Három tapasztalt UX Designer segítségével gyűjtöttük össze, pontosan mivel foglalkoznak munkájuk során, milyen tapasztalat, tanulmányok, készségek szükségesek ehhez a szerepkörhöz, illetve milyen lehetőségeket tartogathat ez a pálya azoknak, akik ezt választják.
Üzleti igények felhasználókra hangolva
Habár sokan csak a látványos Post-it ragasztgatást látják a UX-es munkájából, ez csupán egy a rengeteg réteg és a sok összetett feladat közül. Ahogyan Kiss Béla Senior Experience Designer fogalmaz, a UX Designer szakma olyan, mint egy nagy esernyő, amely alatt számos, egymással szorosan összefüggő szakmai tevékenység húzódik meg, és amelyeket aztán egy projekt életciklusának különböző fázisaiban alkalmaznak. „Nagy általánosságban az ügyfelünk üzleti igényeit hangoljuk össze a felhasználók igényeivel. Vagyis a korai igényfelmérésektől és termék funkcióinak meghatározásától kezdve igyekszünk úgy alakítani a terveket és a stratégiát, hogy végül mindazok, akik használni fogják az adott digitális terméket elégedetten tegyék azt, és szívesen használják a jövőben is. A termék tervezésének korai szakaszától kezdve bevonnak minket a projektekbe, ahol segítünk meghatározni, milyen felhasználói igényekre és problémákra koncentráljunk, azokat hogyan válaszoljuk meg, és végeredményben hogyan alakítsunk ki egy egységes és ergonomikus folyamatot a termék kezelésére, a termékkel való interakcióra. Ez magában foglal interjúkat, kutatást és a piac felmérését, illetve mindezek összefoglalását úgy, hogy közben különböző design irányvonalakat prezentálunk, majd a kiválasztott iránynak megfelelően minden lépést és interakciót kidolgozunk, és megtervezzük, hogyan nézzen ki a felhasználói felület” – fogalmazza meg részletesebben Nagy-Mészáros Edit UX Designer, hogy pontosan mit is csinál a UX-es.
Ennél is kézzelfoghatóbb az a szisztéma, mely fő három szakaszra osztja a Design Thinking alapelvei szerint az egyes tevékenységeket:
- Az Understanding szakaszba tartozó lépések az Empathize, amikor kutatásokat végeznek annak érdekében, hogy megértsék a domain-t és a felhasználókat; valamint a Define, ahol felfedik a valós problémákat, összevetik az üzleti elvárásokkal és tervet készítenek ezek megoldására.
- A következő az Explore szakasz, itt történik az Ideate fázis, az igazi kreativitás terepe. Ekkor zajlik az ötletelés, majd koncepciókat gyártanak, melyekből prototípusokat készítenek, hogy validáltatni tudják az elképzeléseket.
- A Materialize szakaszban a prototípusok segítségével tesztelik az említett elképzeléseket, úgynevezett feedback loopokban finomítják, iterálják a koncepciókat a felhasználói visszajelzések alapján; majd ezt követi az Implement fázis, ahol a jóváhagyott koncepciókból végül megszületik a termék.
Végzettség helyett készségek
Ehhez a szerepkörhöz Annajuli szerint - aki maga is kanyarokkal jutott el a UX designeri pályára - a készségek közül a legfontosabb a rendszerszemléletű gondolkodás és az esztétikai érzék, azaz, hogy annak, aki erre a pályára készül „legyen szeme” ahhoz, hogy mi fog jól kinézni és egyúttal működni is a gyakorlatban. Hiszen, ahogyan fogalmaz: „nem elég a fancy termék, a lehető legoptimálisabban használhatónak is kell lennie." Az Annajuli által elmondottakat támasztják alá a két másik szakember tapasztalatai is. „Konkrét előképzettséget nehéz meghatározni, mert az egész tervezési, design folyamat sikere inkább a jó készségek meglétén múlik, és azon, hogy megvan-e az illetőben az a bizonyos szemléletmód, hogy folyamatosan újra értelmezzen és adott esetben javítson azon, ami körülveszi. Emellett az analitikus készség, a lényeglátás, a rendszerszintű szemlélet és a jó problémamegoldó készség szükséges, ami magában foglalja azt is, hogy több különböző megoldást tudjunk prezentálni egy adott problémára. Ezen a ponton pedig belép a képbe a kommunikáció is, hiszen önmagában a legkreatívabb ötlet sem állja meg a helyét, ha azt a UX Designer nem tudja megfelelően bemutatni, és prezentálni az előnyeit az ügyfélnek”- sorolja Edit. Béla pedig, ha csupán egyetlen dolgot lehet kiemelni, amire egy UX Designer-nek szüksége van, az a kreativitás, ugyanis szerinte „sok minden tanulható, de ha ez hiányzik, akkor nagyon nehéz lesz a pálya”.
Határ a csillagos ég
Ha azonban valaki megtalálja a helyét ezen a területen, akkor számos lehetőség áll rendelkezésére. Mivel a szakma folyamatosan alakul és fejlődik, így mindenki maga alakíthatja a saját szerepkörét és specializálódhat egy-egy területre. Felelősségi körök szerint haladva a juniortól a seniorig igen széles a skála, ez utóbbi szint után pedig valóban kitárul a világ: lehet valakiből egy adott terület specialistája, de akár dönthet úgy is, hogy más UX Designerek munkáját szeretné koordinálni, mint Lead illetve Principal Designer. „Vagy, ha ennél is tovább menne, alakíthatja nagyobb ügyfelek teljes termékpalettájának a design folyamatait, valamint az EPAM design közösség fejlesztésében is szerepet tud vállalni mint Creative Director. A határ a csillagos ég." - mondja Béla.
Önképzés, mentoring, trendek
A fejlődéshez, szakmai kiteljesedéshez az EPAM számos lehetőséget kínál. A cég belső képzési rendszere saját oktatókkal, online kurzusokkal, az általánosabb lehetőségektől egészen a speciális szakmai területekig, rendelkezésére áll az itt dolgozóknak. „Design trendek jönnek-mennek. Változik a technológia is a design mögött, változnak a toolok és a piaci igények. És természetesen a technológiával együtt változnak maguk a felhasználók is, a tartalomfogyasztási szokások, sőt, az eszközök is, melyeken a tartalmat fogyasztják. Ezt követni csak folyamatos önképzéssel lehet. Ha pedig valaki előáll egy-egy új igénnyel, az EPAM-nál örömmel szerveznek rá oktatást.” – árnyalja tovább Edit, mitől is lehet jó UX-Designer-nek lenni az EPAM-nál.
Nagy-Mészáros Edit immár harmadik éve a UX csapat tagja. „Évekkel ezelőtt keltette fel az érdeklődésemet a UX Design terület; részt vettem több képzésen, majd hála az EPAM-nak karriert is váltottam. Radányi Zoltán, a csapatunk vezetője indított belső képzést, így kerültem a csapatba. Azóta is célom a folyamatos fejlődés és tanulás, erre pedig az EPAM változatos projektjei remek lehetőséget biztosítanak.”
Rosenfeld Annajuli Experience Designer, és már öt éve EPAM-os. „Korábban 4 évig Front-end fejlesztőként és webdesignerként dolgoztam kisebb-nagyobb reklámügynökségeknél, majd óvodapedagógiát tanultam és ezen a területen próbáltam elhelyezkedni. Később aztán mégis visszatértem az IT-hoz, de immár mint Designer. Az EPAM-ba kezdőként vettek fel, ugyanis előtte csak egy 10 hetes tanfolyamot végeztem, ami a UX-re fókuszált, mindent, amit ma tudok, a gyakorlatban tanultam meg.”
Kiss Béla Szegeden született és tanult, szakmai karrierje jelentős részét ott építette fel.„Közel 20 éve vagyok a designer szakmában, igazi »öreg motorosnak« mondhatom magam. 14 munkahelyem volt eddig: dolgoztam szabadúszóként, néhány fős reklámügynökségektől kezdve több száz fős középvállalatoknál és több ezer fős multiknál is. Az első webmesteri pozíciómat - mert egykor még így hívták - a barátaimnak, hobbiból összebütykölt HTML 1-es weboldal referenciájával szereztem meg. Imádtam alkotni, mindig valami látványosat, valami érdekeset és jól használhatót akartam létrehozni, bár akkor még szó sem volt UX-ről. Azóta nagy utat jártam be; EPAM-os pályafutásomat 2015-ben kezdtem a szegedi irodában Senior UX Designer pozícióban. Két és fél éve költöztem fel Budapestre, és csatlakoztam a UX-BUD kiváló csapatához.”
