Négy év "recruiterséget", sok tucat jelöltet és és ezen belül rengeteg EPAM-os sikertörténetet tudhat maga mögött Lajter Ági, aki ma már a marketing csapatban dolgozik. Ha valaki, ő tudja, milyen egy jó állásinterjú az EPAM-nál, így most segít abban, hogyan érdemes felkészülni a találkozó előtt.
Tippek, trükkök, történetek a LifeInTech blog legújabb interjújában!
Mi az, amit mindenképp tudnia kell annak, aki éppen EPAM interjúra készül?
Első körben azt ajánlom, hogy olvasson utána egy picit az EPAM-nak, nézzen körül, milyen információkat talál rólunk az interneten! Persze magán az interjún mi magunk is elég sokat szoktunk mesélni a cégről, de mégis jobb úgy érkezni, hogy már van egy képe a jelöltnek arról, mivel is foglalkozunk. Az is hasznos, ha az illető keres egy ismerőst, aki IT-ban dolgozik vagy akár itt az EPAM-nál, mert ez mindenképp egy jó információs csatorna lehet.
Milyen kérdésekre számíthat az, aki egy recruiterrel elkezd beszélgetni?
Első körben biztosan felmerül a kérdés, hogy miért is lett a jelölt egyáltalán nyitott arra, hogy váltson. Mégis mi az indítópontja ennek, hiszen az egy hosszú folyamat, míg az ember eljut odáig, hogy elmegy egy állásinterjúra. Ezen kívül, fontos kérdés szokott lenni, hogy milyen szakmai tapasztalatai vannak; általában a legfrissebbeket szoktuk megkérdezni. Szóba kerül, hogy a jelölt milyen technológiákat használt és az is, hogy milyen projekten, dolgozott, és még arra is kíváncsiak vagyunk, hogy milyen volt a csapat felépítése. Mivel az EPAM-ban főképp a Scrum módszertan keretei között dolgozunk, érdekes, hogy mennyire ismeri. Recruiterként én mindig megkérdeztem, hogy a velem szembenülő a technológián, a fizetésen kívül mit is keres egy cégben, mi az, ami igazán fontos neki. Hiszen lényeges tényezője a váltásnak, hogy az ember jól érezze magát az újban. A beszélgetésben sor kerülhet a szabadidős tevékenységekre, mi az a hobbi, amit szívesen csinálna közösen a kollégákkal. Ez is fontos része a beszélgetésnek, hiszen egy leendő kollégának nemcsak a szakmai oldalát kell megismernünk, hanem az emberit is.
Sztereotípia az IT szakmával kapcsolatban az öltözködés. Fejtörést okozhat a jelöltnek, hogy miben érdemes interjúra érkezni, te mit javasolsz?
Ha valaki felvesz egy egyszerű inget, egyszínű pulcsival, egy blúzt, egy sötét farmert és nem egy szakadt tornacipőt, hanem egy egyszerű félcipőt, akkor az, teljesen megfelel. Nyáron nem igazán ajánlott rövidnadrágban, miniszoknyában interjúra jönni, és saját tapasztalataim alapján a kakaófoltos, Mickey egeres pulcsi sem a legmegfelelőbb.
Hogyan tud valaki mentálisan készülni egy interjúra?
Egyrészről fontos, hogy maga a recruiter képes legyen oldani a jelöltben a feszültséget. A munkám során próbáltam mindig odafigyelni, hogy a találkozó egy kölcsönösségen alapuló beszélgetés legyen, ahol a velem szemben ülő megismerheti a céget. Mivel nálunk az interjú folyamat része egy angol nyelvű beszélgetés is, javaslom, hogy felkészülésként érdemes egy kicsit angolul gondolkodni. Segíteni szokott, ha magában, akár útközben a buszon elmond pár mondatot magáról az interjúra érkező. Ha valakinek van kedve, energiája és egy kis ideje, ki lehet próbálni, hogy otthon a tükör előtt hangosan beszél magáról angolul vagy akár magyarul is. Feltesz magának egy kérdést és magának válaszol rá, vagy akár a barátjával, párjával eljátszik egy interjút. Ez a gyakorlat nemcsak egy interjún, de egy megbeszélés, prezentáció kapcsán is hasznos lehet.
Vannak olyan speciális EPAM-os kérdések, amire fel kell készülnie annak, aki ide érkezik?
Nem mondanám, hogy van ilyen. A technikai interjú hivatott a mélyebb szakmai részt felmérni, de én azt gondolom, hogy az is nagyon emberi. Azt javaslom mindig mindenkinek, hogy legyen önmaga! Adja a legjobb tudását és gondolja azt, hogy ez is egy tanulási folyamat része.
Te mire fókuszáltál anno, amikor veled szemben egy jelölt ült?
Arra, hogyan viselkedik, milyen a testbeszéde, hogyan fogalmaz.
Ki az, aki szerinted ideális EPAM-os jelölt, akit tárt karokkal vártok ide?
Bárki, aki szereti a multikulturális környezetet. Aki lelkes, szeret kihívásokkal teli projekteken dolgozni, szeret problémákat megoldani. Annak, aki csak szeretne „beleülni a tutiba” nem való az EPAM. Szeretjük az olyan embereket, akik gondolkoznak, ötletelnek, képesek csapatban dolgozni és nyitottak a változásra. Arra, hogy mindig megújuljunk. Hiszen az EPAM történetét végigkíséri a megújulás és azt hiszem, ez itt a kulcsszó. Mindig azt szoktam mondani, hogy aki szeret pörögni, aki szereti, hogy változik az élet és elfogadja, hogy ez az élet része, annak az EPAM lesz a legjobb hely, ahol dolgozhat.
Cserébe mit kap az EPAM-tól?
Megbecsülést, előrelépési lehetőségeket, nagyon sok tréninget - egy második családot. Egy támogató közeget, ahol bárkiből lehet bármi. Ha van egy jó ötlete, akár szakmai, akár nem kifejezetten a szoftverfejlesztéshez kapcsolódó, itt biztos, hogy találni fog valakit, aki támogatja és segít véghezvinni, amit kitalált.
Melyek a te sikersztorijaid, amiket szívesen elmesélnél?
Sok ilyen van, hiszen négy évig dolgoztam recruiterként, ebből két évet az EPAM-ban sé bár cégen belül átkerültem a marketingre, mind a mai napig van lehetőségem találkozni azokkal az emberekkel, akik az én munkámnak is köszönhetően – hiszen sokan állunk a folyamat mögött – dolgoznak most itt és érnek el sikereket. Talán a legemlékezetesebbek a külföldi jelöltek voltak, lévén nemzetközi cég vagyunk, más országokból is toborzunk embereket. Nekem mindig nagy öröm amikor Oroszországból, a Közel-Keletről vagy akár Dél- Európából sikerül idehozni egy jelöltet. Hiszen az valóban egy komplett csapat összetett munkája, mire az összes interjún végigmegy a jelölt, ajánlatot kap, elfogadja és minden szükséges papírt beszerzünk. Nagyon sok apró ajándékot kaptam ezektől a külföldi jelöltektől, amiket mind a mai napig őrzök. Az egyik legkevesebb számomra egy matrjoska baba, egy orosz jelölttől kaptam és most is az asztalomon tartom. De a legjobb érzés mégis az, amikor összetalálkozunk az irodában, örömmel jönnek oda hozzám és elmesélik, hogy mi történt velük azóta, mióta ideköltöztek, velünk élik az életüket.
