot vezetett, előbb kisebb, majd nagyobb létszámmal. Projektről projektre gyűjtötte a tapasztalatokat, míg már a tesztelő csapat technikai vezetőjeként, Solid Line Manager szerepkörben dolgozhatott. Csatlakozott az EPAM Global Testing Competency Centerhez is, mely számos érdekes szakmai úttal és kihívással teli projekttel gazdagította. A sok szép szegedi év után a budapesti váltás is belefért a tervekbe két és fél évvel ezelőtt. Kihasználva a vezetőség számára felkínált lehetőségét jelenleg a cég Cloud Practice-t építi és vezeti Magyarországon.

Amennyiben a fenti lehetőségek érdekelnek, hallgasd meg Csakó Tamással készült podcastunkat, nézd meg nyitott pozícióinkat és keresd bátran kollégáinkat további infóért! 

"Keress meg LinkedIn-en, beszélgessünk!" - javasolja Csákó Tamás, az EPAM magyarországi Cloud and DevTestSecOps practice egyik vezetője

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://epam.blog.hu/api/trackback/id/tr2616421074

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása