Fazekas Dóra, a Cambridge Econometrics angol kutató, tanácsadó cég budapesti irodáját vezeti, szakterülete a környezetgazdaságtan. Az EPAM által fejlesztett ökológiai lábnyom kalkulátor és az ehhez kapcsolódó, nemrég elindított zöld kampány apropóján beszélgettünk vele arról, mit tehet az egyén a fenntarthatóságért és mik azok az alapok, amit mindenkinek tudnia kell, ha felelősen gondolkozik a témáról.
Miként indult a karriered, a téma iránti, az átlagnál nagyobb érzékenységed?
„A természet szeretete mindig is jelen volt az életemben, gyerekkorom óta, a környezetgazdaságtan témával aztán egyetem után egy PhD keretein belül kezdtem el foglalkozni és azóta is ezen a területen dolgozom. Amikor PHD-ztem az emisszió kereskedelmi rendszer nagyon új téma volt és azért választottam, mert azt gondoltam, minél újabb egy téma, annál könnyebben lehet kutatni és esetleg még újat is hozzátenni. Ez egyébként az Európai Unión belül egy olyan kereskedelmi rendszer, amiben kibocsátási egységekkel kereskedhetnek cégek vagy akár államok is egymás között. Először egy, a jelenlegi cégemhez hasonló, másik klímakutatással, illetve annak közgazdasági hatásaival foglalkozó kutatócégnél kezdtem el dolgozni, Angliában, Cambridge-ben. Bár időközben családi okok miatt hazaköltöztünk, továbbra is angol cégnek dolgoztam, csak már itthonról. Innen jött aztán a Cambridge Econometrics magyar leányvállalatának ötlete is. Kis hazai csapatunk tanácsadói tevékenysége a fenntarthatóság három pillérét fedi le. Ezek a gazdasági vonatkozások, a társadalmi vonatkozások és a környezeti vonatkozások, mindezeknek a témáknak mi a gazdasági, valamint a munkaerőpiacra gyakorolt hatásait vizsgáljuk, illetve azt, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása hogyan alakul."
Az EPAM rendszeresen, de ezúttal külön kampányban foglalkozik is fenntarthatósággal. Szerinted mi a jelentősége annak, hogy a cégek is elkezdenek foglalkozni azzal, hogy a munkatársaikat edukálják ezen a téren?
„Az EPAM-os kampány most egy szén-dioxid lábnyom számító kezdeményezést indított el, ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy mindenki megmérheti, hogy jelenleg mennyi az ő személyes szén-dioxid kibocsátása. A szén-dioxid egy olyan üvegházhatású gáz, aminek a légkörben egyre növekszik a koncentrációja és ez okozza a globális felmelegedést, illetve a klímaváltozást is. Ez utóbbi annyiban más, mint a felmelegedés, hogy extrém időjárási jelenségekkel is jár. A kampány azért fontos, mert tudatosítja a munkavállalókban azt, hogy miért kell ezzel foglalkozni, mit jelent az, hogy klímaváltozás, ő maguk mit tesznek ehhez hozzá, illetve mit tehetnek azért, hogy kevésbé terheljék a környezetüket és kevésbé járuljanak hozzá az ilyen üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedéséhez.”
Mi befolyásolja leginkább az ökológiai lábnyomunkat?
„Legjelentősebb hatása annak van, hogy mennyit repül az ember. A nagy tengerentúli utak teszik ki a magánemberek szén-dioxid lábnyomának a legnagyobb részét. Második a sorban a húsfogyasztás, ezt pedig a fogyasztás mennyisége követi, azaz, hogy mennyit vásárolunk. Ez a három dolog tehát, aminek mérséklésével egyénként is sokat tehetünk a fenntarthatóságért.”
Ha már a fenntarthatóság szót említed, sokan talán nem is vagyunk teljesen tisztában azokkal a fogalmakkal, amelyeket e témában olyan sokat hallunk. Melyek a leggyakoribb tévedések, tisztázatlan fogalmak?
„Külön kell választani a klímaváltozás témakörét és tágabb értelemben a környezetszennyezést. Bár nagyon fontos lépés, hogy elkezdték betiltani az egyszerhasználatos műanyagokat, azonban ennek nincs köze a klímaváltozáshoz. A klímaváltozást az emberi felhasználásból eredő üvegházhatású gázok emelkedő kibocsátása okozza, bár sokáig vitatták, hogy mennyire van összefüggésben az emberi tevékenységgel, vagy mindez csak egyszerűen a Föld kílmájának ciklikus változása. Az üvegházhatású gázok koncentrációját a levegőben mérik és ezáltal határozzák meg, hogy a levegő egymillió részecskéjében mennyi az üvegházhatású gázok aránya. Ez pedig sajnos növekvő trendet mutat. Sokat hallunk a párizsi klímaegyezményról: ez az ENSZ klímaegyezménye, melyben kormányok határoznak meg célkitűzéseket, illetve, azt, hogyan, milyen eszközökkel, intézkedésekkel érhetők el ezek a célok. A megállapodás Párizsban, 2015-ben született és azt célozta meg, hogy az iparosodási forradalmi átlag hőmérséklethez képest ne emelkedjen 2100-ra 2 Celsius foknál többet a globális átlaghőmérséklet. Ezt követően jelent meg a klímaváltozás tudományos testületének, az IPCC-nek, azaz nem politikusoknak, hanem tudósoknak az ajánlása, miszerint nem elég a 2 Celsius fok, 1, 5 Celsius foktól lenne élhetőbb a világ. Nagyon fontos megjegyezni, hogy 2 és 1,5 Celsius fok nem tűnik soknak, ám ez egy átlag hőmérséklet, éppen, hogy az extremitások, a szélsőségek fognak felerősödni, vagy már erősödnek is. Extrém hidegek és melegek, forró nyarak lesznek, a csapadék eloszlása is jelentősen változik, illetve egyre gyakoribbá válnak a nagyon sok szélsőséges időjárási jelenségek."
Hogyan lehet ezeket a számokat, előrejelzéseket egy kicsit közelebb hozni az emberekhez? Hogy a magukénak érezzék és belevágjanak, változtassanak?
„Nagyon nehéz a meglévő szokásokat megváltoztatni, ugyanakkor azt látom, hogy a fogyasztók egyre tudatosabbak. A fiatalok talán még inkább, én emiatt vagyok nagyon bizakodó és optimista. Hogy a mi gyerekeink generációja már egy sokkal tudatosabb életet kezd. De ahhoz, hogy ezt a magatartásváltozást elősegítsük mindenképpen felülről jövő szabályozásra és intézkedésekre van szükség. Amíg ennyire olcsó fapados járatokkal repülni, addig nincs meg az ösztönzés az emberek számára, hogy kevesebbet repüljenek. A húsállat tenyésztésének sokkal nagyobb a környezeti terhelése, mint a növénytermesztésnek, sokkal nagyobb terület kell hozzá, illetve sokkal több vizet használ fel. Egyes számítások szerint egy hamburgernek 1000 eurónak kellene lennie ahhoz, hogy kevesebbet fogyasszunk belőle. Itt persze bejön a képbe ismét, hogy a már meglévő társadalmi különbségeket ez még jobban fel fogja erősíteni, hiszen lesznek rétegek, akik megengedhetik maguknak, hogy saját repülőgéppel utazzanak és bármennyi 1000 eurós hamburgert egyenek, míg a nagy többség pedig nem fog ezekhez hozzájutni.”
Ez a szakmád és gyakorlatilag ezzel foglalkozol nap, mint nap. A saját életedben te, hogyan valósítod meg ezeket a dolgokat?
„Persze, én is bajlódom vele és nem tudok mindent megvalósítani, de mostanában jöttem rá, hogy sokat tehetek azzal is, ha megpróbálok jól válaszolni a barátaim, ismerősem kérdéseire, melyek egyre gyakoribbak, ahogyan ez a téma is egyre többször kerül elő. Egyfajta küldetés lehet ez, melyben segítek, hogyan tudnak ők is hozzájárulni a változáshoz. Emellett hosszú távon szeretnék elektromos autót a családnak, a meglévő helyett, a gyerekeim sokkal tudatosabbak, átadom nekik, amit lehet, a vírushelyzet pedig például abban segített, hogy kiderült, a munkám jóval kevesebb repüléssel, utazással is megoldható.”
Ha csak egyetlen dolgot emelhetsz ki, mi lenne az, ami számodra ebben a témában kiemelten fontos?
„Hatást elérni. Mindig olyan munkát szerettem volna, aminek látom értelmét és ezt sikerült megvalósítanom. Azzal, amit nap, mint nap csinálunk, hatással vagyunk, akár a politikai döntéshozókra, akár a cégek döntéshozóira. Most van egy olyan új projekt, melynek az a témája, hogy a pénzügyi szektort hogyan érinti a klímaváltozás. Ez teljesen új terület, nekem is és a cégünknek is és nagyon érdekes, hogy bankokkal, pénzügyintézetekkel, magán nyugdíj pénztáraknak számítjuk ki, hogy a már meglévő portfolióikat hogyan fogja egy felmelegedési forgatókönyv érinteni. Mik azok az eszközök, amikbe már nem lesz érdemes befektetni, ha nem csinálunk semmit és tényleg nagyon erős felmelegedés következik be. Vagy pedig feltételezzük azt, hogy sokkal többet teszünk annál, mint amit eddig tettünk és elérjük a 1,5 vagy 2 Celsius fokos kitűzött hőmérsékletemelkedési célt. Kiszámoljuk ezeket a lehetőségeket, ezáltal tudatosabbá válnak a pénzügyi fedezetek. Nekem ez nagyon erős küldetésem."
Fazekas Dórával készült podcast beszélgetést itt hallgathatod meg. Ha kíváncsi vagy mekkora az ökológiai lábnyomod, megtudhatod az EPAM Carbon Footprint Calculator segítségével.
