Most két olyan kollégánkat ismerhetitek meg, akik különösen szívükön viselik a felnövekvő generáció „mentorálását”, az informatikai képzések és a szakma szépségének népszerűsítését. Fenekes Erik 2006-ban csatlakozott az EPAM-hoz, mint tesztelési csoportvezető. 2016-óta Software Engineering Managerként az egyik legrégebbi ügyfél teamjét vezeti.
Juhász Gábor vezető minőségbiztosítási mérnök kollégánktól nem áll távol az oktatás, ugyanis pályája kezdetén a hardver- és szoftverfejlesztés mellett, a villamosmérnöki diploma után a tanári diplomát is megszerezte. Középiskolai fejlesztési igazgatóhelyettesként töltött évei során, világbanki támogatással, a hagyományostól eltérő módszert és eszközöket vezetett be több iskolában a tanárok és diákok továbbképzésére.
A Programozd a jövőd! uniós támogatással megvalósuló kormányzati projekt keretében, hiteles szakmai előadók tolmácsolásában tavaly november és idén február között országszerte közel 5500 pályaválasztás előtt álló középiskolás ismerkedhetett az informatikai pályával: a szakirányú felsőoktatási képzésekkel és a szakterületben rejlő karrierlehetőségekkel. Az EPAM több ponton is kapcsolódott a kezdeményezéshez. Eriket és Gábort személyes tapasztalataikról kérdeztük.
Hogyan kapcsolódik az EPAM a Programozd a jövőd! kezdeményezéshez és Ti személy szerint hogyan veszitek ki ebből a részeteket?
Fenekes Erik:
Általánosságban elmondható, hogy nagyon jelentős munkaerőhiányra kell megoldást találni ebben az ágazatban. Egyik fő célkitűzésünk, hogy informáljuk és segítsük a fiatalokat a pályaválasztásban. Az EPAM igyekszik minél több pályaorientációs kezdeményezéshez csatlakozni. A programozd a jövőd! program keretében előadásokat szervezünk különböző iskolákba, ahol 45 percben szakmai előadásokon vehetnek részt a diákok. Ezek lehetnek akár több osztályt érintő nagyelőadások vagy kiscsoportos szakkörök is. Különlegessége még az EPAM-nak az Office Tours, azaz a szervezett irodalátogatások, melyek során betekintést nyerhetnek a diákok az informatikusok hétköznapjaiba, megtudhatják, hogyan dolgoznak együtt a különböző részlegek és játékos feladatokkal szemléltetjük nekik a szakma ágazatait.
Juhász Gábor:
Fontos leszögezni, és tudatosítani a diákokban, illetve az őket támogató pedagógusokban hogy az informatika nem csak a programírásról szól. Rengeteg területet felölel a business analyst-től (üzleti elemzőtől) kezdve az architectekten át a programozásig és projektmenedzsmentig, számtalan részterülete van. Ráadásul ebben a szakmában óriási a verseny. A megszerzett tudás 40 százaléka akár egy év alatt is elévülhet. A laikusok a felhasználói élményeik alapján a szakma kézzelfogható és látható részével találkoznak ezeken az eseményeken. Próbálom a diákokat az előadások alatt bevezetni a billentyűzet alatt és a képernyő mögött zajló folyamatok rejtelmeibe.
Milyen tapasztalatokkal gazdagodtatok az előadásaitok során? Milyen volt a fogadtatás a diákok részéről?
Gábor:
Jellemző volt minden előadástípus előtt, hogy amíg gyülekeztek a gyerekek kérdezgették a kísérő tanárokat, hogy ez meddig tart majd, mikor lesz vége. Az előadás harmadik percét követően viszont már látszott rajtuk az érdeklődés és elkezdtek kifejezetten jó kérdéseket feltenni, sikerült őket bevonni. Külön öröm volt számomra, hogy a fiúk és a lányok egyformán voltak kíváncsiak. Több helyre is visszahívtak előadni és volt, ahol nem fértek be egy terembe a diákok.
Erik:
Azt látom, hogy borzasztó nagy az információhiány, és egyértelműen szükség van ezekre az előadásokra. Próbálok a diákoknak bepillantást nyújtani a jelenünket és jövőnket meghatározó szakma rejtelmeibe. Olyan kérdésekre nyújtok választ, mint, hogy miért jó informatikusnak lenni és milyen a jó informatikus? Mik az előnyei? Milyen gyorsan fejlődik és milyen sok lehetőség rejlik benne? Szeretnénk lerombolni a szakmát övező sztereotípiákat. És persze a lányokra is kitérek az előadásokban, hiszen a tapasztalat azt mutatja, hogy a fiúk sokkal inkább képesek beleugrani egy döntésbe, alacsony magabiztossági szint mellett is. A lányok közül viszont sokan, a tehetségesek közül sem próbálják meg. Pedig ez a szakma nem csak a férfiaké, a lányoknak igenis van helyük benne. Amikor elkezdtem kidolgozni az előadásom anyagát, megmutattam az unokanővérem gyerekeinek is és a részletekkel annyira sikerült felkelteni a leányzó érdeklődését, hogy végül csatlakozott a már futó informatikai fakultatív csoporthoz, majd informatikai karra adta be jelentkezését. Ez nagyon megerősített a Programozd a jövőd! előadásaink szükségességében és létjogosultságában.
Szakemberként hogyan értékelitek a mai informatikai képzés helyzetét?
Gábor:
Úgy látom, hogy a legtöbb segítséget az érettségi időszak közeledtével kapják a gyerekek, és sok helyről érkezik hozzájuk az információ. Viszont azt is érzékeltem az évek során, hogy egy nagyon erős „kapuzárási pánik” jellemzi ezt az időszakot. Arra vannak kondicionálva a felvételizők, hogy az egyetem bezárja a világot és egy meghatározott irányba viszi őket, amitől nem lehet később eltérni. A diákoknak pontosan azt tanítom, hogy bárhova is menjenek továbbtanulni, az informatika biztosan szerves része lesz az életüknek, hiszen a legtöbb szakmában ma már megkerülhetetlen. Megmutatom nekik, hogy egyes informatikai szakterületek hogyan kapcsolódhatnak az iskolai tantárgyakhoz, hogy például hogyan juthatnak el a biológiától, földrajztól az informatikáig. Így válik a mi szakmánk a „kapuzárási pánik” alternatívájává, és így tudják kitolni a fiatalok későbbre a döntéshozatalt, amit nem egyszerű 17-18 évesen megtenni.
Erik:
Bár már jobb a helyzet, mint annak idején, amikor én kerültem először kapcsolatba a szakmával, még mindig sokan vannak, akik a nem megfelelő tájékozottság miatt döntenek más pálya mellett. Pedig, ha többet tudnának róla és némi tehetségük is van hozzá, komoly karriert futhatnának be. Pont ezért igyekszem a diákoknak megmutatni azt is, hogy milyen egy tipikus napja egy fejlesztőnek. A közhiedelemmel ellentétben nem csak abból áll egy napunk, hogy a gép előtt ülünk és egész nap fel sem állunk, hanem rengeteg csapatmunka zajlik házon belül. Folyamatosan együtt kell működni, egyeztetni a divíziókkal és rengeteg a kutatómunka is van a programozáson kívül.
Hogyan fordulhatnak hozzátok a pályaválasztás előtt álló fiatalok?
Erik:
A honlapunkon és a Facebook oldalunkon minden elérhetőséget megtalálnak. Részt veszünk a különböző karrier expókon, egyetemi fesztiválokon. Májusban pedig a nemzetközi CRAFT konferencia keretein belül megrendezésre kerülő Jövő utcája fesztivál főszervezőjeként is jelen leszünk a Madách téren.
Gábor:
Az EPAM eKids programunkon keresztül sok rendezvényt, workshopot szervezünk, egyre több iskolával vagyunk kapcsolatban. Az iskolák pedig jelentkezhetnek pályaorientációs napjainkra, ahol testközelből ismerhetnek meg minket a diákok. Ráadásul nyitott az irodánk, bárki bejelentkezhet egy vezetett irodalátogatásra – akár diákok is a szüleikkel vagy tanáraikkal.
Ez itt a REKLÁM helye: ha érdekelnek EPAM eKids programjaink, iratkozz fel hírlevelünkre: https://epa.ms/ekidsform
