EPAM Social Hackathon: alapproblémák és ötletek NO FOOD WASTE témakörben

2019. március 06. - EPAM

Első, mindenki számára nyitott hackathonunkat, az EPAM Social Hackathont megelőzte egy „bemelegítő meetup”, pont azért, hogy a 24 órás hackathonhoz muníciót adjunk az érdeklődőknek. Rengeteg ötlet, érv és ellenérv hangzott el; a beszélgetésből pedig készítettünk egy összefoglalót:

A szeptember végi meetupra meghívtuk azokat a szakértőket, akik majd a verseny napján is segítenek a résztvevőknek; a Nébih képviseletében, Doma Eszter és Kasza Gyula voltak a beszélgetőtársak, Doró Viktória, a reCity Magazin alapítójaként és környezetvédő aktivistaként, Kiss Kata és Kabai Dávid pedig az EPAM, tech szakértőiként ült a kerekasztal mellett. Moderátorként Kárpáti Judit vitte a szót. A beszélgetést felvezető előadásban számok, statisztikai adatok demonstrálták, hogy globálisan milyen méretű a probléma és mi a gyökere. Kiderült, hogy a fejlett országokban sokkal inkább a megvásárolt élelmiszer landol a hulladék közt, míg a fejlődő térségekben már a termelés fázisában „elvesznek”, ottmarad rengeteg élelmiszer, illetve alapanyag a földeken. Érdekes , hogy a világ országai közül Franciaország kezeli a problémát a legjobban (talán a fejlett gasztrokultúra miatt?), náluk megy veszendőbe a legkevesebb élelem, de Magyarország is jó helyen áll, világ szinten a 9. helyen.

Vajon a törvényi szabályozás vagy a kulturális, földrajzi, illetve egyéb különbségek lehetnek az okai, hogy ki, milyen helyen áll a rangsorban?

A nagyon nagy mennyiségű élelmiszer hulladékot „termelők”, amilyen az USA vagy Szaud Arábia, vajon hol rontják el?

Egyáltalán kik azok, akiknek segíthet egy-egy megoldás, ki a célcsoport és mi a tényleges probléma, amire válaszokat kell keresni?

Doma Eszter, a NÉBIH blogjának, a Maradék nélkül-nek szerzője elmondta, hogy egy kutatás eredményeként kiderült, hogy a magyarok leginkább a pékárut „szeretik” a kukába dobni, de a készételek is nagyon sokszor jutnak ugyanerre a sorsra. A nagybevásárlás intézménye megkérdőjelezhető és inkább a kisebb, gyakoribb bevásárlás lehet megoldás, a lakóhelyhez közelebbi boltokból, így kivédhető, hogy túl vásároljuk magunkat és fel nem használt, de már megromlott élelmiszereket találjunk a hűtőnkben pár héttel később.

Jellemző az is, hogy sok applikáció ami korábban az élelmiszer hulladék problémakör megoldására készült, már nem aktív. Ennek azonban nem az lehet az oka, hogy az alapötlet nem volt jó vagy a felhasználók mégsem igénylik ilyen appok létezését. Az okok inkább a megvalósítás hiányosságaiban keresendők szerintünk és érdemes lehet újragondolni ezeknek a tovább vagy újra fejlesztését.

Ezeket az appokat találtuk a témában korábban, amik már nem aktívak, de találtunk róluk infót régebbről és egy cikket a ReCity valamint egy másikat a ProgramPartner.hu oldalán.

Lefoverswap
Elemorzsia
Piqniq
Viqli
Ratatouille
Bookalokal
Cookisto

Az is felmerült, hogyan lehetne folyamatosan és egszerűen figyelemmel kísérni, hogy minek jár le hamarosan a szavatossága és egyáltalán mi a különbség a szavatosság és a fogyaszthatóság között.

A boltokban egész szekciók vannak ma már a közeli lejáratú termékekre, de ezeket sokan nem merik megvenni (így a boltok dobják ki) vagy túl nagy mennyiséget vásárolnak belőle és a háztartások szemetesében végzi egy részük.

Terítékre került a gyerekek uzsonnájának a kérdése is; a gyerekek a legnagyobb élelmiszer hulladéktermelők, melyre az edukáció lehet megoldás. - Már létező tippeket, ötleteket pl. a Maradék nélkül oldalán találhatsz

Ezzel kapcsolatban merült fel, hogy nem csak gyerekek számára lenne érdekes egy olyan megoldás, amely összeszedi és rendszerezi azokat a tippeket, trükköket, amiket az emberek az otthonaikban alkalmazhatnak a pazarlás ellen.

Praktikák itt

A hűtőben az átlátszó tárolók is segíthetnek, de ha erre vannak adatok, képek, konkrét beszerzési forrás, ahonnan a dobozok rendelhetők, máris könnyebb dolga van annak, aki tényleg szeretne tenni valamit a saját háza táján a probléma megoldására.

A meetupon ugyanis arra is fény derült, hogy bár sok mindenért felelőssé tehetők a nagyvállalatok, a nagyüzemi konyhák vagy éppen a termelők, akiknek a földjén marad az áru, de a legnagyobb tömegben mi, otthon, a háztartásokban „szemetelünk”, így a megoldás is az otthonokban „lakik”

Nem győzzük hangsúlyozni, hogy az élelmiszerhulladék megelőzés egy nagyon összetett probléma. Ezért megpróbáltuk összegyűjteni egy élelmiszer életciklusában előforduló lehetséges fázisokat, hogy Ti is lássátok, a megsemmisítés / újrahasznosítás minek a végeredménye. Nagyon sok kiváltó ok van az azt megelőző fázisokban, és az is látszik, hogy ezek megelőzhetőek lennének több és megfelelő tájékoztatással.

Ötleteljetek velünk, miket láttok rizikónak és problémának, ami az élelmiszer gyártásától / előállításától, a csomagolásától, logisztikájától, kereskedelmi és magánfelhasználásától indul ki, és technológiai megoldás segíthetne rajta!