Egy láda őszibarack, egy nagy tál alma az asztalon. „Vegyél belőle bátran, míg körbejárunk meg is eheted!” – biztat Anna, akit egészen véletlenszerűen választottam ki, hogy legyen a mai napon a vezetőm. Ő kalauzol körbe az EPAM budapesti irodájában, hogy bepillanthassak egy nagy szoftverfejlesztő cég kulisszái mögé.
Tulajdonképpen egészen kivételezettnek érzem magam, de az igazság az, hogy cseppet sem vagyok az. Az úgynevezett EPAM „Office Tour” ugyanis bárki számára elérhető, legyen az egy kíváncsi természetű nagymama, technológiai érdeklődésű tinédzser vagy éppen egy szoftverfejlesztő, aki esetleg szeretne itt dolgozni. De mielőtt megmutatnám, milyen végtelenül egyszerű időpontot szerezni egy körbevezetésre, elmesélem a saját „office tour” sztorimat.
Akasztják a hóhért
A már említett Anna, teljes nevén Zeőke-Szőke Anna, az EPAM egyik recruitere, lassan két éve dolgozik a cégnél, ő maga huszonöt éves. Ez derül ki, míg a liftre várunk, amint épp elindulunk, hogy az irodaház egyik komplett emeletét végigjárjuk. Kiderül, hogy az ebben a részlegben dolgozók mind egyetlen, az idegenforgalomban tevékenykedő cégnek fejlesztenek és megtudom azt is, hogy Anna sokrétű feladatai közül az irodai vezetés csupán egy. Ismét egy konyhában vagyunk, megint egy másik emeleten, már megettem a barackot, vezetőm most üdítővel kínál, majd elmeséli, hogy szabadidejében mi más lenne, mint gamer, ráadásul azt is megtudom, hogy a barátját is így ismerte meg. Míg lefelé haladunk a liftben, hogy megnézzük a cég tréningekre és meetupok-ra kialakított földszinti helyiségeit az is kiderül, hogy ezek a szobák szolgálnak a belső továbbképzések illetve olyan rendezvények, mint a dolgozói e-sport partihelyszínéül is. Anna számára talán új tapasztalat, hogy ezúttal egy újságíró az alanya, ez pedig mivel is járhatna, mint azzal, hogy a folyamatos kérdések özönében, már rég nem ő kérdezget engem, hanem fordítva.
Egy leendő EPAM-os
Normál körülmények között azért ő tartja a kezében a gyeplőt, az érdeklődőkből ugyanis akár EPAM-os kolléga is válhat. Ehhez pedig egy jó, szakértően irányított, mégis kötetlen beszélgetés remek kiindulási pont. Sok minden kiderül, mire az egyórás túra véget ér és a legfontosabb információkhoz néha épp akkor jut Anna vagy recruiter kollégái, amikor nem egy íróasztalnál ülve, szigorú interjúhelyzetben kell bemutatkozni. Ráadásul itt még önéletrajzot sem kell hozni. A találkozásunkat megelőző napon egy fiatal, pályakezdő lány jelent meg az előre egyeztetett időpontban és Anna azt meséli, bár szakmailag még sokat kell tanulnia, de annyira értelmes és nyitott volt, annyi szakmai alázattal rendelkezett, hogy meglátta benne a leendő EPAM-ost. Mert a legfontosabb éppen az, hogy aki itt szeretne dolgozni, azt a tudásvágy hajtsa, a folyamatos fejlődés lehetősége és az, hogy annyiféle iparágba kaphat betekintést, mintha legalább öt munkahelyen dolgozna egyszerre.
Pár kattintás az egész
A vállalati kultúra már ismét egy másik részlegen kerül szóba, amikor éppen a reggeli álló, un. Stand-up meeting-be futunk bele; ennek lényege, hogy a megbeszélés nem lehet hosszabb 15 percnél, ezért tartják állva, hiszen ebben a helyzetben senki sem kényelmesedik el annyira, hogy elhúzódjon egy-egy rövidnek szánt egyeztetés. A túra végül a kantinban ér véget, ahol ingyen kávé, tea, forró csoki közül választhatok. Közben bekukucskálunk a gyerekrészlegbe is, ahol egész nyáron az EPAM táboros gyerekek játszanak – most éppen jógáznak. Mivel a jól megtervezett vezetésből épp egy negyedórás beszélgetés, kávézás marad hátra, még kicsit faggatom Annát. Megvitatjuk, hogy bár ebben az iparágban remek fizetést érhet el, aki szépen halad előre, de a legjobbak azokból lesznek, akiket nem a fizetés, hanem a kihívás hajt.
