Az egyensúly vagy az, amit egyensúlynak véltünk, tagadhatatlanul felbillent. Ahhoz, hogy újraépítsük az életünk kereteit, el kell fogadnunk, hogy a megszokotthoz nem tudunk visszatérni, hisz már nem létezik. Bár a bevezett korlátozások feloldódni látszanak, a vírus még velünk maradt, és ha el is tűnik, akár vakcina, akár az un. elmutálódás miatt, a társadalmat és a gazdaságot nem érheti ennyire váratlanul egy másik világjárvány felbukkanása. Ami történt, nem átmeneti változásokat hozott, attól még, hogy a korlátozások, megszorítások lazulnak nem zökkenünk vissza a régi kerékvágásba. Már most látszik, hogy új normák jönnek.
Az EPAM ázsiai irodáiban már januárban, a járvány legelejétől bevezette a biztonságos távoli, vagyis otthoni munkavégzést, ezért 5 hónap tapasztalata alapján valós képet tudunk festeni arról, hogyan befolyásolta a koronavírus a vállalati kultúrát és hogyan változtatta meg és alakítja jelenleg is az üzleti élet különböző aspektusait. A jelen/jövőbeli környezetet „next normal”- nek (a találó magyar megfelelőn még gondolkozunk – a szerk.) nevezzük és ez a cikk arra szolgál, hogy valamennyire felkészüljünk a 'next'-re. Jöjjön tehát az élet öt területe, melyekben változni fognak mindennapjaink, munkánk, életünk!
A munkahely: iroda ÉS otthon
A karantén ideje alatti Home Office-ban töltött hónapok után, azok a dolgozók, akik szellemi munkát végeznek nem is biztos, hogy visszatérnek az irodákba, hiszen pont olyan jól vagy akár még hatékonyabban is dolgoztak otthonról. Az irodába járás ingázással, készülődéssel és egy sor egyéb napi időrabló rituáléval járt és a zsúfolt nagyvárosok további akadályokkal nehezítették a bejutást, ezért egyes régiókban akár alapnormává válhat az otthonról történő munkavégzés, mind a munkavállaló, mind a munkáltató részéről. Az irodacélú ingatlanok ráadásul hatalmas befektetést igényelnek és költséget termelnek, ezért a „next normal” egyik jellemzője az értékes, nagy tudással bíró munkaerő számára, az otthoni munka szélesebb lehetősége lesz.
Újragondolt felhasználói élmény
Ami talán a legnagyobb változáson megy át, az a felhasználói élmény, hiszen ma rengeteg olyan dolog van, amit a történtek fényében másképp kell majd használnunk. Elég csak a kiskereskedelemben, pl. a gyorséttermekben használatos érintőképernyőkre gondolni. Míg ezek szuperkorszerűnek számítottak mostanáig és gyorsabbá, könnyebbé tették a vásárlást, az ételrendelési folyamatot, addig ez mára kockázatossá vált. Várhatóan a „next normal” az érintés nélküli megoldások alkalmazása lesz, legyen szó bevásárlókocsiról, ATM-ről vagy akár a készpénzről. De a kézfogás, mint köszönési forma is lehet, hogy örökre kimegy a divatból.
Az utazás és szállítás korlátai
A globális növekedés legfontosabb tényezője az elmúlt hetven évben az emberek és árucikkek szinte akadálytalan mozgása volt. A világtörténelem során soha korábban nem volt ilyen mozgásban a világ kereskedelme és a népesség egésze és többek között pont, hogy ez a trend vezetett a jelenleg kialakult helyzethez. A „next normal” ezen a fronton a globalitás visszaszorulása lehet és olyan korlátozások lesznek, amelyek akadályozzák majd az általunk megszokott teljesen szabad utazást, árumozgást. De nem csupán a központi, felülről jövő szabályozások korlátoznak majd, hanem az emberek maguk is megváltoztatják egyéni, személyes preferenciáikat az utazást illetően. Az ellátási láncok működése is hatalmas változásokon megy majd keresztül, hiszen egészen másképp kell tervezni, például, ha egy-egy kikötőben 14 napos várakozásra kell a rakománynak számítani.
A környezet, mint élettér újraértelmezése
A környezet alatt értsünk minden olyan helyet, intézményt, létesítményt, teret, amit emberek, vállalatok működtetnek, közösen használnak. Ilyenek az irodák, a közlekedési eszközök, a gyárak, üzemek, a boltok, bevásárlóközpontok, színházak, vendéglők, szórakozóhelyek. Kivétel nélkül mindet újra kell tervezni és a használatukat újra kell gondolni. A személyes tér fogalma megváltozik és a szükséges távolságtartás figyelembevételével kell a környezetünkben mindent újraértelmezni. Eddig a környezetünket úgy optimalizáltuk, hogy a lehető legkisebb, leghatékonyabb, legkényelmesebb módon fogadja be a lehető legtöbb embert. Az egyik legjobb példa erre az éttermek újraindítása, hiszen elemi érdekük, hogy az emberek biztonságban érezzék ott magukat. Így tehát a „next normal” a környezetünket illetően olyanná kell, hogy változzon, amelyben az új helyzetben is biztonságban élhetünk.
Iparági változások
A „next normal” egyik legnagyobb kihívása végül, hogy az egyes iparágak működését egymással összekapcsolódva és külön-külön is megvizsgáljuk és úgy alakítsuk át azokat, hogy a jövőbeli viszonyainkhoz alkalmazkodjanak. A sor hosszú: a szállítmányozás, a szolgáltató szektor, az egészségügy, a média, a bankok, az energiaipar, az ingatlanipar, a szórakoztatóipar és a sor egyre csak növekszik, ahogyan jobban átgondoljuk az életünket.
Megannyi változás és egyetlen dolog, ami biztos, hogy a régi már semmi nem lehet, a felkészülés a „next normalra” nem opció, hanem szükségszerű és már meg is kezdődött.
